Magyarország 20 éve az Európai Unió tagja: jöhet az újabb mérföldkő?

Az Európai Közösségek (EK) és Magyarország között 1988. augusztus 8-án létesült diplomáciai kapcsolat. A Magyar Köztársaság és az EK közötti, Antall József miniszterelnök által 1991. december 16-án Brüsszelben aláírt társulási megállapodás 1994. február 1-jén lépett életbe. 1994. április 1-én a volt szocialista országok közül elsőként hazánk nyújtotta be hivatalosan az Európai Uniónak a teljes jogú tagságot kezdeményező csatlakozási kérelmet. Az 1998. március 30-31-én kezdődött csatlakozási tárgyalásokat az uniós országok vezetőinek 2002. decemberi koppenhágai csúcstalálkozóján zárták le.

A csatlakozásról 2003. április 12-én tartottak ügydöntő népszavazást Magyarországon, ezen 45,62 százalékos részvétel mellett a szavazók 83,76 százaléka voksolt igennel. Április 16-án - további kilenc ország vezetője mellett - Medgyessy Péter miniszterelnök és Kovács László külügyminiszter Athénban aláírták az EU-hoz történő csatlakozásról szóló okmányt. A dokumentumot december 15-én erősítette meg az Országgyűlés, a ratifikációs okmányokat december 23-án Rómában helyezték letétbe.

2004. május 1-jén tíz európai ország - Ciprus, Csehország, Észtország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Magyarország, Málta, Szlovákia és Szlovénia - csatlakozásával megvalósult az ezzel már 25 tagú EU történetének ötödik, egyben legnagyobb bővítése. Az uniós intézményeknél megkezdték munkájukat Magyarország képviselői, köztük az Európai Bizottságban a magyar biztos Balázs Péter (Jacques Barrot regionális politikáért és intézményi reformokért felelős biztos mellett), akit az év novemberében, 2010-ig Kovács László adó- és vámügyi, 2010-2014 között Andor László foglalkoztatásért, szociális ügyekért és társadalmi összetartozásért felelős, 2014-2019 között Navracsics Tibor oktatásért, kultúráért, ifjúságpolitikáért és sportügyért, 2019-től pedig a jelenleg is hivatalban lévő Várhelyi Olivér szomszédság- és bővítéspolitikáért felelős biztos követett.

A csatlakozás napjától az addig megfigyelői státussal rendelkező magyar európai parlamenti képviselők már teljes jogú tagként vettek részt az Európai Parlament munkájában. Az EU budapesti képviselete átalakult az Európai Bizottság magyarországi képviseletévé. Az Európai Bíróságon Juhász Endre és Czúcz Ottó, az Európai Számvevőszéken pedig Halász Gejza kezdte meg a munkát. Az Európai Bíróság jelenlegi tagja Cseh Zoltán, a Törvényszéké Kecsmár Krisztián és Tóth Tihamér, az Európai Számvevőszéké pedig Pelczné Gáll Ildikó.

Magyar képviselőket 2004. június 13-án választottak először közvetlenül az akkor 732 tagú Európai Parlamentbe. A 24 képviselő között a Fidesz listáján jutott mandátumhoz Járóka Lívia, az EP első roma képviselője. 2009-ben Kósa Ádám (Fidesz-KDNP) személyében az első siket képviselő került be az EP-be. A legutóbbi, 2019. évi választáson a Magyarországnak jutó 21 EP-mandátum közül a Fidesz-KDNP 13, a Demokratikus Koalíció 4, a Momentum 2, az MSZP-Párbeszéd és a Jobbik 1-1 mandátumot szerzett meg. Június 9-én a 2004. évi csatlakozás óta ötödik alkalommal lesznek EP-választások Magyarországon, amelyen 21 mandátum sorsáról dönthetnek közvetlenül a választók. (A jelenleg 705 fős EP létszáma a választások után 720 főre bővül.) Az uniós képviselőtestületnek 2009-2010-ben Schmitt Pál (Fidesz-KDNP) személyében lett először magyar alelnöke, a posztot később Surján László (Fidesz-KDNP, 2012-2014), Pelczné Gáll Ildikó (Fidesz-KDNP, 2014-2017), Járóka Lívia (Fidesz-KDNP, 2019-2022), valamint Dobrev Klára (Demokratikus Koalíció, 2019-2022) is betöltötte.

Magyarország 2007. december 21-én a szárazföldi és a tengeri határokon, majd 2008 március végén a repülőtereken is csatlakozott a határok nélküli belső közlekedést biztosító schengeni övezethez.

Az uniós intézmények közül elsőként - 2008-ban - az Európai Innovációs és Technológiai Intézet (EIT) székhelye került Budapestre. 2014-ben a nagy-britanniai Bramshillből Magyarországra került az EU Bűnüldözési Képzési Ügynöksége (CEPOL), amelynek 2010 és 2018 között Bánfi Ferenc volt az igazgatója.

Elsőként 2010-ben Pécs volt az egyik helyszíne az Európa Kulturális Fővárosa (EKF) programsorozatnak, amelyet A határtalan város mottóval rendeztek meg. A Veszprém-Balaton Európa kulturális fővárosa programsorozatot 2023-ban rendezték meg, ebbe a székelyföldi Sepsiszentgyörgy - Veszprém testvérvárosa - is bekapcsolódott.

2011-ben került először magyar szakember európai pénzügyi felügyeleti hatóság operatív vezetői posztjára: az Európai Bankhatóság (EBA) Felügyeleti Tanácsa Farkas Ádámot, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) korábbi elnökét választotta ügyvezető igazgatónak, ő 2020-ig töltötte be a tisztséget. Ugyancsak 2011-ben jelöltek első alkalommal magyar vezetőt uniós polgári válságkezelési misszió élére Huszár László büntetés-végrehajtási dandártábornok személyében, aki az iraki EUJUST LEX, a rendvédelmi és igazságszolgáltatási képességek fejlesztését segítő EU-misszió vezetője lett. 2024. január 1-jétől Sticz László vezérőrnagy személyében először irányítja magyar tábornok az EU bosznia-hercegovinai műveletét, az EUFOR ALTHEA missziót.

Magyarország 2011 első felében töltötte be először az EU Tanácsának soros elnöki tisztségét. A magyar elnökség politikai napirendjét négy téma köré szervezte: 1. Növekedés és foglalkoztatás az európai szociális modell megőrzéséért 2. Erősebb Európa 3. Polgárbarát unió 4. Bővítés- és szomszédságpolitika. A féléves magyar elnökség alatt fejeződtek be Horvátország uniós csatlakozási tárgyalásai, déli szomszédunk 2013. július 1-jén lett az Európai Unió 28. tagja.

2024. július 1-jétől Magyarország csatlakozása óta második alkalommal lesz az EU Tanácsának soros elnöke.