Mi a Parkinson kór? A Parkinson kór tünetei; mitől alakul ki a Parkinson kór?

A Parkinson kór jelenleg is a világ leggyakoribb degeneratív idegrendszeri betegségeinek egyike: világszerte több, mint hatmillió dokumentált esetet tartanak számon. A Parkinson kór ma már a jól ismert, feltérképezett betegségek egyike: habár a Parkinson kór még mindig nem gyógyítható, ha idejében diagnosztizálják, sikeresen kezelhető, az idegrendszeri romlás folyamata pedig lassítható. Cikkünkben leírjuk, mi az a Parkinson kor, mik a Parkinson kór tünetei, hogyan lehetséges a betegség diagnosztizálása (például lehetséges-e a Parkinson kór kimutatása vérből), illetve mik lehetnek a Parkinson kór lelki okai, környezeti tényezői? A cikk ismertető jellegű, ám a tünetek hosszantartó fennállása esetén mindenképpen forduljunk szakorvoshoz!

Mi az a Parkinson kór?

A Parkinson kór egy jelenleg is gyógyíthatatlan, ám az orvostudomány fejlődésének köszönhetően kezelhető, lassítható degeneratív idegrendszeri betegség. A Parkinson kór, köznyelven reszkető bénulás az Alzheimer-kórhoz hasonlóan egy lassan előrehaladó, idővel súlyosbodó probléma. Az orvostudomány 3 nagy betegségcsoportot különböztet meg:

• Parkinson kór;
• Másodlagos Parkinson-szindróma és
• Ismeretlen eredetű neurodegeneratív betegségek.

A Parkinson kór felfedezése James Parkinson nevéhez fűződik, aki már 200 évvel ezelőtt leírta és vizsgálta a betegséget. A Parkinson kór rendszerint 60 éves kor fölött jelentkezik, ám ritkább esetekben a betegek már 50 éves koruk alatt is tapasztalhatják a jellegzetes tüneteket, amelyeket az agy bazális ganglionjainak károsodása okoz: ennek következtében csökken a fő ingerületátvivő anyag, a dopamin termelődése.

A Parkinson kór tünetei

• tremor: nyugalmi remegés;
• rigiditás: izommerevség;
• bradikinézia: meglassultság;
• hipomimia: csökkent arcmimika;
• seborrhoea: kenőcsös arc;
• későbbi stádiumban a Parkinson kór tünetei kibővülnek, ekkor megjelenik a tartási instabilitás, a mozgási nehézségek (különösen a felállás, elindulás esetén), a vérnyomásesés, illetve a gondolkodás lelassulása és a depresszió.

A Parkinson kór másodlagos tünetei:

• székrekedés;
• fokozott nyálelválasztás;
• izzadás;
• nyelési nehézségek és étel okozta fulladásveszély;
• széklet- és vizeletvisszatartási problémák;
• depresszió, szorongás és izoláció;
• demencia, az értelmi képességek hanyatlása;
• lelassult válaszadási képesség, suttogó, halk beszéd;
• az íráskép torzulása.

Mitől alakul ki a Parkinson kór?

A Parkinson kór kialakulása a dopamintermelő sejtek fokozatos pusztulásával jár. A dopamin az az ingerületátvivő anyag, amellyel az idegsejtek kommunikálnak egymással, majd továbbítják az üzenetet a test, a mozgásszervek felé. Az egészséges embereknél ez egy zökkenőmentes folyamat: kitaláljuk, hogy felállunk a székünkből és meg is tesszük azt minden probléma nélkül. Ám a Parkinson kór elszenvedőinél más a helyzet: az agy üzenete nem jut el rögtön az izmokhoz, ez pedig olyan mozgási nehézségeket okoz, mint például a remegés.

A dopamintermelés az agy szubsztancia negra nevű részében zajlik. A dopamintermelő idegsejtek természetes módon is csökkennek a test öregedése során, ám, ha a dopamintermelő sejtek 50-60%-a megmarad, nem fejlődik ki a Parkinson kór - maximum egy tűrhető, időskori kézremegés jön létre. Parkinson kór esetén a dopamintermelő sejtek 70-80%-a károsodott vagy tűnt el teljesen. Jelenleg még nem tisztázódott, mi okozza a dopamintermelő idegsejtek ilyen mértékű pusztulását, ám a következő tényezők mindenképpen közrejátszanak:

Genetikai tényezők

A Parkinson kór elszenvedőinek 10%-nál kimutatták a genetikai hajlamosságot a betegségre. Tehát, ha nem is túl nagy mértékben, de szüleinktől is örökölhetjük azt.

Idegrendszert károsító környezeti tényezők

Az agy rendkívül érzékeny a káros kémiai anyagokra. A Parkinson kór statisztikailag gyakrabban kimutatható férfiaknál, vidéken élőknél, különösen ipari létesítmények közelében. A Parkinson kór kialakulásának esélyeit növelheti a gyakori érintkezés a vegyszerekkel (gyom- és rágcsálóirtók), a kútvízzel és a szennyezett környezettel.

A Parkinson kór és a gyomorfekély összefüggése

A Parkinson kór bizonyítottan összefügg a gyomorfekéllyel, amelyet legnagyobb hányadban a Helicobacter pylori nevű kórokozó eredményez. A betegség ezesetben a bolygóidegen keresztül jut el az agyba. A kutatások eredményei szerint, akiknek gyomorfekély kezelése során átmetszették a bolygóidegét, természetes védettséget szereztek a Parkinson kór ellen.

