Ez állhat a halálozási adatok hátterében: közülük kerülhet ki a legtöbb áldozat

A koronavirus.gov.hu május 4-én közzétett adatai alapján úgy tűnhet, a férfiak veszélyeztetettebbek, mint a nők: a 351 halálesetből 47,86 százalékban nők, 52,14 százalékban férfiak estek áldozatul a vírusnak. A kormányzati információs portál azt is közölte, az elhunytak Budapesten vagy Pest megyében, illetve az ország más területein éltek-e. Ebben az esetben a főváros és környéke magasan dominál: 276 esetben az áldozat budapesti vagy Pest megyei volt.

Az elhunytak átlagéletkora 77,6 év volt, nők esetében 79,48 év, tehát magasabb, míg férfiak esetében alacsonyabb: 75,87 év. Az is beszédes adat, hogy a 351 áldozatból 40-en voltak 65 éven aluliak, tehát 11,4 százalék, amely elég magasnak számít. Hétvégén életét vesztette egy 33 éves férfibeteg, akinek alapbetegségei között a hasnyálmirigy- és májgyulladás szerepelt. Május 4-i adatok alapján ő eddig a legfiatalabb elhunyt hivatalosan. A legidősebb elhunyt egy 99 éves nő volt, aki csontritkulásban és demenciában szenvedett.

Megvizsgálva az alapbetegségeket, az látható, hogy kiugróan magas a hipertóniától, vagyis magas vérnyomástól szenvedők száma: az elhunytak 55 százaléka élt együtt ezzel a betegséggel igazoltan. Korábban a Magyar Hypertonia Társaság elnöke, dr. Járai Zoltán ezzel kapcsolatban elmondta a Pénzcentrumnak, hogy ennek az aránynak már csak az alapján is magasabbnak kellene lennie, hogy a magyar lakosság körében magas életkorban sokkal többen szenvednek hipertóniától:

- mondta el a szakember lapunknak.

EZ IS ÉRDEKELHET

Havonta emiatt akár 4000-en is meghalhatnak: a járvány csak olaj a tűzre Magyarországon

Hazánkban a felnőtt lakosság 35%-a lehet hipertóniás.

Ez alapján megvizsgáltuk a gyakrabban előforduló betegségeket is. Látható, hogy különböző szívproblémáktól is több mint a betegek egyharmada szenvedett, viszont ezek közül is az iszkémiás szívbetegség (koszorúér-megbetegedés, ISZB) 28 esetben fordult elő a 351-ből. Ennek a számnak még sokkal magasabbnak kellene lennie, hiszen a szív- és érrendszeri megbetegedések vezető haláloknak számítanak Magyarországon.

A KSH 2018-as leggyakoribb halálok statisztikája alapján az összes elhalálozásból (131 045) heveny szívizom-elhalás 5 833 esetben, egyéb ischaemiás szívbetegség (ISZB) 26 269 esetben vezetett halálhoz, azaz összesen 24,5 százalékban állt valamilyen szívprobléma a háttérben! Ehhez képest a 351 esetből 28 iszkémiás szívbetegség elenyésző adat.

Gyakori volt például a vesebetegség (66) és a cukorbetegség (58) említése is. Az viszont érdekes, hogy az krónikus obstruktív tüdőbetegség (COPD) csak 29 esetben fordult elő, miközben a koronavírus köztudottan a tüdőt támadja. A fent említett KSH statisztika szerint 6 093-an hunytak el hörghurut, tüdőtágulat és asztma következtében 2018-ban, vagyis 4,65 százalékban az összes halálozásból valamilyen tüdőbetegség állt a háttérben. A COPD pedig 8,26 százalékban játszhatott közre a koronavírus-fertőzés következtében elhunytak halálában. Mégis zavaró tény, hogy a cukorbetegek vagy vesebetegek aránya sokkal magasabb.

Ugyanígy megvizsgáltuk, hogy az asztma vagy allergia hány beteg esetén állt fent, és mindössze 5 említést találtunk a hivatalos statisztikában. Miközben sokszorosan felhívták a lakosság figyelmét, hogy mint krónikus betegek, az asztmások fokozottan veszélyeztetettek.

Összehasonlításképpen a daganatos betegségben szenvedők (37) aránya 10,54 százalék az elhunytak között, miközben az említett KSH statisztika szerint az összes elhalálozásnak 24,87 százalékában állt a hátterében valamilyen rosszindulatú daganat. Ez alapján arra lehet következtetni, hogy a statisztikák torzítanak, hiszen a fokozottan veszélyeztetettnek számító idős korosztály és krónikus betegek körében már csak statisztikailag magasabbnak kéne lennie a daganatos betegséggel küzdők arányának!

EZ IS ÉRDEKELHET

8 ijesztő tény, amivel előbb-utóbb minden magyar nyugdíjas szembesül

Kétségbeejtő a magyar idősek helyzete.

Mivel például demenciában, vagy Alzheimer-kórban szenvedők is viszonylag nagy számban voltak az elhunytak között: 9,12 százalékban, inkább az lehet a magyarázat, hogy sok idős elhunyt kerül ki idősotthonokból. Korábban gyűjtött adatokból tudjuk, hogy hazánkban a demenciával érintett idősek száma az öregedő társadalmú európai országokhoz hasonlóan nő. Az ő számuk nagyjából 250 ezerre volt tehető egy évvel korábban, és arányuk az idősotthonok férőhelyein már 23 százalék az összes bentlakóhoz viszonyítva. Ez például már egy magyarázat lehet arra, hogy miért fordul elő a koronavírus-fertőzésben elhunytak alapbetegségei között ennyiszer a demencia vagy az Alzheimer.

Mivel még mindig rettentő keveset tudunk a koronavírusról és a lefolyását súlyosbító tényezőkről, ezért teljes bizonyossággal nem állítható egyik krónikus betegségről sem, hogy magasabb kockázatot jelentene mint a másik - a fenti statisztikák is azokról az ellentmondásokról tanúskodnak, hogy a tüdőbetegség, vagy az asztma nem olyan számottevő, mint a vesebetegség vagy a cukorbetegség. Más alapbetegségek pedig még annál is kisebb arányban fordulnak elő, mintha ebből az átlagosan 77 éves korosztályból szúrópróbaszerűen választanánk 351 magyar embert, és listáznánk az alapbetegségeiket.

Akárhogy is legyen - vagy a statisztikáink torzak a közölt adatok tükrében, vagy a koronavírus terjedése és veszélyessége tér el nagyban attól, amit a tudomány jelen állása szerint feltételezni lehet - az a biztos, ha óvjuk magunkat és környezetünket a fertőzéstől és lehetőségeinkhez mérten minimálisra csökkentjük az esélyét a vírus elkapásának, továbbadásának.