Milyen lehet az élet egy készpénzmentes országban?

Svédország és a többi skandináv állam világelsők a készpénzmentes fizetések tekintetében. Egy új tanulmány szerint

Az olyan fizetési rendszerek, mint a Swish, amelyek lehetővé teszik, hogy az emberek például a mobiljuk segítségével azonnal átutalják egymásnak a pénzt, szinte szükségtelenné teszik az ATM-ek használatát - írja a The Local svéd hírportál.

A Swish például nem csak az egymás közötti kisebb-nagyobb összegek azonnali elutalását teszi lehetővé és könnyebbé, de akkor is sokkal kényelmesebb, amikor például egy étteremben a számla végösszegének szétosztásáról van szó. Nem kell sem a nagyobb címletekkel, sem az apróval bajlódni, ha valakinél nincs éppen meg a pontos összeg. Ezenfelül pedig már szinte mindenhol elfogadják a bankkártyákat, így a boltokban sincs szükség készpénzre. Sőt, már nemcsak az utcai zöldség-gyümölcsárusok fogadják el a kártyás fizetést, de még a hajléktalan-magazinokat árusító Situation Stockholm is. Ráadásul a tömegközlekedésben, az állami be- és kifizetéseknél, sőt, már egyes bankfiókokban sem lehet készpénzzel fizetni.

A közel-keleti államban tavaly már olyan munkacsoport alakult a kormányban, amely a gazdaság teljes készpénzmentesítéséért felel. Az országban felismerték, hogy a feketegazdaság kifehérítésének a készpénzmentesítés lehet az egyik legjobb eszköze. A készpénzt fokozatosan vezetik majd ki, első körben az alábbi intézkedéseket teszik:

• A vállalkozások közötti készpénzes vagy csekkes tranzakciókat 7500 izraeli új sékelben (körülbelül 500 ezer forintban) korlátozzák azonnali hatállyal, később 5000 sékelre csökkentik ezt
• A magánszemélyek fizetési tranzakcióit 15 ezer sékel alatt engedélyezik csak
• Ezek megsértése bűncselekménynek minősül, és pénzbírság megfizetését vonja maga után
  

Tény viszont, hogy az európai országok többsége egyelőre még nem áll ilyen közel a készpénzmentességhez. Olaszországban például továbbra is a vásárlások háromnegyede készpénzzel történik. Magyarországon pedig évről-évre nő a lakosságnál tartott készpénz mennyisége, februárban már történelmi csúcsot ért el a forgalomban lévő készpénz aránya. (A drasztikus emelkedésnek számos oka lehet, például a február elsejével díjmentessé váló készpénzfelvétel, a tavaly bevezetett tranzakciós illeték jelentetett többletköltségek a bankhasználatban, valamint a betéti kamatok jelentős csökkenése.)

Pedig a készpénzhasználat igencsak költséges. Az MNB adatai szerint évente 309 milliárd forintjába kerül a társadalomnak, hogy a magyarok ennyi készpénzt használnak (az őrzésen, tároláson, szállításon vagy a hamisítás elleni védelmen keresztül). Az elektronikus fizetések gyakoribb használatával (utalások és kártyás fizetések) ez az összeg 100 milliárddal is csökkenhetne. Ráadásul azzal is csak a saját számlánkat növeljük, amikor a sárga (és fehér) csekkjeinket a postán adjuk fel.

Ezenfelül egy bankjegy előállítási költsége 40-50 forint. Az MNB évente átlagosan 4,1 milliárd forintot költ ezek előállítására. Az MNB készpénzes műveletekhez kapcsolódó költségeinek legnagyobb részét (64%) a bankjegyek beszerzése teszi ki, utána az érmék beszerzése következik (31%). A pénztári műveletek, készpénz tárolása, feldolgozása és megsemmisítése 3,6 százalékát teszi ki a költségeknek. Aki készpénzben tartja a pénzét, az kamatbevételtől is elesik.