Válságos helyzetben a magyar kisnyugdíjasok: zsemlére, parizerre is alig elég a pénzük

Amint a koronavírus márciusban megjelent Magyarországon, azonnal megmutatkoztak a gazdasági hatásai is: rengetegen veszítették el munkájukat, kényszerültek fizetés nélküli szabadságra menni, és hamarosan az élelmiszerárak az egekbe szöktek. Ezt mindenki tapasztalta, azonban azóta csaknem egy év telt el, mégsem tudtak visszazökkenni az élelmiszerárak a járvány előtti mederbe.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb, 2021. februári átlagárakat mutató statisztikái szerint a fogyasztói árak átlagosan 3,1 százalékkal voltak magasabbak az egy évvel korábbi áraknál. Hiába stagnált az éves infláció már november óta 2,7 százalékon, most ismét emelkedés kezdődött. Ez persze még mindig nem éri el a nyári csúcsot: júliusban 3,8 százalékos, augusztusban már 3,9 százalékos drágulást mért a KSH.

EZ IS ÉRDEKELHET

Árbomba robbant a magyar boltokban: ez kerül 20-30 százalékkal többe mint 2020-ban

Van itt azért árnövekedés.

Az infláció szeptember óta lassult: előbb 3,4 százalékra, majd októberben 3,0 százalékra mérséklődött, és novemberben stabilan beállt 2,7 százalékra. Ez a tendencia most megtört, és ismét emelkedés kezdődött. Szakértők szerint igazán csak a nyitás után fog elszabadulni az infláció. 

Az élelmiszerek drágulása még drasztikusabb volt

Az infláció minden fontosabb kiadást magában foglal, viszont ha az élelmiszerek árát külön vizsgáljuk - például a csökkent árú üzemanyagoktól vagy az ingyenes parkolástól -, akkor azt látjuk: sokkal nagyobb volt a drágulás. Szeptemberben például a fogyasztói árak 3,4 százalékos éves növekedésén belül az élelmiszerek ára 7,3 százalékkal nőtt egy év alatt! Azóta folyamatosan csökken a különbség: decemberben 4,9 százalékra mérséklődött az élelmiszerár-emelkedés, januárra pedig 3,9 százalékot mutatott a KSH mérése.

Az élelmiszereken belül viszont továbbra is óriási kilengések lehetnek egyes termékek árváltozásában. Az étolaj ára februárban éves szinten 25,1, a cukoré 9,9, a cukorka, mézé 7,5, a liszté 7,1, az idényáras élelmiszereké (burgonya, friss zöldség, friss hazai és déligyümölcs összesen) 5,8 százalékkal emelkedett. Viszont a sertéshús ára drasztikusan, 7,3 százalékkal csökkent.

2021-ben pedig januárról februárra egy hónap alatt az élelmiszerek 1 százalékkal drágultak. Ezen belül az étolaj 6,8, a gyümölcs- és zöldséglé 4,9, az idényáras élelmiszerek (burgonya, friss zöldség, gyümölcs) 3,5, a margarin 2,3, a tej 2,2 százalékkal többe, a sertéshús 1,5 százalékkal kevesebbe került.

A nyugdíjasok az infláció nagy vesztesei?

Az, hogy az élelmiszerek drágulása mennyiben érint egyes társadalmi csoportokat, annak függvénye, hogy jellemzően milyen termékeket vesznek és milyen mennyiségekben. Erről a KSH is vezet statisztikát, amely alapján

Ez valószínűleg azzal áll összefüggésben, hogy az elszabaduló élelmiszerárak rájuk nagyobb hatással vannak, mert a bevételeik nagyobb részét költik arányaiban ezekre a termékekre, mint például a jobb anyagi helyzetben lévő rétegek, vagy a három vagy több gyermeket nevelő családok. (Az úgynevezett fogyasztói árindexek alakulásáról részletesen itt írtunk.)

