Kik fizetik meg valójában a hamburgeradót?

Ebből fizetnék az orvosok bérét?

Alternatív forrásokat kell az egészségügyi humánerőforrás-krízis kezelésére fordítani. Ilyen alternatív forrást teremt a népegészségügyi termékdíj bevezetése - fogalmaz egy másik helyen az anyag. Ez a gyakorlatban azt jelentheti, hogy részben a hamburgeradóból valósulhat meg az orvosi bérek rendezése.

Rákos betegeken nyerészkedtek a magyar orvosok: milliókat kaszáltak - KATTINTS!

Szócska Miklós egészségügyi államtitkár a minap az MTI-nek adott interjújában elmondta: a termékdíjjal már a jövő évi költségvetés tervezésekor számolnak. Hozzátette: "ez az adópolitika által meghatározott dolog, de nagy valószínűséggel sikerül bevezetni". A fő szempont, hogy az új adónem egyszerű és transzparens legyen, amely kevés adminisztratív költséggel jár. Arról még nincs döntés, hogy pontosan mely termékekre vonatkozik majd, de Szócska Miklós szerint a "népegészségügyileg nem preferált termékeket kell bevonni ebbe a körbe".

Akkor mire fogják kivetni?

Konkrétumokat azonban még mindig nem tudunk. Egyes korábbi nyilatkozatok alapján csak sejteni lehet, hogy mely élelmiszerekre vetnék ki az új terhet: szóba kerültek a cukrozott üdítők, az energiaitalok, chipsek, édességek és gyorséttermi ételek. Csiba Gábor, a Stratégiai Szövetség a Magyar Kórházakért Egyesület elnöke egy évvel ezelőtt javasolta az államtitkárságnak a hamburgeradó bevezetését, akkor kiszerelési egységenként 10 forintos "hozzájárulásról" beszélt.

A Hírszerző c. hírportál értesülései szerint az adót a termékek só-, illetve cukortartalma alapján vetnék ki. Így drágulhat például a levespor és a ropi, a gyorséttermi ételek azonban - a tervek szerint - nem tartoznak a jogszabály hatálya alá. Az új adó részletein a Nemzetgazdasági Minisztérium és a Nemzeti Erőforrás Minisztérium közös munkacsoportja foglalkozik és hamarosan megismerhetjük a részleteket is.

Korábban a Pénzcentrum.hu élelmiszergyártóktól úgy értesült, szinte kizárt, hogy az új adót -vagy annak nagyobb részét- ne hárítsák át a fogyasztókra. Az élelmiszer-alapanyagok és a gyártási folyamatok drágulása miatt akár cégek kivonulásával, gyárak bezárásával is járhat a pluszteher.

Tavasszal Feiner Péter, a SPAR Magyarország Kft. ügyvezető igazgatója úgy vélekedett, nem az élelmiszereket kellene tovább adóztatni, hanem a feketepiacról beáramló termékeknek kellene gátat szabni. Ugyanakkor - tapasztalataik szerint- az elmúlt évtizedekben látványosan nőtt a magyar fogyasztók igénye a friss élelmiszerek, zöldségek, tejtermékek iránt, így a különadó helyett a tudatos élelmiszerfogyasztás további népszerűsítésére helyeznék a hangsúlyt.

A gyártók alapból elutasítják: a szegényeket sújtaná?

Az Élelmiszer-feldolgozók Országos Szövetsége (ÉFOSZ) alapjaiban elhibázottnak és a magyar gazdaság érdekeivel ellentétesnek tartja a népegészségügyi termékdíj- azaz az élelmiszeripari különadó - bevezetésének koncepcióját. Mint közleményükben írják, a különadó nem biztosítaná az elvárt bevételt a központi költségvetés számára a kisadókra jellemző magas ellenőrzési és adminisztrációs költségek miatt. Éppen ezért és a vállalkozások terheinek indokolatlan növelése elkerülésének érdekében a vonatkozó törvényben előírt előzetes hatásvizsgálat elkészítése elengedhetetlen.

A Trend Budapest Piackutató cég közelmúltban végzett reprezentatív fogyasztói kutatása szerint a magyar fogyasztók hetven százaléka elutasítja az élelmiszereket sújtó különadó tervét. Ráadásul a lakosság nem a sós, cukros vagy zsíros ételeket okolja az elhízásért, hanem egészségtelen életmódját és a bőséges házi kosztot.

Az ÉFOSZ emlékeztet, hogy Magyarországon az élelmiszerárak szintje jelenleg is magasabb a régió országainak árszintjénél. Az élelmiszereket sújtó 25 százalékos általános forgalmi adó pedig az uniós tagállamokban alkalmazható maximális érték, holott számos országban 0 vagy 5 százalékos adókulcsot alkalmaznak az élelmiszerek esetében. Egy esetleges különadó miatti áremelés így különösen hátrányosan érintené az alacsonyabb jövedelmű fogyasztókat.

Nem mindegy, mire költik - nem mindegy, hogyan

A hamburgeradó bevezetésén gondolkodó döntéshozóknak el kell dönteniük, hogy milyen cél érdekében rónának plusz terhet az egészségtelen élelmiszereket fogyasztókra - nyilatkozta lapunknak Csiki Gergely, a Portfolio.hu szakértője. Az elemző szerint az egyik lehetséges felhasználása a bevételeknek a plusz forrás előteremtése a szűkös forrásokkal rendelkező egészségügyi rendszer számára. A másik opció, hogy az egészségtelen életmódot "büntetik", azaz a kormány megpróbálja megváltoztatni a fogyasztási szemléletet.

Csiki Gergely szerint ez utóbbihoz azonban önmagában a hamburgeradó nem elegendő, hiszen nem biztos, hogy az új teher "elrettentené" a fogyasztókat az egészségtelen ételektől. Így tehát a hamburgeradó kivetésének hatékonysága megkérdőjelezhető, ha nem társulnak hozzá további, egészséges magatartást ösztönző lépések.

A szakértő a Pénzcentrum.hu kérdésére elmondta: minden bizonnyal a következő hetekben világossá válnak majd a hamburgeradó részletei, hiszen készül a jövő évi költségvetés, amelyben - a kormány szándéka szerint- már helyet kap az új adónem is.