Adótitkokhoz jut a nyugdíjfolyósító: tízezrek kálváriája a kedvezményért

Tavaly január óta a mindenkori személyi jövedelemadó mértékével csökkentett összegű juttatást kapnak a szolgálati járandóságban, illetve az országgyűlési képviselők korhatár alatti ellátásában részesülők. (Kivételt képeznek ez alól azok, akik rendelkeznek minősítő határozattal arról, hogy a szolgálati viszonyuk megszüntetésére a szolgálati kötelmekkel összefüggő egészségi, pszichikai, fizikai alkalmatlanság miatt került sor, illetve ha a korábbi szolgálati nyugdíjuk összege nem haladta meg a 117 ezer forintot, vagy önkéntes tartalékos szerződést kötöttek.)

A csökkentés azonban nem számít adólevonásnak, egyszerűen csak egyfajta büntetősarcként értelmezhető. Az említett ellátásokból ugyanis nem adóelőleget vonnak, hanem egyszerűen csak 16 százalékkal csökkentett összegben folyósítják azokat. A csökkentés nem jelent adókötelezettséget, és így nem minősül adóelőlegnek sem - szögezi le a Honvédelmi Minisztérium Közgazdasági és Pénzügyi Hivatala a kormany.hu oldalon közzétett tájékoztatójában. Emiatt az érintettek adókedvezményt sem vehetnek igénybe. Nyakatekert formában hozzájuthatnak az őket az elmúlt évre megillető családi adókedvezménynek megfelelő összeghez, egyéb adókedvezményeket azonban ténylegesen csak akkor tudnak igénybe venni, ha egyéb, az összevont adóalapba tartozó jövedelmet (egyebek között bérjövedelem, önálló tevékenységből származó jövedelem, vállalkozói kivét) szereztek.

A törvény több mint másfél éves csúszással teszi lehetővé, hogy az érintett magánszemélyek - sajátos módon - igénybe vehessék a gyermekek utáni adókedvezményt. Ha a csökkentett korhatár előtti ellátásban, illetve szolgálati járandóságban részesülő személy jogosult családi kedvezményre, és azt nem tudja teljes egészében igénybe venni az adóévben megszerzett, összevont adóalapba tartozó jövedelméből - még úgy sem, hogy a kedvezményt megosztja a házastársával, illetve élettársával -, akkor a kihasználatlan összeget a korhatár alatti ellátás, illetve a szolgálati járandóság csökkentésével szemben érvényesítheti.

A törvényhez kapcsolódó kormányrendelet szerint ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a ki nem használt összeget a nyugdíjbiztosító kiutalja az érintett magánszemély számára. Ehhez azonban igazolások tömkelegével és nem kevés papírmunkával kell számolniuk az érintetteknek.

Először is az adóhatósághoz kell kérelmet benyújtani, hogy állítson ki igazolást a ki nem használt adókedvezményről. A törvény szerint az adóhatóság június 30-át követően adja ki az igazolásokat Az adózás rendjéről szóló törvény szerint az adó-, együttes adó-, jövedelem- és illetőségigazolás kiállítására irányuló kérelmet a kérelem beérkezésétől számított 6 napon belül kell teljesíteni.

A kérelemnek tartalmaznia kell

- az ellátásban részesülő természetes személyazonosító adatait, lakóhelyét és adóazonosító jelét,
- az ellátásban részesülővel közös háztartásban élő házastárs, élettárs természetes személyazonosító adatait, lakóhelyét és adóazonosító jelét, valamint
- a kedvezményezett eltartottak természetes személyazonosító adatait, lakóhelyét és - ha adóazonosító jellel rendelkeznek - adóazonosító jelét.

A kérelemhez csatolni kell az ellátásban részesülővel közös háztartásban élő házastárs, élettárs nyilatkozatát arról, hogy hozzájárul adótitkainak a kiadásához. Ezt teljes bizonyító erejű magánokiratba (kézzel írott, vagy két tanúval ellenjegyzett), illetve közokiratba kell foglalni.

Az adóhatóság által kiadott igazolás tartalmazza

- az ellátásban részesülő személy természetes személyazonosító adatait és lakóhelyét,
- az ellátásban részesülővel közös háztartásban élő házastársként, élettársként feltüntetett személy természetes személyazonosító adatait és lakóhelyét,
- az előbbiekben említett magánszemélyek személyi jövedelemadóról szóló bevallásában kedvezményezett eltartottként megjelölt személyek természetes személyazonosító adatait és lakóhelyét, illetve a várandósságról szóló nyilatkozat tényét,
- az adóévben már igénybe vett családi kedvezmény összegét.

Igazolást kell kérni a családi pótlékot folyósító szervtől is arról, hogy az adott évben hány gyermek után, hány hónapban volt jogosult az ellátásban részesülő, illetve a házas- vagy élettársa családi pótlékra.

