Te mennyit keresel? Budapesten milliárdok is röpködnek

A közép-magyarországi régióban élők keresték meg tavaly az összevont jövedelmek 36 százalékát, vagyis több mint az egyharmadát, míg a forrásadós jövedelmek 53 százalékát vallották be. A budapesti és Pest megyei adózók összesen 2 906 milliárd forint összevont jövedelemről adtak számot - derül ki a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) Közép-magyarországi Regionális Adó Főigazgatóságának összesítéséből.

A magas jövedelem összegszerűen magasabb adófizetéssel is együtt jár: az összes adókötelezettség 41 százaléka Budapesten és Pest megyében keletkezett. A megváltozott és kibővült családi kedvezményt összesen 283 ezer fővárosi és Pest megyei magánszemély érvényesítette, akik együttesen 341 milliárd forinttal (egy fő átlagosan 1 millió 203 ezerrel) csökkentették adóalapjukat.

A budapestiek esetében 2 millió 578 ezer, a Pest megyeieknél pedig 2 millió 51 ezer forint volt az egy főre eső átlagos összevont jövedelem. Ezen belül munkaviszonyból átlagosan évi 2 millió 405 ezer forintot kerestek a közép-magyarországi régióban élők.

Budapest XII. kerületében (Hegyvidéken) élők vallották be a legmagasabb, 3 millió 733 ezer forint egy főre jutó összevont jövedelmet. Őket követik a II. kerületiek 3 millió 645 ezer forinttal. A fővárosiak közül a XXI. kerületiek (Csepel) keresték a legkevesebbet, átlagosan 2 millió 52 ezer forintot (lásd az ábrát).

Pest megyében Budaörs végzett az első helyen 2 millió 815 ezer forinttal, amivel a fővárosi listán is a hetedik helyen végzett volna. A megyében a ceglédi kistérségben élők vallották be a legalacsonyabb, 1 millió 594 ezer forintos éves összevont jövedelmet. Ez egy hónapra vetítve 132 833 forintot jelent, ami alig több mint amennyit a megyei listán a 15. helyen végzett Jász-Nagykun-Szolnok megyeiek kerestek.

A közép-magyarországi régióban él az ország legnagyobb összevont jövedelemmel rendelkező adózója, aki a tavalyi évre 1 milliárd 208 millió forint jövedelmet vallott be, ami után 193 millió forint adót fizetett. Jövedelmének döntő része munkaviszonyból származott. A legnagyobb összevont jövedelmet bevallók toplistáján még a 20. helyen álló adózó is 346 millió forintról nyilatkozott.

Az elmúlt évre vonatkozóan 12 ezerrel több magánszemély vallott be alkalmazotti viszonyból származó jövedelmet, mint egy évvel korábban. A régióban 113 adózó éves bérjövedelme haladta meg a 100 millió forintot, köztük a legtöbbet kereső alkalmazotté a maga 920 milliójával (aki feltételezhetően az egymilliárd forint fölötti összevont jövedelmet bevalló magánszemély). Az évi 100 millió forintos bérjövedelmet elérők jellemzően gazdasági társaságok vezető tisztségviselői közül kerülnek ki, vagy pénzügyi, feldolgozóipari, távközlési, biztosítási, valamint gyógyszergyártási ágazatokban tevékenykedő munkáltatók alkalmazottai.

Az önálló tevékenységből származó jövedelem meghatározó tétele a vállalkozói kivét, melynek összegét a minimálbér változása jelentősen befolyásolta. Az elmúlt évben 29 500-an összesen 26,4 milliárd forintot vallottak be vállalkozói kivétet a közép-magyarországi régióban, közülük nyolcan 10 millió feletti összegben. Az átlagos kivét megközelítően 895 ezer forint volt. A legnagyobb ilyen jellegű jövedelmet egy budapesti közjegyző számolta el, a második helyen egy Pest megyei növénytermesztő egyéni vállalkozó áll, míg a harmadik egy ügyviteli tanácsadással foglalkozó fővárosi vállalkozó.

Összevonás alá nem eső, elkülönülten adózó jövedelmet 88 ezer fővárosi és Pest megyei adóalany vallott be, 290 milliárd forint összegben. Ide sorolható többek között az ingatlan, vagyoni értékű jog értékesítéséből, az árfolyamnyereségből, osztalékból, ingatlan bérbeadásból származó jövedelem.

A múlt évben a legnagyobb ilyen jellegű jövedelem több mint 7 milliárd forint volt, amelyet osztalékként fizetett ki egy információ-szolgáltatási ágazatban működő társaság. Ez az összeg több mint ötszöröse a 2010-es évben kifizetett legmagasabb értéknek. Osztalékból összesen 224 magánszemély szerzett 100 millió forint feletti jövedelmet a közép-magyarországi régióban.

Voltak, akik óriásit kaszáltak a tavalyi árfolyam-ingadozásokon. Két adózó is 3 milliárd forint fölötti árfolyamnyereségből származó jövedelmet vallott be 2011-ben, aminek mindössze a 16 százalékát, vagyis fejenként 500 millió forint körüli összeget kellett személyi jövedelemadóban befizetniük. Az ingatlan-értékesítésből származó jövedelmek közül a legnagyobb, 224 millió forintos összeget egy dél-budapesti adózó szerepeltette a bevallásában.

Havi 100 ezer forintnyi különbség

Mint az alábbi grafikonból látható, havi szinten csaknem 100 ezer forint a különbség a Budapesten, illetve a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében élők átlagos összevont jövedelme között. Már a főváros és a második helyen szereplő Pest mege között is óriási, 40 ezer forintnyi az ugrás. Budapest XII. kerületében élők éves szinten átlagosan 2,3 millió forinttal többet keresnek, mint a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyeiek.