A NÉBIH július 11-én tartotta meg idei nyolcadik szupermenta tesztjét, amin a világos, dobozos söröké volt a főszerep. Ahogy arról korábban már beszámoltunk, a hatóság a Pénzcentrum, illetve a Portfolio szerkesztőségének 1-1 tagját is meghívta a vaktesztelők közé. Melyek során a résztvevőknek két különböző kategória söreinek külső megjelenését kellet pontozniuk, olyan szempontok alapján, mint az árnyalat, a habszerkezet, illetve az átlátszóság. Ezt követte az illat, majd az íz intenzitása, tartóssága, illetve kiegyenlítettsége. A három alapjegy mellett pontozásra került még az ízek harmóniája, a recencia, azaz a csípősség és üdítő hatás, valamint a keserűség.

Az eredmények alapján a minőségi világos sörök kategóriáját a Heineken nyerte, a Budweiser és a páros harmadik, a Dreher Classic, illetve Pécsi sör előtt végezve. Ezzel szemben a Carlsberg csupán sereghajtóként végzett, úgy hogy közvetlenül előtte (nagy meglepetésre!) a Pilsner Urquell futott be. A minőségi jelzésű sörök mellett a zsűri tagjai a "sima" világos söröket is tesztelték, és az eredmények alapján a Steffl végzett az élen, amit másod helyen a Tuborg, harmadikon pedig a Borsodi követett. Ennek a kategóriának a legrosszabbja a Soproni lett, de az Arany Fácán és a Kőbányai sem maradt el sokkal a vesztestől.

Oké, de hol a sörforradalom?

A sörtesztek után kíváncsiak voltunk arra, hogy bár manapság úton-útfélen mindenféle sörforradalomról hallani Magyarországon, valóba van-e ennek valós jelentősége vagy csak egy jól sikerült hype-ról van szó. Ennek apropóján megkérdeztük Kiss Zsuzsannát, a Szent István Egyetem, Sör- és Szeszipari Tanszék adjunktusát, mit gondol a jelenlegi magyar sörtrendekről:

A szakértő mindezek mellett elmondta azt is, hogy a fiatalság abszolút nyitott az újdonságokra, új ízeket és ötleteket szeretnének befogadni, úgyhogy a táptalaj teljes mértékben megvan ahhoz, hogy az újdonságok teret hódíthassanak maguknak.

{{EMBED:https://www.youtube.com/embed/5c9gCrA7kIw?rel=0}}

Ezzel együtt azt azért nem szabad elfelejteni - hívta a fel a figyelmet Kiss Zsuzsanna -, hogy 

Ez drága, ezt nem veszem meg

Az persze egyáltalán nem véletlen, hogy a kisebb üzemek által gyártott, új típusuk (amik sokszor felső erjesztésű, ale söröket jelentenek) nem terjednek olyan gyorsan, hiszen ezekhez olyan különleges malátákat használnak fel, amiket Magyarországon nem lehet beszerezni. Ezért importálni kell a szükséges hozzávalókat, amik drágává teszik a végterméket.

Ezért lehet az, hogy míg a szupermenta tesztjén kóstolt sörök (0,5l/doboz) szinte egyike sem haladja meg a bolti 280-300 forintos árat (sőt sokszor inkább a 200 forinthoz vannak közel), addig egy kisüzemi sörfőzde ale típusú sörének 0,33 litere bőven 300 forint fölött indul, és nem is nagyon kell elszállni ahhoz, hogy találjunk 700, 1000, 1200 forintos palackokat. A híresen árérzékeny magyar vásárlóknak pedig ennyi éppen elég. 

Rossz hír ráadásul, hogy éppen az imént említett költséges maláta import okán, Kiss Zsuzsanna szerint a közeljövőben nem várható "a magasabb minőségűnek tekinthető" kisüzemi, kraft sörök árának közeledése például a szupermenta tesztben kóstoltakéhoz. Ennek ellenére a Magyarországon eddig ismeretlen sörök eljövetele bizony hatott a piac több szereplőjére is, hiszen a hazai nagy sörgyártók mindegyike előrukkolt valamilyen sörkülönlegességgel az utóbbi időben. Sőt a szuper/hipermarketek és diszkontok polcain is egyre több és több minőségi, sokszor felső erjesztésű, ale típusú sörre lehet bukkanni. Egyes helyeken ráadásul egészen megfizethető áron.