A családi pótlék igazolás tartalmazza

- az ellátásban részesülő, illetve vele közös háztartásban élő házastársa, élettársa természetes személyazonosító adatait, lakóhelyét, tartózkodási helyét és Társadalombiztosítási Azonosító Jelét,
- azoknak a kedvezményezett eltartottaknak a természetes személyazonosító adatait, lakóhelyét, tartózkodási helyét és Társadalombiztosítási Azonosító Jelét, akik után az ellátásban részesülő vagy vele közös háztartásban élő házastársa, élettársa az adóévben családi pótlékban részesült
- azoknak a hónapoknak a számát, amelyekben az egyes kedvezményezett eltartottak után az adóévben családi pótlékot folyósítottak
- azoknak az eltartottaknak a természetes személyazonosító adatait, lakóhelyét, tartózkodási helyét és Társadalombiztosítási Azonosító Jelét, akiket a családok támogatásáról szóló törvény szerint a családi pótlék összegének megállapítása szempontjából az adóévben figyelembe vettek, valamint azoknak a hónapoknak a számát, amelyekben az egyes eltartottakat a családi pótlék összegének megállapítása szempontjából az adóévben figyelembe vették.

A családi adókedvezmény magzat után is igénybe vehető a fogantatástól számított 91. naptól. Ha valaki magzat után szeretné érvényesíteni az adókedvezményt, akkor orvosi igazolást is be kell szereznie a várandósságról.

Mindezeket követően lehet kérelmet benyújtani az Országos Nyugdíjfolyósító Igazgatósághoz. A rendelet szerint az ONYF erre a célra rendszeresít egy adatlapot, illetve elektronikus űrlapot, amelyet az ONYF, valamint a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervek honlapján, továbbá a kormányzati portálon közzétesz.

Az adatlap és az elektronikus űrlap tartalmazza

- az ellátásban részesülő, vele közös háztartásban élő házastársa, élettársa és az eltartottak természetes személyazonosító adatait, lakóhelyét, tartózkodási helyét és Társadalombiztosítási Azonosító Jelét,
- a nyilatkozatot a családi kedvezmény jogcíméről,
- a nyilatkozatot a családi kedvezmény feltételeinek való megfelelésről
- az igényelt összeget.

A kérelemhez csatolni kell

- az állami adóhatóság igazolását,
- kedvezményezett eltartott esetén a családi pótlékot folyósító szerv igazolását
- magzat után érvényesítendő kedvezmény esetén a várandósságról kiállított orvosi igazolást.

A kérelemről a nyugdíjfolyósító igazgatóság dönt. Az ellátásban részesülőnek járó adókedvezmény összege nem lehet több annál, mint amennyivel az elmúlt évben összességében csökkentették a juttatását. A rendelet szerint a nyugdíjfolyósító határozatának végrehajthatóvá válásától számított 10 munkanapon belül kell elküldeni az érintettek részére megállapított összeget.

Korábbi felmérések szerint nagyjából negyvenezer volt szolgálati nyugdíjast érintett az ellátások átalakítása. Nagy kérdés, hogy közülük hányan jogosultak családi adókedvezményre, és hányan lesznek azok, akik csak az utólagos kérelmekben tudják azt érvényesíteni. Erre csak a beadványok elbírálása után kaphatunk választ.

Amit elbuknak az érintettek

Egyéb adókedvezményekkel, adójóváírási lehetőségekkel azonban nem lehet élni a szolgálati járandóságból levont 16 százalékos büntetősarc terhére. Azok, akiknek nincs egyéb, összevont adóalapba tartozó jövedelmük, nem tudják kihasználni például a súlyosan fogyatékos magánszemélyeknek járó adókedvezményt. Mint arról korábban beszámoltunk, a fogyatékos állapot kezdő napjának hónapjától az állapot fennállása idején havonta az adóév első napján érvényes minimálbér 5 százalékának megfelelő összeg (személyi kedvezmény). Ez a tavalyi évi havi 93 ezer forintos minimálbérrel számolva azt jelenti, hogy aki az egész évre jogosult volt a kedvezmény igénybe vételére, az összesen 55 800 forinttal csökkentheti a fizetendő adóját.

KATTINTS!Adókedvezmény, amelyről nem is hallottál - százezreket érint Magyarországon

A nyugdíj-előtakarékossági számla tulajdonosok sem tudnak a szolgálati járandóságukból levont 16 százalék terhére rendelkezni arról, hogy a befizetett összeg 20 százalékát jóváírhassák a számlájukon. Ezt ugyanis csak az összevont adóalap adójának az adókedvezmények levonása után fennmaradó részéből lehet megtenni. Azoknak viszont, akik az elmúlt évben csak szolgálati járandóságban, illetve országgyűlési képviselők korhatár alatti ellátásában részesültek, nincs megfizetendő adójuk, így nincs miből jóváírniuk a kedvezményt. Egyetlen könnyebbség, amivel számolhatnak azok, akiknek tavaly nem volt egyéb jövedelmük a korhatár alatti ellátáson kívül, hogy nem kell adóbevallást benyújtaniuk.