Meglepetés! Adókedvezmény fizetésemelés nélkül

Az idei évben azok a munkáltatók vehették igénybe a munkabérek nettó értékének megőrzését célzó adókedvezményt, amelyek valamennyi folyamatosan foglalkoztatott munkavállalójuk esetében végrehajtották a kormány rendeletében elvárt béremelést. A kedvezmény mértéke 75 ezer forintig a bruttó bér 21,5 százaléka, legfeljebb 16 125 forint lehet a 27 százalékos adóból. Bruttó 75 ezer forint fölött elfogyó mértékben lehet igénybe venni. Ha a bruttó bér meghaladja a 75 ezer forintot, akkor a 21,5 százaléknak megfelelő összegnek a 14 százalékát meghaladó részét lehet adókedvezményként érvényesíteni. Ez lényegében azt jelenti, hogy 10 ezer forinttal magasabb bérnél 1 400 forinttal csökken a kedvezmény mértéke. Vagyis bruttó 85 ezer forintnál már csak 14 725 forint adót, 95 ezernél pedig 13 325 forintot lehet visszatartani.

A hatályos törvény szerint - csökkenő mértékben - 2013-ban is igénybe lehet majd venni bérkompenzációt. Jövőre a kedvezmény 75 ezer forint bruttó jövedelemig a bruttó bér 16 százaléka, de legfeljebb 12 ezer forint lehet. Ha a bruttó bér meghaladja a 75 ezer forintot, akkor a 20 százaléknak megfelelő összegnek a 20 százalékát meghaladó része lehet az adókedvezmény. Vagyis 10 ezer forinttal magasabb, bruttó 85 ezer forintos bérnél 2 000 forinttal csökken a kedvezmény, vagyis 10 ezer forintnyi szochot lehet megspórolni. Ez azt jelenti, hogy bruttó 135 ezer forint alatti jövedelmek esetén jár a kedvezmény.

Nagyon fontos változás, hogy a kedvezményt akkor is lehet érvényesíteni, ha a munkáltató 2012-ben nem teljesítette a kormány által elvárt béremelést - hívta fel a Pénzcentrum.hu figyelmét Angyal József okleveles adószakértő. Tapasztalatai szerint a munkáltatók egyáltalán nincsenek tisztában ezzel, a még 2011-ben elfogadott rendelkezéssel. Azzal is érdemes számolni, hogy a munkahelyvédelmi akciótervben meghirdetett szocho-kedvezményeket nem lehet a bérkompenzációs kedvezménnyel együtt igénybe venni. Ellentétben a jövő évben még sok esetben alkalmazható START-kártyákhoz kötődő kedvezményekkel.

Továbbra is tisztázatlan a táppénzesek bérkompenzációjának számítása

Nyolc hónap alatt nem adott egyértelmű választ a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) és a Nemzetgazdasági Minisztérium arra a kérdésre, hogyan kell kiszámítani a szocho-kedvezményt azoknál a munkavállalóknál, akiknek akár egy napnyi biztosításból kieső jövedelmük van. A problémát több korábbi cikkünkben is felvetettük már. 

OLVASD EL korábbi cikkeinket:
Gátolja a NAV a táppénzesek bérkompenzációját
Nesze neked bérkompenzáció! Össze-vissza számolnak a cégek

Angyal József továbbra is úgy véli, hogy mind a betegszabadságra, mind a biztosítási időből kieső jogviszony (például táppénz, fizetés nélküli szabadság) esetére adott tájékoztatók, valamint az adóhatóság nyomtatványkitöltő programja is hibásak.

