Mi lesz velünk euróhitelek nélkül? Elszáll az árfolyam? - interjú Biró Péterrel

Pénzcentrum.hu: Hogyan hatottak a fent részletezett szigorítások a hitelpiacra és milyen változásokra számít a BANKBROKER a hazai jelzáloghitelezésben?

Biró Péter

Biró Péter, a BANKBROKER Alkusz Kft. ügyvezető igazgatója: Valójában nehéz megítélni a szigorítások hatását, mivel a piacon egy nagyon erősen csökkenő tendencia uralkodik a 2008-as csúcsok óta. 2009-ben hónapról-hónapra a teljes bankszektorban a hitelkihelyezetések csökkenése volt megfigyelhető. Nem lehet egyértelműen kijelenteni, hogy ez a lassulás folytatódott, vagy a 2009 végén elfogadott és 2010-ben két lépcsőben bevezetett korlátozó szabályozások hatását láthatjuk. Véleményem szerint a szigorítások már nem sokat változtattak a piacon, mivel egy teljesen visszaesett, keresleti és kínálati oldalról egyaránt kiszáradt és visszafogott piacra érkezett rá az új szabályozás.

A márciusi szigorítások előtti hónapban megugrottak ugyan az igénylések és a szerződéskötések, de a kiugró február még így is csak töredéke volt bármelyik 2008-as hónap forgalmának. Érdekes vészreakció volt megfigyelhető: a fedezeti korlátok bevezetése előtt sokan olyanok is megpróbáltak hitelhez jutni, akik az új szabályoknak is megfeleltek volna. Márciustól szinte minden hónapban 20-30 milliárd forint közötti volt a jelzálog kihelyezések összértéke, ide nem értve a refinanszírozásokat.

Pénzcentrum.hu: Milyen hatást váltott ki a hitelezhetőségi limit bevezetésének híre?

Biró Péter: A június 11-én hatályba lépett jövedelemvizsgálati módszerek már sem előtte, sem utána nem okoztak kiugrást. Ennek hátterében az állt, hogy a jogszabály által előírt jövedelemvizsgálati szabályokat a bankok már korábban is alkalmazták az adósminősítő rendszereikben, a hitelkérelmek jóváhagyása során.

A korábban számos bank által kínált fedezet alapú hiteleket is ez a szabály szüntette volna meg, de a szigorítást megelőzte a válság és az ilyen hiteltermékeket gyakorlatilag már 2009-ben eltüntette a piacról. Mivel ezek a termékek már nem léteztek a jogszabály hatályba lépésének idején, így a szigorítás hatása nem volt annyira látványos, de bármerre is forduljon a piac, a kötelező jövedelemvizsgálat miatt ilyen termékek nem lesznek újra.

Pénzcentrum.hu: A jenhitelek beszüntetését komoly árfolyamugrás követte, a svájci frank alapú termékektől már a 175-ös árfolyam környékén szabadultak a bankok, azóta a 220-as szintet is megközelítette az árfolyam. Ennek mentén az euró alapú hitelezés beszüntetése is újra 300 fölé repítheti a közös európai deviza árfolyamát?

Biró Péter: A devizahitelezés és az árfolyamváltozások közötti összefüggések hatásait már többször tapasztalhattunk, ennek ellenére most nincsenek olyan félelmeink, hogy emiatt szabadulna el az euró árfolyama.

A svájci frank alapú termékek felfüggesztése komoly hatással volt az árfolyamra. 2008 végén és 2009 elején az átlagos havi 130-140 milliárdos hitelkihelyezés zömét a frankhitelek tették ki. Ekkor a bankok a svájci frank alapon nyújtott hiteleikért forintot vásároltak, ami erősítette a hazai fizetőeszköz árfolyamát. A frankhitelek néhány hónap leforgása alatt kerültek ki a piacról, így ez a nemzetgazdasági szinten is jelentős elem az egyéb forintgyengülést eredményező gazdasági elemeken túl egy plusz hatást váltott ki. Ugyanez a jenhiteleknél is megfigyelhető volt, csak kisebb volumenben.

Az euró esetében most nem tartunk forintgyengítő hatástól, mert egyrészt a múlt hónapban tapasztalt mozgásoktól eltekintve valamelyest stabilizálódott az árfolyam, másrészt az euró alapú hitelezés jóval alacsonyabb volumenű, mint a frankhitelezés volt két évvel ezelőtt. Az idei havi átlagos hitelkihelyezések az akkori szintek hatodát-hetedét teszik ki, ráadásul ebben az évben ezek 60-70%-a már forint alapon történt.

A BANKBROKER üdvözölte a jogszabály tervezet azon kitételét, mely szerint hitelkiváltás, valamint fedezetcsere esetén megmaradnak a devizahitelek. A 2009 végén elfogadott banki magatartás kódex egyik legjellemzőbb ügyfélközpontú eleme volt, hogy a hitelkiváltásokat próbálták leegyszerűsíteni. Ha már az árfolyamok következtében a hitelfelvevő kedvezőtlenebb helyzetbe került, legalább maradjon meg annak az esélye, hogy egy jobb banki ajánlat esetén ki tudják használni annak előnyeit. Amennyiben teljesen leállították volna a devizahitelezést, akkor valamennyi devizában eladósodott ügyfél ott ragadt volna a bankjánál, kiszolgáltatva a bank kamat- és költségpolitikájának. E nélkül a forintra történő átváltás az eddig árfolyamveszteség teljes realizálásával járt volna, devizában pedig egyáltalán nem tudtak volna lépni az ügyfelek egy másik, kedvezőbb ajánlatot kínáló bank felé. Hitelkiváltás esetén tehát megmaradnak az euróhitelek, a későbbiekben a frankhitelek euróra történő kiváltása is jellemző lehet.