Kivetette hálóját a NAV a "céglovagokra"

Gyakori tapasztalat volt korábban, hogy egyes cégvezetők jelentős köztartozással "bedöntötték" vállalkozásukat, majd új céget alapítottak. Ezt a gyakorlatot hivatott felszámolni az idei évtől alkalmazható adóregisztrációs eljárás.

Az eltiltott tisztségviselők cégalapítását már a gazdasági társaságokról szóló, 2006-ban elfogadott törvény is szabályozta, de csak 2009-ben kezdődött a vezető tisztségviselők tevékenységtől való eltiltása. A törvény szigorítása nyomán 5 évig nem vállalhatott vezető tisztségviselői pozíciót más gazdasági társaságban az, aki a felszámolás alá került cég ki nem fizetett tartozásaiért jogerősen felelt. Az idén életbe lépett jogszabályok tovább nehezítik a már eltiltott vezetők cégalapításait és más cégekbe való magas vezetői pozíció vállalását.

Eddig ugyanis csak nyilatkozni kellett arról, hogy a leendő vezető nem áll eltiltás alatt, az idei évtől viszont már nem elég a nyilatkozat. Új jogintézmény, az adóregisztrációs eljárás jelentősen megnehezíti az úgynevezett az adóhatóság által csak "céglovagoknak" titulált magánszemélyek helyzetét, akik csak azért alapítanának céget, hogy megcsapolják az államkasszát.
A vizsgálattal három esetben találkozhatnak az adózók: cég alapításakor, ha a vezető tisztségviselő, vagy a többségi befolyással rendelkező tag személye megváltozik, illetve ha az eljárást az alapítani tervezett cég leendő vezető tisztségviselője vagy tagja az e célra szolgáló adatlap állami adóhatósághoz történő benyújtásával kéri.

Nem adja ki az adóhatóság az adószámot, ha a kérelmet benyújtó vállalkozás vezető tisztségviselője, képviseletre jogosult tagja, vagy korlátolt felelősségű társaság, zártkörűen működő részvénytársaság esetében az 50 százalékot meghaladó mértékű szavazati joggal, vagy minősített többségű befolyással rendelkező tagja, vagy részvényese olyan vállalkozásnak a jelenlegi vagy volt vezető tisztségviselője, vagy tagja, amely

- a kérelem benyújtásának napján a NAV-nál nyilvántartott 180 napon keresztül folyamatosan fennálló 15 millió forintot meghaladó adótartozással rendelkezett feltéve, hogy az érintett tagsági vagy vezető tisztségviselői viszonya a fenti időtartamban legalább egy napig fennállt

- az adószám megállapítása iránti kérelem benyújtásának napját megelőző 5 éven belül a NAV-nál nyilvántartott 15 millió forintot meghaladó adótartozással, jogutód nélkül szűnt meg, feltéve, hogy más vállalkozásban fennálló vezető tisztségviselői, vagy tagi jogviszony a felszámolás kezdő napját megelőző 180. napon, illetve azt követően bármelyik nap fennállt

- esetében az állami adó- és vámhatóság az adószám megállapítása iránti kérelem benyújtásának napját megelőző 5 éven belül jogerős határozattal 50 millió forintot meghaladó adóhiányt, vagy jogosulatlan visszaigénylést állapított meg feltéve, hogy a vizsgált magánszemélynek az adókülönbözet megállapításával érintett időszakban vezető tisztségviselői, vagy tagi jogviszonya fennállt és a megállapított adókülönbözetet az adószám megállapítására irányuló kérelem előterjesztéséig nem rendezték

- adószámát az adóhatóság az adószám megállapítására irányuló kérelem benyújtásának napját megelőző 5 éven belül törölte, feltéve, hogy a más adózóban fennálló vezető tisztségviselői, vagy tagi jogviszonya az adószám törlését kimondó jogerős határozat meghozatalának napján, vagy azt követően bármelyik nap fennállt.

Az év eleje óta több száz fiktív cég akadt fenn a NAV rostáján. Csaknem 13 ezer cég esett át az új adóhatósági szűrővizsgálaton. Az összesen 12311 cégbejegyzésre kötelezett szervezetből 419 nem kezdhette meg tevékenységét, mert a NAV jogerősen elutasította az adószám megállapítása iránti kérelmét. A működő cégek vezető tisztségviselői, illetve tagjai személyében bekövetkezett változások körét is tekintve, összesen 3028 esetben merült fel olyan akadály, amelynek következtében az állami adóhatóságnak az eljárást le kellett folytatnia - közölte az adóhatóság.