A Parkinson kór lelki okai

A Parkinson kór kialakulása, mivel nem mentális betegségről van szó, nem vezethető vissza lelki okokra, ám a betegség együtt jár mentális tünetekkel is. Olyan problémák együtteséről beszélünk, mint az alvászavarok megjelenése, a szorongás, a depresszió és a beteg izolációja.

A Parkinson kór diagnosztizációja

A Parkinson kór diagnózisának megállapítása nem egyszerű feladat: számos más betegség is eredményezhet hasonló tüneteket, például kézremegést, mozgásszervi zavarokat. A tüneteket nem lehet egy egységes sémára ráhúzni, ezért elsődlegesen a páciens állapotának felmérésével, kórtörténetének megvizsgálásával próbálnak az orvosok más megbetegedéseket kizárni. A Parkinson kór megállapítása a tünetek megjelenésétől, azoknak állapotától, kombinációjától függ, ugyanis két jellegzetes tünet már a kórra utalhat. Ezek, illetve a neurológiai és a modern képalkotó vizsgálatok (MRI, CT) együttese során alakul ki a szakorvosokban egy komplex kép a Parkinson kór diagnózisáról.

Lehetséges a Parkinson kór kimutatása vérből?

Nem, ugyanis a Parkinson kór egy idegrendszeri-mozgásszervi megbetegedés, nem pedig vírusok, baktériumok okozta elváltozás.

A Parkinson kór kezelése

Habár a Parkinson kór nem gyógyítható, kezeléssel a tünetek többsége éveken át karban tartható, így a beteg kisebb nehézségek ellenére normális életet élhet, képes lehet munkáját végezni. A Parkinson kór kezelésére a következő útvonalakat nyújtja jelenleg az orvostudomány:

1. A Parkinson kór gyógyszeres kezelése

A gyógyszeres kezelés célja a dopaminhiány pótlása, megszüntetése egy levodopa nevű anyag segítségével. A Parkinson kór gyógyszeres kezelése éveken át megkönnyítheti a páciens életét, ám a tartós levodopa-kezelés alkalmazása olyan, életminőséget károsító mellékhatásokat idézhet elő, mint a meglassulás és a túlmozgás állapotának váltakozása, amely csak műtéttel korrigálható.

2. Roncsolásos műtét

A műtét célja a Parkinson kór súlyosabb tüneteinek csökkentése, ám ma már nem, vagy csak nagyon ritkán alkalmazzák ezt a módszert annak gyakori szövődményei miatt.

3. Mélyagyi stimuláció

A mélyagyi stimulációs kezelés egy olyan műtét, amely során egy- vagy kétoldali elektródát ültetnek be a Parkinson kór miatt rendellenesen működő agyi területre, amely speciális ingerlés során javítja a Parkinson kór bizonyos tüneteit.

4. Gyógytorna, fizikoterápia és életmódterápia

A Parkinson kór kezelésének egyik elhanyagolhatatlan aspektusa a beteg fizikai állapotának állandó, szakszerű karbantartása. A fizikoterápia és a gyógytorna segítenek a tünetek súlyosbodásának megelőzésében, emellett az egészséges életmód és a kiegyensúlyozott táplálkozás fenntartja a beteg testi és lelki egyensúlyát.

Alternatív gyógyítás: a Parkinson kór kezelése gyógynövényekkel

A Parkinson kór nem gyógyítható "házilag" gyógynövényekkel, otthoni praktikákkal, lévén súlyos neurológiai betegségről van szó. A különböző gyógyteák, külsőleg használatos gyógynövénytartalmú krémek emellett mégis népszerűek a betegek között azok izomlazító, nyugtató hatása miatt. A gyógynövényes kezelések leginkább a páciensek lelki nyugalmát, jobb közérzetét szolgálják.

A Parkinson kór lefolyása: milyen kilátásai vannak a betegeknek?

A Parkinson kór tünetei kezdetben aszimmetrikusan, csak az egyik oldalon jelentkeznek. Sokszor 5-10 év is eltelhet, míg a betegség súlyosabbá válik, miközben a beteg nem is foglalkozik panaszaival. Habár a Parkinson kór nem gyógyítható, ha hosszú időn, akár éveken keresztül fennállnak a mozgászavaros tünetek, mindenképpen forduljunk orvoshoz, ugyanis a betegség folyamata lassítható, kezelhető, így a betegek sokáig képesek zavarmentesen dolgozni, élni.

A betegek leginkább balesetveszélynek vannak kitéve mozgásszervi problémáik miatt. Fontos, hogy az egész család odafigyeljen a Parkinson kór elszenvedőjére: súlyosabb esetekben a beteget nem szabad egyedül hagyni, mert eleshet, vagy elütheti egy autó; szélsőséges esetben pedig a beteg a táplálkozásba is belehalhat, ha nyelési zavarai vannak és felügyelet nélkül hagyjuk. A Parkinson kór korai stádiumban tartható a leginkább kontroll alatt: gyógyszerek, fizikoterápia, sport és egészséges életmód mellett a legtöbb beteg teljes életet élhet.