Borul a cafeteria: mutatjuk, mit kérj a főnöködtől jövőre

Rengeteg vállalkozásnak okoz problémát az egyre növekvő munkaerőhiány. Ezt támasztja alá az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet októberben nyilvánosságra hozott kutatásai is, mely szerint a hazai vállalkozások körében a munkaerőhiányt észlelők aránya 2014-től indult meredek emelkedésnek. 2016-ban a válaszadók 36 százaléka gondolta úgy, hogy a munkaerőhiány az egyik legfontosabb tényező, amely akadályozza a cég üzleti tevékenységét, 2017-ben pedig már 38 százalékuk válaszolta ezt.

EZ IS ÉRDEKELHET

Súlyos kór tizedeli a magyar melósokat: sokan nem is sejtik, hogy nagy a baj

A családok és a cégek gatyája is rámegy a betegségre.

Idei jelentések szerint például tízezrek hiányoznak az építőiparból, a feldolgozóiparból, a kiskereskedelemből, az IT-szektorból, de nincs elég sofőr, tanár, és az egészségügy is küszködik. Valójában a magyar gazdaságnak szinte minden ágazatát kisebb-nagyobb mértékben érinti a munkaerőhiány.

A problémák központi intézkedésekkel is próbálják orvosolni, például a közfoglalkoztatottakat igyekeznek visszaterelni az elsődleges munkaerőpiacra, a nyugdíjasok egy részét ismét munkába állítanák, és a legfrissebb hírek szerint a kisgyermekes anyákat is próbálják minél hamarabb munkára fogni. Ezek az intézkedések segítséget jelenthetnek, mégis a vállalkozásoké a döntő szerep, hogy megoldják a munkaerő-problémát.

Így orvosolják a cégek a bajt

Természetesen a cégek próbálják pótolni a hiányt, és megtalálni a megfelelő munkaerőt, a toborzás azonban egyre nehezebbé válik, részben az alacsony munkanélküliség miatt. Így a vállalkozások döntő többsége annak érdekében is tesz lépéseket, hogy megtartsa meglévő munkaerejét. Az MKIK kutatás szerint legnagyobb arányuk (70%) béremelést vezetett be, jelentős azok aránya (59%) is, akik a munkakörülmények, munkaeszközök fejlesztésével igyekeztek vonzóbbá válni dolgozóik számára.

Közel a vállalkozások fele (49%) továbbképzések biztosításával, illetve a munkahelyi hangulat javításával próbálkozott. Szintén jelentős (47%) azon cégek aránya, amelyek a cafeteria-rendszer bevezetésével, fejlesztésével igyekezték megtartani dolgozóikat. A válaszadók 42 százaléka a vezető-beosztott kapcsolat javításával, 36 százaléka az atipikus foglalkoztatási formák bevezetésével, 35 százaléka előrelépési lehetőségek felajánlásával, 25 százaléka pedig biztosítási kötvények, egészségmegőrzési-programok finanszírozásával próbálja megtartani munkaerejét.

- mondta a Pénzcentrumnak Nagy Andrea HR-szakértő.

Ezt a célt szolgálják például a béren kívüli juttatások is, melyek már messze nem a nagyvállalatok kiváltsága. Egyre több kkv alakítja ki a saját cafeteria-rendszerét, egyrészt mert felismerték, hogy hálásak érte az alkalmazottak, másrészt pedig sok juttatás teljesen adómentes, és bizonyos fajtái még költségként is leírhatók.

Az idei adótörvény változásai nagyban átrendezték a cafeteria-piacot. A Szép-kártya és a 100 ezer forintos készpénz kifizetés marad csak kedvezményes adózású (34,22 százalékos adó), ezeknek viszont együttes értéke nem haladhatja meg az évi 450 ezer forintot a versenyszférában. Sok, nagyon népszerű béren kívüli juttatás viszont csak magasabb, 43,66 százalékos közteherrel adható. Ilyen például az Erzsébet-utalvány, a helyi bérlet, az iskolakezdési támogatás, valamint az önkéntes nyugdíj- és egészségpénztárak.

Az egészséges munkavállaló a versenyképesség kulcsa

A cégeknek azonban nem csak az az érdekük, hogy ott tartsák a jó munkavállalókat, hanem az is, hogy a dolgozói valóban a munkával tudjanak foglalkozni, aminek alapvető feltétele, hogy egészségesek legyenek. Betegség miatt ugyanis - a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint - minden évben egyre többen mennek táppénzre, aminek következtében napokra, de akár hetekre is kiesnek a munkából az alkalmazottak.

Ritkán esik szó róla, de ma már számos egészségügyi támogatással is segíthetnek a cégek, ilyen például a céges szolgáltatásfinanszírozó egészségbiztosítás. Ezek a juttatások adó- és járulékmentesek, és ami szintén jó hír a vállalkozásoknak, hogy a teljes összege leírható költségként.

Ez egyfelől a cégeknek is nagyon jó: adómentes juttatás, és többféle csomagból is válogathatnak. Ezen felül, ha például megbetegszik egy dolgozója, azonnali ellátást kap, emiatt kevesebb időre esik ki a munkából. Ráadásul nem kell plusz köröket futnia, hogy megtalálja a megfelelő ellátást, és nem kell pénzt költenie magánorvosokra, nincs hálapénz, sem várólista. Komoly változás történt a lakosság egészségtudatosságában is, egyre többen vesznek részt szűrővizsgálatokon, hogy megelőzzék a komolyabb betegségek kialakulását - a szűrések finanszírozására és lebonyolítására is lehetőséget ad ez a céges juttatás. Ha pedig bárkinél komolyabb kór üti fel a fejét, vagy balesetet szenved, ugyanúgy egy összegű kifizetést kap, mint általában az egészségbiztosításoknál.

A biztosítók több csomagot kínálnak a cégeknek, hogy a különböző szolgáltatási csoportok és árkategóriák közül mindenki megtalálja az igényeinek megfelelőt. A legegyszerűbb csomagokban általában olyan alap ellátás található, mint az éves preventív szűrővizsgálatok, járóbeteg-ellátást, valamint alap labor és diagnosztikai vizsgálatokat tartalmaznak. Eggyel nagyobb csomagban az említett alapellátások egy bővített változata található, továbbá éves preventív szűrővizsgálatok, de vannak olyan szolgáltatási csomagok is (természetesen magasabb árkategóriában), amelyek már tartalmaznak gyógytornát, influenza elleni védőoltás árának a teljes megtérítését, egynapos sebészeti ellátást, nemzetközi második orvosi szakvéleményt, onkológiai diagnosztikát.

Összességében mind a vállalkozóknak, mind a munkavállalóknak sok hasznot hoz. Azt sem szabad szem elől téveszteni, hogy a mai munkaerő-piaci helyzetben felértékelődik, ha a dolgozó úgy érzi, fontos a cége számára, és értéknek tekintik őt és a munkáját. A csoportos szolgáltatásfinaszírozó egészségbiztosítás - a számos gyakorlati haszna mellett, ezt az érzetet is erősíti a dolgozókban.