A Portfolio.hu elemzése szerint majd 600 ezer magyar él külföldön. A legtöbben az Egyesült Királyságban, Németországban és Ausztriában keresik a boldogulás útját. Ebbe a számba természetesen beletartoznak azok is, akik kifejezetten csak a munka miatt tartózkodnak az országokban - rövidebb, hosszabb ideig - vagy ingáznak. A sokkoló adatra pedig csak plusz ráadás azon kutatások tömkelege, melyek szerint bizony a magyar fiatalok jó része simán eltudja képzelni a jövőjét külföldön.

{{EMBED:infogram_c9a03c35-e4ab-46d4-a682-640dbf0715fd}}

Az Intrum Justitia legutóbbi kutatásából, ahogy az a grafikonon is látszik, magasan a magyar fiatalok azok, akik leginkább külföldre mennének. Hasonló lehangoló adatokról számol be a PWC Magyarország is. Az ő legfrissebb kutatásuk szerint a megkérdezett fiatalok 87 százaléka opciónak tartja a külföldi munkát, sőt 37 százalékuk biztosan nem itthon tervezi a jövőjét. A K&H Fiatalok jóléti indexe is hasonló számokat hoz, az ő kutatásaik szerint a magyar fiatalok 36 százaléka tervez külföldi munkavállalást.

Az óriási mértékű vállalkozó kedv nem meglepő, hiszen a tőlünk nyugatabbra lévő országok álomfizetéseiről már mi is többször beszámoltunk,itt,itt és például itt is. Van azonban egy dolog, amit nem szabad elfelejteni. A fizetések hazai szemmel sokszor persze kecsegtetőnek tűnnek, ugyanakkor - ahogy mondani szokás - ezekben az országokban az élet is drágább. Ennek apropóján gyűjtöttük most össze, a fent említett három országból és természetesen Magyarországról 2-2 üzlet (az összehasonlítás miatt) online felületén elérhető élelmiszerek (7 darab) árait (forintban). Mindezt annak érdekében, hogy látható legyen az, milyen különbségekkel (ha vannak egyáltalán) kell számolnia annak, aki külföldi életben gondolkodik vagy pusztán csak kíváncsi.

Nem kolbászból van az

Az összehasonlításokat online rendelhető webshoppos termékek áraiból készítettük. Mivel azonban a különböző országokban más és más áruházak kínálata érhető el a weben, ezért kénytelenek voltunk változatosan gyűjtögetni. Az árakat napi árfolyamon váltottuk át forintra a Magyar Nemzeti Bank hivatalos január 24-i devizaárfolyamait (kerekítve: 1 euró = 309, 1 font = 353) használva, majd a végösszeget kerekítettük. Magyarországon a Tesco és az Auchan, az Egyesült Királyságban szintén a Tesco, valamint az Aldi, Ausztriában az Uni-Markt, Billa, míg Németországban az Edeka és a Real kínálatából válogattunk. A vizsgált termékek pedig a következők voltak:

• Vaj - 200-250 grammos kiszerelés
• Tej - 1-1,2 literes, 1,5%-os kiszerelés, különböző márkák
• Joghurt - Gyümölcsjoghurtok hasonló kiszerelésben, különböző márkák
• Tojás - Általában 10 darabos, M-es kiszerelés, nem bio, különböző márkák
• Milka - 100 grammos tejcsokoládé
• Nutella - 400-450 grammos kiszerelés
  
• Coca Cola -1,5-1,75 literes kiszerelés, kivéve Németország, ott 0,2 és 0,33 literes termék

A felső infogramot megvizsgálva kijelenthető, hogy az azon látható 4 termék viszonylatában a nyugat-európai árak sok esetben nem haladják meg a magyart, sőt leginkább partiban vannak azokkal. Minden kategóriában akad ugyanis legalább egy ország, egy boltja, ahol jóval olcsóbban hozzá lehet jutni adott esetben a vajhoz, tejhez vagy tojáshoz.

