Robban a különadó-bomba: rászállt a NAV a "pofátlan" végkielégítésekre

Az Alkotmánybíróság 2011. május 6-án megsemmisítette a magánszemélyek különadójáról szóló törvénynek azt a rendelkezését, amely szerint a különadót a 2005. január 1-jét követően megszerzett jövedelmekre kellett volna alkalmazni. A testület álláspontja szerint az emberi méltóságot sérti, hogy a törvény a különadó hatályát olyan bevételekre is kiterjesztette, amelyeket bevallással lezárt adóévekben, törvény alapján szereztek a jogosultak. Vagyis a döntés egyértelművé tette, hogy a 2009-ben kapott, felmentéssel összefüggő jövedelmek után nem kell megfizetni a különadót.

Nyitva maradt viszont az a kérdés, mi számít bevallással lezárt időszaknak: az, ha a magánszemély már beadta a bevallását, vagy a bevallás benyújtásának végső határideje. A kormány úgy értelmezte a döntést, hogy a május 20-ai határidő számít. Ezért sebtében, az adótörvények hatályba léptetésére akkoriban előírt 45 napos határidőt figyelmen kívül hagyva 3 nap alatt, május 9-én módosította a különadóról szóló törvényt a parlament, hogy az állami és önkormányzati működtetésű kifizetőktől származó 2010. január elsejétől megszerzett végkielégítésekre, szabadságmegváltásra, munkavégzés nélküli felmentési időre kapott juttatások 3,5 millió forint fölötti részére kell megfizetni a 98 százalékos különadót. Vagyis a május 20-ai határidőig kellett volna elszámolniuk a magánszemélyeknek a különadóval is.

Arról viszont nem esett szó, mi a helyzet az egyéni vállalkozókkal, akiknek már jóval az Alkotmánybíróság döntése előtt, február 25-ig be kellett nyújtaniuk a különadóra vonatkozó bevallásukat is. Esetükben már a 2010. évre is egyértelműen kijelenthető, hogy bevallással lezárt időszakra vonatkozóan kívánták a törvényhozók visszamenőlegesen megadóztatni őket - véli Angyal József.

Az adóhatóság nemrégiben hozott határozatában lényegében felülbírálta az Alkotmánybíróság határozatát, és a saját korábbi döntését is. Az érintett magánszemély elbocsátását követően egyéni vállalkozóvá vált. Így ő már 2011. február 25-ig beadta a bevallását. Az Alkotmánybíróság döntését követően önellenőrzéssel visszaigényelte a befizetett különadót, amit az adóhatóság vissza is utalt. A NAV azonban "meggondolta magát", és most visszakéri az önellenőrzés nyomán kiutalt pénzt.

Az említett ügyben lefolytatott ellenőrzés során is bebizonyosodott, hogy helytállóak voltak a korábbi aggályok: a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) használhatatlan adatokat kért a munkáltatóktól, a kifizetői igazolások alapján nem tudja meghatározni a különadó alapját, így pótlólagos nyilatkozatokat kell bekérnie - derül ki az adószakértő által ismert ügyekben hozott határozatokból.

A Pénzcentrum.hu a múlt év során több cikkben is felhívta a figyelmet arra, hogy a NAV a magánszemélyek és az adóhatóság számára is használhatatlan adatszolgáltatást kért a munkáltatóktól a különadós jövedelmekről. Az adóhatóság által erre a célra rendszeresített nyomtatványon a fizetendő különadó alapjáról kellett a munkáltatóknak nyilatkozniuk. Ehelyett arról kellett volna részletes adatokat kérni a foglalkoztatóktól, hogy az elbocsátással összefüggésben melyik évben, milyen és mennyi jövedelme keletkezett az érintett adózóknak. Különösen azoknál okozott gondot a fizetendő adó megállapítása, akiknek 2010-ben szűnt meg a munkaviszonyuk, de már 2009-ben elkezdték letölteni a felmondási idejüket, és már akkor kaptak olyan jövedelmet, amely után különadót kellett volna fizetniük. Az érintettek esetén a két évben szerzett jövedelmeket összesítve adták meg a munkáltatók a különadó alapját.

Az érintett adózók a kapott dokumentumokból nem tudták megállapítani, mennyi adót kellett volna fizetniük, ahhoz a tételes bérjegyzéket kellett volna elkérniük a munkáltatójuktól. Ezért Angyal József mindvégig következetesen azt tanácsolta, senki ne adja be a különadó bevallását, mert sem az adózók, sem a NAV nem tud egzakt adatokra támaszkodni, amelyek egy adóellenőrzés során megállják a helyüket.