Százezreket buknak a nyugdíjasok: már megint ők az áldozatok

Az elmúlt napokban ugrásszerűen megnőtt az időseket megcélzó árubemutatókkal kapcsolatos fogyasztói panaszok száma - derül ki a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság (NFH) tájékoztatásából.

A pórul járt idősek szinte kivétel nélkül hasonló körülményekről számolnak be: egészségügyi vizsgálatra hívják őket, majd egy viszonylag "súlyos diagnózist" közölnek, melyre megoldást kizárólag a több százezer forint értékű bioptron lámpa vagy masszázsfotel megvásárlása jelenthet. Jellemző továbbá, hogy a14 napos elállási jog érvényesítését különböző kifogásokra hivatkozva jogszerűtlenül megtagadják.

A tájékoztatás szerint az időseket az árubemutatókat szervező vállalkozások egészségnapra, egészségügyi szűrővizsgálatra, teljes körű egészségmegőrző programra, illetve ingyenes állapotfelmérésre hívják, például szív- és érrendszeri állapotfelmérésre, vércukorszintmérésre, testzsírmérésre, íriszdiagnosztikára.

A meghívásból azonban nem derül ki, hogy a végső cél a fogyasztók meggyőzése a több százezer forintért kínált termékek megvásárlásáról.

Annak ellenére, hogy a fogyasztókat 2014. június 13-tól indoklás nélküli elállási jog illeti meg, a termékbemutatókon vásárolt áru átvételének napjától számított 14 napon belül, sokan nem tudják, hogy létezik ez a lehetőség, és jogszerűen, bírósági út igénybevétele nélkül is visszakaphatják a pénzüket. Pedig az elállást az eladónak tudomásul kell vennie, és a vételárat vissza kell fizetnie.

A két hete életbe lépett jogszabály egy uniós irányelv hatására egyesítette a polgári törvénykönyv eddig is létező passzusait az "üzleten kívüli értékesítés" és a "távollevők közti értékesítés" szabályainál. A korábbi nyolc munkanapnyi elállási időt 14 munkanapra növelték. Bár a jogszabály alapján nem kötelező írásban elállni utólag a vételtől, a későbbi bizonyítás érekében az írásbeli (tértivevényes) formát javasolja az NFH.

Az elállási jog határidőben történő gyakorlása nem tehető függővé semmilyen feltételtől, így ellentételezéseként nem köthető ki például kötbér, vételár-visszatartás vagy egyéb fizetési kötelezettség. Nem tagadható meg a vételár visszafizetése, arra hivatkozással, hogy a fogyasztó által igényelt hitel- vagy kölcsönigénylési folyamat már elindult.

Magyarok tízezrei úgy indulnak vásárolni, hogy erről fogalmuk sincs - KATTINTS!

Bár a folyamatos hatósági ellenőrzések, illetve a jogszabályi szigorítások elősegíthetik, hogy a jövőben kevesebb jogsértés legyen, a hatóság tapasztalatai azonban azt mutatják, hogy továbbra is kiemelt figyelmet igényel a terület, illetve az érintett fogyasztók előzetes tájékoztatása.

12 milliós bírság idén

Egy másik hivatalos szerv, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság csaknem 12 millió forint bírságot szabott ki eddig idén termékbemutató tevékenységet végző cégekre.

A Magyar Nemzet nemrég arról írt, hogy az árubemutatóval egybekötött termékértékesítési tevékenység vizsgálata idén kiemelt terület az adatvédelmi hatóságnál. Péterfalvi Attila elnök a lapnak azt mondta, az eddig lezárt vizsgálatok közül az egyik esetben a hatóság a törvényi maximumot megközelítő kilencmillió forint adatvédelmi bírságot rótt ki, másik alkalommal csaknem hárommillió forint volt a büntetés. Több cég vizsgálata jelenleg is folyik.

Péterfalvi Attila közölte, ajánlás készül a termékbemutatók adatkezelési előírásairól, és kezdeményezik a szabályozás szigorítását is.

Persze nem mindenki tisztességtelen

A Közvetlen Értékesítők Szövetsége egyetért az ágazattal szembeni fokozott óvatossággal, és elítéli a vásárlókat megkárosító, tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatot folytató cégeket, ugyanakkor felhívja a figyelmet arra, hogy néhány tisztességtelen cég miatt nem szabad egy egész ágazatot megbélyegezni.

A szövetség közleményében hangsúlyozza: a közvetlen értékesítés szerepe a magyar piacon is jelentős, e kereskedelmi forma forgalma 2012-ben 50 milliárd forint volt. A szövetség tagcégei az elmúlt évben közel 500 ezer embernek biztosítottak pénzkereseti és vállalkozás-indítási lehetőséget, és mintegy 700 dolgozót foglalkoztatnak az adminisztrációban, főállásban.

A szövetség elismeri, hogy előfordultak esetek, amikor tisztességtelen cégek a termékbemutatók során a fogyasztókat átverték, ugyanakkor rámutat, hogy a termékbemutató csupán egy módszer, ami nem eleve tisztességtelen. Megjegyzik, hogy a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatot folytató cégek által okozott kár a teljes forgalomhoz viszonyítva nem meghatározó.

A Közvetlen Értékesítők Szövetsége 1995-ben etikai kódexet fogadott el, amelyben célként fogalmazták meg a kereskedelmi színvonal emelését, a fogyasztói bizalom növelését valamint a tisztességes verseny elősegítését. A kódex előírásainak betartását a független etikai bizottság ellenőrzi.

Amennyiben felmerül a gyanú, hogy a szövetség egyik tagcége megsértette az etikai kódex vagy a vonatkozó fogyasztóvédelmi jogszabályok előírásait, a fogyasztók panasszal fordulhatnak a testülethez, amely ezt kivizsgálja, és tagjai számára kötelező érvényű döntést hoz.