A vaj például az Egyesült Királyságban olcsóbb, mint hazánkban. Itthon egyébként a Magyar Vaj és Meggle versenyzett a brit Tesco és Aldi saját márkás, legalább 80 százalék zsírtartalmú készítményével. Az osztrákok kiugró adataira mentségül annyit lehet mondani, hogy bár ott is található nagyjából a magyar árszínvonalon termék, azok az egységes összehasonlítási szempontoknak nem igazán feleltek meg. A német oldalakon sem bukkantunk az összehasonlításhoz passzoló vajakra, így azokat 500 grammos Rama margarinokra cseréltük, amiknek az ára, nagy döbbenetre vetekedett a vajakéval.

A tejeknél valamivel egyszerűbb volt a helyzet, ott nagyjából jól egyeztethetőek voltak a termékek, és a britek csúnyán elverték olcsóságban a mezőnyt, a magyar árak pedig simán az osztrákokéval vetekednek. Természetesen pár tíz forintos különbség itt is lehet az UHT, friss mivoltból fakadóan.

A joghurtoknál magyar színekben a 150 grammos Jogobella indult, ami messze a legolcsóbbnak bizonyult. Ebben a kategóriában azonban érdemes megjegyezni, hogy a többi termék inkább 170-190 grammos volt, és ránézésre több gyümölcstartalom szorult beléjük, bár erről pontos adatok nem voltak.

Tojás az általunk vizsgált német üzletekben nem volt, így maradt a többi 3 ország. Közvetlen nyugati szomszédunknál jó borsos ára van 10 darab tojásnak, majd ezer forint, míg a magyar árak éppenhogy alacsonyabbak a brit Tescóban tapasztalhatótól, ugyanakkor a brit Aldiban már 300 forintért simán hozzájuthatunk egy 10-es pakkhoz.

A második grafikonnal egyszerűbb a dolgunk, hiszen abban ismert márkákat hasonlíthatunk össze, melyek mindegyik országban, többé kevésbé ugyanabban a kiszerelésben kaphatóak. A Milka csokinál az alap, 100 grammos tejcsoki árát néztük meg, mely kapcsán kijelenthető, hogy szinte mindenhol ugyanannyiba kerül, de azért hazánkban a legolcsóbb. Az egyedüli érthetetlen eset a német Real, ahol majd háromszor annyiba kerül egy tábla, mint az összes többi üzletben.

A Nutella viszont már itthon a legdrágább, mindezt ráadásul úgy sikerült összehozni, hogy például a Billában és az Edekában is 450 grammos kiszerelést árulnak az összevetésben szereplő áron. A Coca-Cola ugyanakkor sokkal olcsóbb idehaza, mint a többieknél. A Tesco 639 forintos ára 2x2 literes kiszerelést rejt magában, így tökéletesen mutatja, hogy az Egyesült Királyságban és Ausztriában is majd kétszer annyiba kerül egy flakon, mint idehaza. Az Edeka és a Real árai is beszédesek, ugyanis előbbi egy két decis üveges, utóbbi pedig a klasszikus 0,33-as dobozosra vonatkozik.

Azért csak óvatosan

Az információk elemzésénél persze látni kell azt, hogy az átváltásokkal kapott adatok jó támpontok ugyan és tájékoztató jellegűek, azonban inkább csak egy adott momentumot ragadnak ki a nagy egészből. Az pedig, hogy egy termék, egy országban/áruházban mennyibe kerül, az a márkán és kiszerelésen felül még rengeteg mindentől függ. Ilyenek például:

• Euró/font (jelent esetben) árfolyam,
• A gyártók mennyiért szállítják a terméket,
• A kereskedők mekkora árréssel dolgoznak,
• A különböző országok nagymértékben eltérő adóterhei,
• Akciós időszakok (Fontos! a cikkben nem használunk akciós árakat, még akkor sem, ha valamelyik termék éppen az is volt)

Nem szabad tehát elfelejteni, hogy bár a vizsgált termékkategóriákban a magyar árak nagyon is partiban vannak a többi országéval, sőt többször meg is előzik őket, tőlünk nyugatabbra jellemzően a szolgáltatások és lakásbérlési költségek azok, amik keményen lehúzzák az ember pénztárcáját. Úgyhogy egy-egy, magyar viszonyokhoz képest zsírosabbnak tűnő külföldi fizetés láttán érdemes kalkulációt végezni, hogy vajon ténylegesen annyival jobban megéri-e az embernek szednie a sátorfáját.