Képtelen adónemek: a pofátlanság határa!

Internetadó

A legutóbbi ilyen eset talán az internetadó körüli vita volt. Ez igazából nem egy új adónem bevezetése lett volna, hanem a kulturális járulék hatályának kiterjesztése az internetre. Az adó mértéke 0,8 százalék lenne.

Nem csak Magyarországon, de az Európai Unióban is egyre több esetben merült fel ennek a bevezetése. Az online vásárlások és a távközlési szolgáltatások után a tervek szerint az adót ott kellene fizetni, ahol a szolgáltatást nyújtók székhelye van. Az unió fontolgatta a bevezetést, annak ellenére, hogy a tagok közül szinte senki sem támogatja.

Németország és Luxemburg különösen ellenezte az unió által javasolt 1 százalékos adónemet, ugyanis Luxemburgban számos olyan cég rendelkezik székhellyel, ami korábban az alacsony adóterhek miatt alakított pont itt vállalakozást. Ilyen mondjuk az E-Bay vagy az Amazon.com. Az adó bevezetésére viszont nem lehet tudni, hogy hogyan reagálnának.

A tárgyalások az adó bevezetéséről már 2004 óta folynak, de azóta sincs konkrét megegyezés. Tavaly októberben az is kiderült, hogy jelenleg Amerika sem tartja jó ötletnek a kivetését, így 2014-ig ott sem kell aggódni az online szolgáltatások adóztatásától.

Nyakkendőadó

Szintén ehhez a körhöz tartozik az úgynevezett nyakkendőadó bevezetésére való próbálkozás is. Képviselők ugyanis arra tettek javaslatot, hogy 0,8 százalékos kulturális járulékot vessék ki a szőnyegek, a felsőruházat, a férfi öltöny, a női kosztüm, az ing, a blúz, de még a nyakkendő, a csokornyakkendő és a kravátli után is. A kormány ugyan támogatta a javaslatot, a költségvetési bizottság viszont leszavazta az indítványt. Végső döntés viszont még nincs.

Pókeradó

Az országgyűlésnek nem is olyan rég szintén támadt egy olyan javaslata, miszerint külön kategóriát hozna létre a szerencsejáték törvényben, amivel a pókerezőket ellenőriznék. A javaslat szerint a pénzben kártyázók kártyaklubokban játszhatnának, amelyeket legalább 25 millió forintos tőkével és adóhatósági engedéllyel lehetne működtetni. Az új elképzelést a Pénzügyminisztérium is támogatta, nem is tehetett nagyon mást, a kártyaklubok ugyanis gombamód szaporodnak, a rájuk vonatkozó szabályozás pedig enyhén szólva is homályos.

A jelenlegi szabályok szerint pénzben kártyázni csak kaszinókban lehet. A kártyaklubokban a játékosok befizetett pénzének a 85 százalékát kellene visszaosztani, a maradék 15 százalék lenne a működtető bevétele. Ebből kellene 30 százaléknyi adót fizetni. A kártyaklubok viszont csak adóhatósági engedéllyel működhetnének, vagyis problémás lenne a bevétel eltitkolása.

Ingatlanadó, luxusadó

Tavaly ősszel olyan hírek is szárnyra keltek, miszerint a luxusadó értékhatárát 50 millió forintra csökkentik. Ezt a híresztelést a kormánypárt azonnal meg is cáfolta, emellett viszont szó volt róla, hogy 2009-től egységes ingatlanadót vetnek ki. Sokak szerint az ingatlanadó bevezetése tovább rontotta volna az egyébként sem túl jó lakásépítési kedvet. Az akkoriban történt gázár támogatás csökkentése miatt ez egy újabb terhet rótt volna a magas rezsi költségeket fizető lakástulajdonokra.

Az ingatlanadóról szóló viták azonban kicsit hosszabbra nyúltak. Több változat is készült, hogy milyen módon, és kiknek kellene fizetnie az ingatlanadót. Az egyik javaslat szerint a cégek levonhatták volna az iparűzési vagy társasági adójukból, a magánszemélyek helyzete viszont nem volt tisztázva.

A tervezett bevétel 150-470 milliárd forint lett volna az államkincstárnak, ha bevezetik az új adónemet. A magánszemélyek tulajdonában álló ingatlanok értékét, vagyis az adó alapját a luxusadó szabályozásban szereplő módon állapították volna meg. Mentesség nem szerepelt a tervek között, ha bevezetik, mindenkinek fizetnie kellett volna, még a beépítetlen belterületi telkek után is.

Útadó

Egy időre be is vezették a behajtási díjat Budapesten, amiről aztán kiderült, hogy alkotmányellenes, de ennek ellenére még mindig vannak egyeztetések az üggyel kapcsolatban, így nem lehet tudni, hogy a jövőben egy átalakított változat szerint nem kerül-e bevezetésre a behajtási díj. Az eredeti tervek szerint fizetni kellett volna mindenkinek, aki behajt a Nagykörúton vagy Kiskörúton túli városrészbe. Az útdíj támogatói azt várták, hogy így majd csökkenhet a belváros forgalma.

Sokak szerint reális esély a bevezetésre legfeljebb évek múlva lehetne, ugyanis ehhez legalább 2 új Duna-hídnak, a 4-es metrónak és az M0-s körgyűrűnek is el kell készülnie, utóbbi viszont egyre jobban csúszik, az északi szakasz építése elvileg 2011 előtt meg sem fog kezdődni.

A főváros 2006-ban fogadta el a levegőtisztaság-védelmi intézkedési programját, amely radikális intézkedéseket kíván bevezetni a légszennyezettség minél gyorsabb csökkentése érdekében. Budapest légszennyezettsége a legtöbb szennyező anyagot tekintve jónak mondható, azonban aggasztóan magas a szálló por koncentrációja. Ha bevezetik, ezen is segített volna az útdíj.

SMS-adó

Még 2007 első felében röppent fel az a híresztelés, miszerint 2007. júlis 1.-től minden hazai távközlési szolgáltatónak kötelező lett volna egy olyan szoftvert üzemeltetni a szerverein, amely méri és naplózza a felhasználók e-mail és SMS forgalmát és erről napi jelentést küld az APEH részére. A forgalom utáni adót negyedéves bontásban az APEH a szolgáltatóra veti ki, aki ezt továbbszámlázhatta volna az ügyfeleinek.

Ez a hír viszont mindössze egy áprilisi tréfa volt, és csak egy napig jelent meg egy internetes oldalon, ennek ellenére sokakat elért, sokan aggódtak amiatt, hogy valóban igaz a hír. Szerencsére ez sem épült be a magyar jogszabályokba, ahogy a fent felsoroltak közül egyik sem.