Azoknál a cégeknél, amelyek - az adóregisztrációs eljárás próbáját kiállva - adószámot kapnak, részletes kockázatelemzési eljárást végez a NAV. Ennek során eddig közel 4 ezer kérdőívet küldött ki az adózó által végezni kívánt tevékenység személyi, tárgyi és pénzügyi feltételeinek elemzése céljából. Ebből március közepéig csaknem 700 kérdőívet küldtek vissza az adózók, az esetek többségében teljes körűen kitöltve, mely alapján közel 200 ellenőrzést rendelt el az adóhatóság. Eddig 53 adószámot függesztett fel vagy törölt a NAV azért, mert a vállalkozás nem küldte vissza a kérdőívet, illetve a revízió a megadott címen nem találta meg az adózót.

Nem régiben a PartnerControl.hu céginformáció szolgáltató készített elemzést arról, hogy 2009 óta 840 cég képviselőjét tiltotta el az adóhatóság vezetői tevékenysége gyakorlásától. el tevékenységétől, sokan közülük azonban maradtak ugyanabban a cégben, illetve új vagy más vállalkozásban lettek vezető tisztségviselők. A PartnerControl.hu elemzéséből kiderül, hogy a 840 eltiltott cégvezetőből 147-en más cégben lettek vezetők, 182-en pedig új, frissen alapított vállalkozásban kerültek vezető pozícióba. Ráadásul az eltiltottak csaknem 7 százaléka, azaz 56 vezető ugyanazt a céget irányítja, 63-an ma is tulajdonosai ugyanannak a cégnek.

A legtöbb pozícióban maradt eltiltott vezető az építőiparban, a kis- és nagykereskedelemben tevékenykedik. A Heves megyeiek viszik a prímet: 30 százalékuk maradt pozícióban. Fejér megye a következő a sorban 22 százalékkal, majd Baranya és Hajdú-Bihar következik 19-19 százalékkal. A fővárosban mindössze 1 százalék ez az arány.

A jogszabályok szigorítása hozzájárulhat ahhoz, hogy a más cégeket bedöntő - sokszor csaló - vállalkozók tevékenységüket az előzőekhez hasonlóan más vállalkozásokban folytathassák, és akár újabb kifizetetlen számlákat hagyjanak maguk után. A céginformációs szolgáltató szerint az idei kedvező törvényi változások ellenére nem árt résen lenni, és üzletkötés esetén a cég összes fellelhető adatát, korábbi cégkapcsolatait és jelenlegi érdekeltségeit megvizsgálni. 

A cégvezetésnek nem szabad csak a külső szabályozókra hagyatkoznia, hanem a vállalaton belül szükséges kiépítenie a megfelelő belső kontrollokat és fékeket - hívja fel a figyelmet Biró Ferenc, az Ernst & Young visszaélés-kockázatkezelési szolgáltatások vezetője. Fontos például a szállítók folyamatos vagy éves teljesítményértékelése és tulajdoni viszonyainak ismerete. A megrendelő számára elengedhetetlen az érdekeltségi körök és a végső tulajdonos ismerete a szerződtetni kívánt cég szállítóként történő befogadásakor. Egy jól kiépített szállító-értékelő rendszer dokumentált formában biztosítja, hogy a valóban jó teljesítményt nyújtó partnerekkel tudjon a vállalat hosszú távú, gyümölcsöző kapcsolatot kialakítani.

Gyakran előfordul, hogy egyes szállítók nem megfelelő szolgáltatás nyújtása, vagy ritkább esetben érdekütközés miatt kikerülnek a cég partnereinek köréből. Ám a tulajdonosok új céget alapítva, vagy egy már létező és működő céget felvásárolva visszatérnek a "hátsó kapun" keresztül. Magyarországon ez gyakori és kevéssé ellenőrzött visszaélési forma.

Példaként lehet említeni azokat az eseteket is, ahol egy bizonyos, jól körülhatárolható tulajdonosi kör több, hasonló vagy azonos szolgáltatást nyújtó céget hoz létre, melyek ráépülnek a gazdaszervezetre. Belső segítséggel, vagy akár anélkül is adnak be olyan ajánlatokat melyek egymáshoz viszonyítva ugyan jelentős eltérést is mutathatnak, ezáltal a verseny látszatát keltik, azonban még a legalacsonyabb ajánlat is a piaci ár felett lesz. Az Ernst&Young tapasztalatai szerint az ilyen esetek jellemzően a "tömeg" szolgáltatások (takarítás, karbantartás, kis értékű, de nagy volumenű beszerzések) nyújtásakor történnek.

A kézzel fogható pénzügyi veszteség mellett az ilyen jellegű szerződéseknek igen nagy reputációs kockázata van, hiszen az egyes vállalatokat könnyen asszociálhatják beszállítóikkal, alvállalkozóikkal és a nyilvánosságra kerülő ügyek a teljes cégvezetést is beárnyékolhatják - hangsúlyozza Biró Ferenc.