{{EMBED:infogram_50fbf507-8e5c-4a5f-9bc1-c8c98d32bc57}}

Decemberben a nyugdíjas-infláció 3,8 százalékra emelkedett, miközben az általános áremelkedés mértéke 2,7 volt, tehát a különbség 0,9 százalékpontot tett ki. 2021 januárjában a nyugdíjas fogyasztói árindex 2,9 százalékra mérséklődött, februárban viszont 3,2 százalékra emelkedett. A különbség az össztársadalom és a nyugdíjasok által érzékelt inflációban a legutolsó adatok szerint 0,1 százalékpont - ritka, hogy ilyen közeliek az értékek, viszont előfordul. Ez vajon azt is jelenti, hogy a nyugdíj zsemlében, tojásban, párizsiben, stb. mérve jobban megtartotta az értékét?

Hiába több, mint 150 ezer forint, egyre kevesebbet ér az átlagnyugdíj

A Magyar Államkincstár adatai szerint 2020. januárjában 142,1 ezer forint volt az átlagnyugdíj, majd novembertől a visszamenőlegesen emeltek 1,2 százalékot, és januárban újabb 3 százalékot. Lapunk számításai szerint ezzel olyan 148,1 ezer forint körüli összeg lehetne az öregségi nyugellátás átlagos összege jelenleg, viszont miniszteri megszólalásokból az derült ki, hogy 2021-ben az átlagos nyugdíjösszeg eléri a 150,6 ezer forintot.

Ez alapján kiszámoltuk, mennyit ért a nyugdíj 5-10 éve, illetve a járvány évében. Viszont a grafikonon nemcsak a 2009-2020 éves átlagárakat és átlagnyugdíj árindexeit tüntettük fel, hanem 2020. utolsó negyedévi, és 2021. január-februári havi adatait is, hogy jól látható legyen: mennyit ért a visszamenőleges emelés, illetve a januári rendes nyugdíjemelés. (A 13. havi egy heti juttatás, mivel nem épül be a nyugdíjba, csak egyszeri juttatás, nem vettük figyelembe a számítás során, ahogy az egyszeri nyugdíjprémiumot sem, csak az emeléseket vesszük figyelembe.)

Azt a kettősséget lehet megfigyelni az árindexek alakulásából, hogy míg egyes vizsgált termékek - tojás, alma, liszt, cukor - kezdik közelíteni a 2018-2019-es szintet, tehát hasonló mennyiséget vehetnénk az adott élelmiszercsoportból az adott évi átlagnyugdíjból, más termékek - zsemle, tej, párizsi, krumpli, sertéscomb - a 2020-as szintet tudják csak nagyjából hozni. Egy kivétel van: úgy tűnik, a bontott csirkéből - járvány ide vagy oda - évről évre, hónapról hónapra többre futja a nyugdíjból.

Mit látunk 2021-ben?

Zölddel emeltük ki az év első két hónapját, így látható, hogy a 2020 utolsó negyedévéhez képest a 10 alapvetőélelmiszerből többre futja, viszont 2020 egész éves átlagához képest nem mindig. Azt is láthatjuk, hogy januárban még kedvezőbb volt a helyzet sok esetben, mint februárban - az árak is felébredni látszanak téli álmukból.

Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője szerint a sertés, és általában a húsárak csökkenése jórészt a koronavírus hatása (pl. a vendéglátás szektor keresletének visszaesése), és ugyancsak hat ezekre a németországi sertéspestis. Viszont a katasztrofális tavalyi gyümölcstermés miatt elszálltak a gyümölcsárak, a búzaárak emelkedése miatt pedig emelkedhetnek a liszt és pékáruk árai. A takarmányárak érdemi emelkedése pedig előbb-utóbb megjelenhet a hús- és állati termékek áraiban.