A törvénymódosítás miatt egy sorral bővítette az adóhatóság a kifizetésekkel, juttatásokkal összefüggő adóról, járulékokról és egyéb adatokról szóló, 1208-as munkáltatói adatszolgáltatási nyomtatványt. A 11-es lapra bekerült egy sor, amelyen a teljes havi bért kell megadni. Ezt a sort azoknál a munkavállalóknál kell kitölteni, akiknek nem az egész hónapban állt fenn az adófizetési kötelezettséget eredményező munkaviszonyuk. Ilyenek például a táppénzen vagy fizetés nélküli szabadságon lévő dolgozók, akik után nem kell a munkáltatóknak szociális hozzájárulási adót fizetniük.

A nyomtatványkitöltő program azonban hibás - állítja Angyal József. Azoknál a munkavállalóknál ugyanis, akik az egész hónapban, vagyis például márciusban 1-től 31-ig munkaviszonyban voltak, nem engedi kitölteni a program azt a sort, amelyen a teljes havi jövedelmet kell feltüntetni. Ha viszont például azt írjuk be, hogy március 15-től 31-ig dolgozik a munkavállaló a cégnél, akkor már nem jelez hibát. A teljes havi jövedelem szükséges ahhoz, hogy igénybe lehessen venni az adókedvezményt azoknál a dolgozóknál is, akiknek van biztosításból kieső jövedelmük.

A törvénymódosítás szerint ugyanis, ha a munkavállaló adófizetési kötelezettséget eredményező munkaviszonya nem áll fenn az adott hónap egészében, meg kell határozni azt az összeget, amely a munkavállalót teljes havi munkaviszony esetén megilletné (a továbbiakban: teljes havi jövedelem). Az igénybe vehető részkedvezményt úgy kell meghatározni, hogy az így megállapított teljes havi jövedelemre ki kell számítani a kedvezményt, majd a kapott összeget meg kell szorozni az adott hónapban a kifizetőtől ténylegesen kapott, illetve a teljes havi jövedelem hányadosával.

Ha viszont a program nem engedi kitölteni a hónap egészében munkaviszonyban állóknál a teljes havi jövedelem sort, akkor nem lehet igénybe venni az adókedvezményt - összegezte a problémát április közepén megjelent cikkünkben az adószakértő. A probléma azóta is fennáll, az adóhatóság nem változtatott a kitöltő programon.

Az állam kárára is téved a nyomtatványkitöltő

További óriási hiba, hogy ha a munkáltató nem tölti ki a teljes havi jövedelemre vonatkozó sort, csak a munkavállalónak az adott hónapban ténylegesen fizetett jövedelmet, akkor viszont rosszul számol a program. Ha például valakinek a szerződése szerint havi bruttó 300 ezer forint a jövedelme, akkor nem lenne jogosult adókedvezményre, hiszen az idei évre csak bruttó 216 800 forintig várt el béremelést a kormány, és havi 190 ezer forintig jár utána kompenzáció. Ha viszont ugyanennek a munkavállalónak az adott hónapban csak 100 ezer forint a tényleges jövedelme, mert kétharmadnyi időben táppénzen van, akkor a 100 ezer forint után megengedi a program, hogy el lehessen számolni a kompenzációt, hiába nem jár az a 300 ezer forint jövedelem esetén.

Angyal József szerint az adóhatóságnak sürgősen ki kellene javítania a nyomtatványkitöltő programot, így ugyanis nem tudnak jogszerűen élni a munkáltatók az adókedvezménnyel. Ez annál is inkább sürgető kérdés, mivel - mint a cikk elején írtuk - 2013-ban azok a munkáltatók is jogosultak lesznek bérkompenzációra, amelyek idén nem emelték a béreket a kormány által elvárt mértékben.

Az Országgyűlés a Pénzcentrum.hu január közepén megjelent cikke nyomán áprilisban módosította a szociális hozzájárulási adóról szóló törvényt. Az addig hatályos jogszabály szerint a táppénzen, fizetés nélküli szabadságon lévő, valamint az adott hónap közepén távozó dolgozók után nem vehették igénybe a munkáltatók a béremeléshez járó kompenzációt, csak az éves szinten legfeljebb 15 napos betegszabadság idejére járt az adókedvezmény.