Kis pénz, kisbolt, kiskocsma? Nem ez a magyar falvak igazi problémája, katasztrófa közeleg vidéken

A kormány március végén jelentette be, hogy támogatnák a kistelepüléseken található kiskocsmákat és kisboltokat, valamint a korábbi templomfelújítási program is folytatódik. Azóta több részlet kiderült a támogatás kapcsán: nemcsak az élelmiszer jellegű vegyes boltok, hanem a húsboltok is pályázhatnak az 5 ezer fő alatti településeken; a maximálisan elnyerhető összeg 3 millió forint lesz, melyet a vállalkozók rugalmasan fordíthatnak működési költségekre, fejlesztésekre, rezsiszámlák kiegyenlítésére, vagy akár új eszközökre is. Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter szerint a program keretében összesen 6000 bolt kaphat lehetőséget a részvételre.

A vidéki kiskocsmákat, a "falvak lelkeit" is támogatja a kormány: miután az újonnan kiírt Kisfaludy pályázatra rengeteg vidéki kocsma pályázott március elejétől (a 3 millió forintos forrásra a pályázatra jogosult italüzletek mintegy 80%-a jelentkezett), kibővítettek a programot. A programkezelő Kisfaludy2030 Turisztikai Fejlesztő Nonprofit Zrt. április 10-étől további italüzletek számára teszi lehetővé az igénylést. 

A templomfelújítások szintén folytatódnak. Sőt, azóta már további vidékfejlesztőnek szánt intézkedések is napvilágot láttak, minthogy minden faluban legyen ATM, de támogatnák a vidéki szálláshelyeket is, illetve a legújabb, hogy legyen mindenhol üvegvisszaváltó automata. 

Miért éppen a bolt, a kocsma és a templom?

Már a március 27-i Kormányinfón felmerült, hogy miért éppen a kistelepülési boltok, kocsmák kapnak támogatást, miért a templomfelújításre megy pénz, miért nem újulhatnak meg például a könyvtárak. Akkor ezt Gulyás Gergely azzal hárította, hogy könyvtárak felújítására - és számos egyéb célra - pályázható folyamatosan támogatás a Magyar Falu program keretében.

A Magyar Falu program keretében valóban számos célra pályázhatnak a települések, a honlapon található tájékoztatás alapján már 2867 település részesült ilyen támogatásban. Ennek ellenére a helyi lakosság sokszor mégis azzal szembesül, hogy a közösség életében fontos szerepet betöltő épületek, intézmények, klubok nincsenek megfelelő állapotban. A Pénzcentrum olvasóinak szavazatai alapján ráférne a felújítás az iskolákra, óvodákra, bölcsődékre; az orvosi rendelőkre; a postaépületekre - azokra, amik nem zártak még be -, buszmegálókra. Kevesebb szavazat érkezett a művelődési ház, faluház; a játszótér és nyugdíjasklub felújítására, építésére, legkevesebb pedig a ravatalozók és tájházak felújítására, építésére.

Ilyen és hasonló célokra mind lehet pályázni a Magyar Falu program keretében, valamiért mégis olyan állapotban vannak ezek az épületek, hogy sok olvasónk szerint rájuk férne a felújítás, célzott támogatás is indokolt lehetne. Ahogy arra is szükség lenne, hogy más vállalkozókat is támogassanak vidéken, ne csak a boltosokat: a legtöbb olvasónk szerint gyógyszertárakat és postapartnereket lehetne támogatni, a cukrászdákra, kávézókra, éttermekre és fodrászatokra, kozmetikákra már kevesebben voksoltak:

Meg vannak számlálva a kisboltok napjai?

A kisboltok száma már a pandémiát megelőzően is folyamatosan csökkent - ahogy az emberek mobilisabbak lettek, jobb lett az infrastruktúra, 20 kilométereként nyitott egy-egy olcsóbb diszkont valamelyik kisvárosban, elterjedt az online rendelés -, a járvány óta pedig fel is gyorsult a boltbezárási trend. Az élelmiszer és élelmiszer jellegű vegyes boltok száma alig több már, mint 32 ezer és 2024 első felében - a legfrissebb adat szerint - 940 húzta le a rolót, írta a Portfolio.

Nem elég, hogy a kisboltok falun egyre kevésbé versenyképesek, a vevőkörük is rohamosan szűkülhet a következő évtizedekben. Ugyanez lehet a kiskocsmák halála is, a templomok is üresen állhatnak majd. Magyarországon ugyanis jelentős problémává vált a kistelepülések elnéptelenedése, ami főként az alacsonyabb jövedelmek, a korlátozott munkalehetőségek, illetve a gyenge infrastruktúra és szolgáltatások következménye. Ez a jelenség különösen az ország periférikus térségeit érinti, mint Északkelet- és Dél-Magyarország vagy a határ menti belső peremvidékek. A folyamatos népességcsökkenés fenntarthatósági kihívásokat okoz, különösen a közszolgáltatások – iskolák, óvodák, orvosi ellátás – működtetésében, ami tovább rontja a vidéki életminőséget és gyorsítja az elvándorlást.

A kormány erre a jelenségre is igyekszik reagálni a Magyar Falu Programmal, legújabban a boltok és kiskocsmák támogatásával, illetve ATM-ek biztosításával minden településen. Bár ezek a kezdeményezések rövid távon segíthetnek, szakértők szerint nem jelentenek valódi megoldást a mélyebb strukturális problémákra. A vidéki élet vonzóbbá tételéhez alapvető szolgáltatások, jó közlekedés és elérhető munkahelyek szükségesek. Ha ezek hiányoznak, a falusi élet újratervezése és népességmegtartása tartósan nem lesz lehetséges – figyelmeztetnek a demográfusok.