Ki jár jól 2013-ban? Így adózunk jövőre

Továbbra is kitart a kormány amellett, hogy jövőre megszűnik a havi bruttó 202 ezer forint fölötti jövedelemrészre vonatkozó 1,27-szeres adóalap-kiegészítés, más néven a félszuperbruttósítás. Így ténylegesen egykulcsossá válna a személyi jövedelemadó rendszer. Ezt a módosítást valójában már tavaly ősszel elfogadta az Országgyűlés az idei évre vonatkozó adótörvény-csomagban, s a parlament elé terjesztett jövő évi költségvetési törvényjavaslat is ezzel számol. Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter tegnap újságírók előtt megerősítette, hogy jövőre teljessé kívánja tenni a kormány az egykulcsos, 16 százalékos adórendszerre történő átállást.

Jelenleg lényegében kétféle adómérték terheli a magánszemélyeket: évi 2 millió 424 ezer forint éves jövedelemig 16 százalékos, a fölött pedig - az 1,27-szeres adóalap-kiegészítés miatt - 20,32 százalékos. A jövedelmek szuperbruttósításának eltörlése lényegében azt jelenti, hogy a havi bruttó 202 ezer forint fölötti keresetrészt 4,32 százalékkal kevesebb adó terhelné jövőre, mint az idén. Vagyis ennyivel több pénz marad a bruttó 202 ezer forintnál többet keresők zsebében. Minél magasabb valakinek a fizetése, annál nagyobb pluszjövedelemhez juttatná a kormány.

Bruttó 250 ezer forint esetén például 48 ezer forintnak a 4,32 százalékával, vagyis 2 074 forinttal több lenne jövőre a havi nettó bér. Bruttó 500 ezer forintos fizetésből már havonta 12 874 forinttal több marad a munkavállalók zsebében, a bruttó 1 millió forintot keresők pedig havi 34 500 forinttal gazdagodnak.

Ezzel szemben az átlag alatti jövedelműek - különösen azok, akik nem jogosultak családi adókedvezményre - jövőre sem éreznének semmi pozitívumot a kormány adócsökkentési programjából. Legfeljebb abban reménykedhetnek, hogy a munkáltatójuk emeli a bruttó bérüket, s így több pénz marad a zsebükben. Anélkül ugyanis pont ugyanannyi lesz a nettó fizetésük, mint idén. Kérdéses azonban, hogy az idei évben elvárt tetemes béremelés (a minimálbér esetében 19, a garantált bérminimumnál 15, az egyéb jövedelmeknél bruttó 190 ezer forintig átlagosan több mint 5 százalékos) után mennyi forrásuk maradt a vállalkozásoknak a jövő évre az alacsonyabb jövedelműek felzárkóztatására.

Ugyan a munkáltatók - szigorú feltételek mellett - 2013-ban is igénybe vehetnek bérkompenzációt, az még az idei évi drasztikus mértékű elvárt béremelés következő évre áthúzódó kedvezőtlen hatásának enyhítését szolgálja. Jövőre a minimálbér emelésén kívül semmilyen kényszer nem nehezedik a munkáltatók vállára, hogy növeljék a bruttó fizetéseket, lévén, hogy a nettó keresetek egyik jövedelemsávban sem csökkennek, vagyis - a kormány eddigi kommunikációja szerint - senki nem jár rosszabbul, mint az idén.

A költségvetési törvényjavaslat szerint a jövő évben is változatlan marad a közalkalmazotti, köztisztviselői illetménytábla s ezzel együtt fennmarad a világ legbonyolultabb bérkompenzációs rendszere, ami 89 milliárd forintot emészt fel. A versenyszférában tevékenykedő munkáltatók érdekképviseleteinek vezetői korábban azt nyilatkozták, hogy 2013-ban legfeljebb a várható infláció mértékének megfelelő, megközelítően 4,2 százalékos minimálbér-emelést tolerálnak. Eszerint a minimálbér nagyjából 97 ezer, a garantált bérminimum pedig 112-113 ezer forint lehet jövőre.

100 milliárd forint kontra 200 milliárd - mennyi pénzt kell pótolni, és miből?

A szuperbruttó teljes eltörlése miatt 107,2 milliárd forint bevételkieséssel számol a jövő évi költségvetési törvényjavaslat. A kormány arra számít, hogy nemzetgazdasági szinten átlagosan 5,1 százalékkal emelkednek jövőre a bruttó bérek. Így az idei költségvetésben előirányzott összegnél csak 34 milliárd forinttal kevesebb, összesen 1540,3 milliárd forint szja-bevételt tervezett a jövő évre. A béremelés azonban egyelőre csak feltételezés.