Németh Dávid a K&H vezető makrogazdasági elemzője szerint szintén emelkedő marad a következő hónapokban az infláció. "A leglényegesebb szempont ezen a téren, hogy a járvány miatti bizonytalanság mikor húzódik vissza és mennyire lesz erős utána a belföldi kereslet, valamint a lesznek-e kínálati korlátok, akár a termékeknél, akár a szolgáltatásoknál. Ezek a tényezők jelenleg kockázatot jelentenek az infláció alakulása szempontjából" - mondta el. Az elemzők szerint nehéz lenne viszont megjósolni a járvány kiszámíthatatlansága miatt, hogyan alakulnak majd az árak.

Mennyivel ér kevesebbet a nyugdíj mint egy éve?

Tavaly januárban még csak egy kínai lokális problémának tűnt a koronavírus járvány, az árakra még nem volt hatással, februárban már hazánkban is kezdődött a maszkvásárlási láz, és már rebesgették, hogy Európát sem kerüli el az új koronavírus. Azóta már egy éve élünk együtt a járvánnyal, amely bizonytalanságot hozott a mindennapokban, munkanélküliségi hullámokat, egészségféltést, és sokféle korlátozást. Az egyik fő hatása pedig az volt, hogy elszabadultak az árak.

Nem lenne csoda, ha 2021-ben még úgy is éreznék a nyugdíjasok, hogy még a novemberi nyugdíjkiegészítés és a januári emelés sem volt elég, hogy kompenzálja a 2020-as évben végbement élelmiszerdrágulást. A Pénzcentrum ezért most számszerűsítette, hogy egyes termékekből az adott havi átlagárak alapján mennyit vásárolhattunk volna az átlagos nyugellátás összegéből múlt hónapban és egy évvel korábban.

Látható, hogy zsemléből, almából, lisztből, cukorból kevesebbre futotta az emelések után a nyugdíjból idén februárban, míg tejből, húsból és krumpliból többre. Tojásban és párizsiben mérve őrizte meg a nyugdíj nagyjából az értékét az infláció után is. Ilyen átlagárakat és átlagnyugdíjat összevető számításnál pedig mindig fontos azt is hangsúlyozni, hogy arról beszélünk, ami az átlagra (tehát még csak nem is feltétlenül a többségre) érvényes. Ugyanis

Utolsó részletes adataink szerint 2020 elején nagyjából 73 ezer nyugdíjasnak még 60 ezret sem ért el a havonta folyósított öregségi nyugellátás összege, az összesen 2,05 milliót kitevő nyugdíjastársadalomnak 55,6 százaléka pedig 60 ezer és 139,9 ezer forint közötti összeget kapott; 1,14 millióan. A nyugellátás összege pedig mindössze 54 ezer nyugdíjas esetében haladta meg a 300 ezer forintot. Azonban akár 60 ezer forint, akár 300 ezer forint valakinek a nyugdíja, számára a zsemle, tej, tojás, stb. ugyanannyi forinttal drágul.

Természetesen az árdrágulás ütemét mindenki másként érzékeli, aszerint mit, és mennyit vásárol - például az üzemanyag árak csökkenését értelemszerűen nem fogja közvetlenül tapasztalni az, aki nem tankol. Az elszabaduló inflációt korrigálandó nyugdíjkiegészítés és nyugdíjemelés már feljebb húzta a nyugdíjakat, illetve most februárban érkezett az első 13. havi nyugdíj negyede is (bár ez egyszeri juttatás). Viszont nem elég, hogy a kis jövedelmű nyugdíjasokat hátrányosabban érinti az árdrágulás, még a nyugdíjemelést és kiegészítést is százalékban számolják. (Még a 13. havi juttatás mértéke is az alapnyugdíj függvénye.)

Tehát aki több nyugdíjat kap, több kiegészítésre és emelésre, 13. havira is számíthatott, mint az, aki keveset. Ezt a problémát szakértők és a nyugdíjas egyesületek, szervezetek évek óta hangsúlyozzák, azonban talán 2020-ban vált a legkritikusabbá ez a kérdés a járvány miatt elszabaduló élelmiszerárak hatására. Talán 2021-ben, de a járvány után már biztosan nem lehet majd megkerülni ezt a problémát.