Magánklinikán hamarabb megkaphatom a COVID-vakcinát, mint az sztk-ban?

Pénzcentrum: Van-e érvényben olyan hazai vagy nemzetközi egyezmény/jogrend, ami gátolja (gátolhatja) bármelyik (jóváhagyott) COVID-vakcina versenypiaci behozatalát és forgalmazását Magyarországon?

Novák Zoltán: Nincs. Az EU-ban a gyógyszerek forgalomba hozatalával kapcsolatos jogi és szakmai követelmények egységesek. Ha az Európai Gyógyszerügynökség engedélyezi egy COVID vakcina forgalomba hozatalát, úgy nincs jogszabályi akadálya annak, hogy az Magyarországon is elérhető legyen. Az EU központilag szerzi majd be az EU-s engedélyezés alatt álló vakcinák többségét (várhatóan elsőként a BioNTech/Pfizer, Moderna készítményeit), amelyekből Magyarország is részesül - ezen vakcinákat Magyarország egyedileg nem is szerezheti be. Megteheti ezt azonban egyéb vakcinákkal (várhatóan pl. az orosz Sputnik V, az izraeli, kínai stb. fejlesztésű vakcinák esetén). Bizonyos típusú vakcinákra pedig elméletileg akár a magyar hatóságok is adhatnak forgalomba hozatali engedélyt. (A forgalomba hozatali engedély típusa a vakcina technológiájától függ: a "hagyományos", biológiailag legyöngített vagy biokémiai eljárással ártalmatlanított vírusokat tartalmazó vakcinákra nemzeti forgalomba hozatali engedély is kiadható, míg a biotechnológiai eljárással készült oltóanyagok, mint amilyen a COVID-19-vakcinák többsége, csak központi, EU-s forgalomba hozatali engedély alapján forgalmazhatók.)

PC: Szabályozhatja-e a magyar állam bármelyik COVID-vakcina versenypiaci behozatalát és forgalmazását; azaz monopolizálhatja-e a "termék" felhasználhatóságát?

N. Z.: Elméletileg akár ez is lehetséges, de fontosabb az, hogy a legígéretesebb vakcinák esetén az első körben gyakorlati okokból fog monopolhelyzetbe kerülni az állam. Az egészségügyi szolgáltatások és az ellátás megszervezése tagállami hatáskör és a tagállamok népegészségügyi okokból bizonyos esetekben eltérhetnek az uniós versenypiaci szabályoktól is. Az Európai Bizottság és a tagállamok megállapodása alapján viszont a tagállamoknak az európai szolidaritás szellemében kell védeniük a közegészséget. Mindezek alapján 2020. november 25-én a Bizottság jóváhagyta az oltóanyag beszerzésével kapcsolatos szerződést, ami alapján az EU központilag szerzi be az általa jóváhagyott vakcinákat, és osztja majd el népességarányosan a tagállamok között. A tagállamok már dolgoznak egy közös oltási stratégia kidolgozásán.

Annak ugyanakkor jelenleg nincs akadálya, hogy piaci szereplők az EU által lekötött mennyiség fölött vásároljanak ezekből a vakcinákból, vagy - tetszőleges mennyiségben - olyan vakcinákból, melyekre vonatkozóan az Európai Bizottság nem kötött a gyártókkal szerződést. Természetesen ezeket az oltóanyagokat sem lehet azonban az előtt forgalomba hozni, hogy nemzeti vagy európai forgalomba hozatali engedélyt kapnának. Ezért egy "piaci alapú" COVID-19 elleni oltás gyakorlatilag csak akkor lehetne az EU által központilag elosztott vakcináknál hamarabb beszerezhető, ha arra a magyar hatóságok a központilag beszerzett vakcináknál előbb vagy azokkal egy időben adnának forgalomba hozatali engedélyt.

PC: Van-e érvényben olyan hazai szabályozás, ami tiltja a magyar állampolgároknak, hogy - szintén térítés ellenében - külföldön oltassák be magukat?

N. Z.: Nincs. A magyar jogszabályok az egészségügyi önrendelkezési jog körében a döntésre képes ember saját teste és sorsa feletti rendelkezést széles körben védik. Ennek megfelelően nincs olyan jogszabály, amely megtiltaná, hogy bárki külföldön oltassa be magát. Ugyanakkor kérdés, hogy külföldön milyen feltételekkel lehet majd hozzájutni a vakcinához, ugyanis elképzelhető, hogy ahhoz az oltóanyagokra vonatkozó stratégia alapján bejelentett lakóhelyre vagy helyi egészségbiztosításra lesz szükség (nem is beszélve a beutazási korlátozásokból fakadó gyakorlati nehézségekről).