A Költségvetési Tanács is felhívta a figyelmet a 2013-as büdzsé tervezetéhez készített állásfoglalásában arra, hogy "a költségvetési törvényjavaslatban szereplő bevételek jogszabályi kidolgozottságának hatásmechanizmusa, színvonala, alátámasztottsága, háttérszámítása egyenetlen, esetenként nem megfelelő. A Tanács értékelése szerint - a reálgazdasági folyamatok alakulásán túl - ez is hozzájárul ahhoz, hogy a költségvetés bevételi oldala várható teljesülését egészében számottevő kockázatok övezik".

Angyal József okleveles adószakértő, matematikus szerint a kormány által számítottnál jóval nagyobb összeg, minimum 170 milliárd forint esik ki a költségvetésből a félszuperbruttósítás eltörlése miatt. A 2011. évi személyi jövedelemadó bevallások szerint tavaly nagyjából 8000 milliárd forint összevont jövedelmet vallottak be a magánszemélyek. Ugyan az adóhatóság nem közölt friss adatokat arról, hogy az egyes sávokba a jövedelmek mekkora hányada tartozott, a 2010. évi megoszlásból nagyjából úgy kalkulálható, hogy a 8000 milliárd forintnyi jövedelemnek a fele esett 2 millió 424 ezer forint, vagyis a félszuperbruttósítás határa fölé. Az adóalap-kiegészítés eltörlésével a 4000 milliárdnak a 4,32 százaléka maradna a magánszemélyeknél, ami 173 milliárd forint - számol Angyal József.

Miért kell pluszpénzt hagyni a havi 600 ezret kereső háromgyermekeseknél?

Az adószakértő lapunk korábbi cikkébenis felvetette már, hogy a családi adóalap-kedvezményből is ki kellene vezetni a szuperbruttósítást. Többletkedvezmény ugyanis a jómódúaknak, hogy miközben a szuperbruttósítás megszüntetése miatt csökken az adó alapja, azt változatlan összegű kedvezménnyel lehet mérsékelni, vagyis egy és kettő eltartott esetén kedvezményezett eltartottanként 62 500, három vagy több eltartottnál pedig kedvezményezett eltartottanként 206 250 forinttal. Nem módosult a kedvezmény összege az idén sem, holott a havi 202 ezer forint alatti jövedelemrészre megszűnt az adóalap-kiegészítés.

Míg tavaly bruttó 488 ezer forint kellett ahhoz, hogy a három gyermek esetén igénybe vehető kedvezmény teljes egészében lenullázza az adóalapot, és egyáltalán ne kelljen adót fizetni, addig idén már bruttó 530 ezer forintra van ehhez szükség. A múlt évben annak a háromgyermekesnek, akinek bruttó 530 ezer forint volt a jövedelme, havonta 8 696 forint adót kellett lerónia. Jövőre viszont már bruttó 619 ezer forint jövedelemig nem kellene adót fizetniük a három kedvezményezett eltartott eetén. Nekik tavaly havonta 26 781, idén pedig 18 054 forint a havi adókötelezettségük.

Korábbi cikkünk nyomán a Nemzetgazdasági Minisztérium a hír24 érdeklődésére közölte: "a családi adóalap-csökkentő kedvezmény mértéke - a szuperbruttósítás teljes kivezetésétől függetlenül - 2013-ra is változatlan marad. A nettósítás kifejezetten a családosok ellen irányulna, így az értelemszerűen ellenkezik a kormány szándékaival".

Angyal József szerint viszont szó nincs arról, hogy az adóalap-kedvezmény nettósítása megrövidítené a családokat. A szuperbruttósítás kivezetése révén ugyanannyi kedvezményhez jutna minden család, mint 2011-ben. Anélkül viszont többletpénz marad a magas jövedelműeknél, ami miatt további tízmilliárdokkal rövidül meg a költségvetés.

Mindeközben - mint azt a Pénzcentrum.hu nemrégiben megírta -, az alacsonyabb keresetű gyermekes munkavállalók az elmúlt évben 112 milliárd forintnyi adókedvezményt nem tudtak kihasználni, ebből csaknem 100 milliárdot a három-, illetve többgyermekesek hagytak a költségvetésben.

OLVASD EL korábbi exkluzív cikkünket! Megdöbbentő tények: óriási adomány a gazdag családoknak

Továbbra sem lehet pontosan tudni, mi ellentételezné a szuperbruttó teljes eltörlése miatt kieső bevételt. A felröppent hírek szerint kormányberkekben az is felmerült, hogy további egy százalékponttal, a mostani 27-ről 28 százalékra kellene növelni az általános forgalmi adó normál kulcsát. Egy százalékpontos kulcsemelés nagyjából 100 milliárd forint költségvetési többletbevételt jelentene, ugyanakkor - amellett, hogy növelné az inflációt - óriási pluszterhet róna a lakosságra, s még nehezebb helyzetbe hozná az alacsonyabb keresetűeket.