A tervek szerint kutyánként 2000-3500 forint közötti összeget kellene fizetniük ebadó címén a tulajdonosoknak az új állatvédelmi törvény tervezete szerint - írja a Népszava.
A törvény csak az összeghatárokat rügzítené, a hozzájárulás konkrét mértékét az önkormányzatok szabnák meg. A tervezet arra kötelezné az helyhatóságokat, hogy a beszedett ebadónak legalább a felét a kutyák mikrochippel ellátására és ivartalanításra forgassák vissza.
A lap szerint az ebek chipezésének piaci átlagára - regisztrációval együtt - 5-6 ezer forint, jelenleg a kutyák mintegy 5-10 százaléka van ellátva vele. A hím kutyák ivartalanítása 12 ezer, a szukáké 18 ezer forintról indul.
A Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége (TÖOSZ) elnöke szerint az új adó bevezetése jelentős adminisztratív terheket róna az önkormányzatokra.

Régen látott munkaerőpiaci válság körvonalazódik: egyre több magyar retteghet a kirúgástól 2025-ben?
Miközben a munkaerőpiac első ránézésre stabilnak tűnhet, a felszín alatt komoly átrendeződés zajlik, erre pedig jobb felkészülni.
"Gyakori tévhit, hogy fenntarthatóan élni drága. (...) Pedig a fenntarthatóság sokkal gazdaságosabb" - Hegedűs Kristóf.
Egy fiatal közgazdász házaspár miért dönt úgy, hogy a budapesti életet hátrahagyva a Mátrába költözik, és megment egy 3,2 hektáros, kivágásra ítélt gyümölcsöskertet?
A környezettudatos, fenntartható életmód kialakítása mindannyiunk közös érdeke.
Anita a kislányának keresett használt télikabátot az online piacon, de a hatalmas kínálat ellenére sem találta meg, amit keresett. Így született meg a Ruhacsúszda ötlete.


