Magyarok, ébresztő! Milliók viszik vágóhídra önként az agyukat

Hazánkban a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság szeptemberi becslése szerint 3 millió 521 ezer TV-előfizetés van, a nézettségi statisztikák viszont nemcsak azokon alapszanak, akik hozzáférnek ezekhez az előfizetésekhez, hanem azokat is beleszámítják, akik előfizetés nélkül nézik a televíziót. Ezt kihelyezett mérőkészülékek segítségével teszik, amik azt figyelik, hogy a kutatásba bevont családoknál milyen csatornákat néznek, és mennyi ideig.

A Nielsen legfrissebb adatai szerint 2017 októberében átlagosan 278 percet, azaz több mint 4 és félórát töltött egy átlagos magyar tévézéssel. Játsszunk el a gondolattal: ha azt vesszük, hogy valaki 

• alszik 7 órát,

• reggel elkészül egy óra alatt,

• dolgozik 8-at,

• ebédel egy felet,

• a munkahelye és az otthona között ingázik egyet, 

• bevásárol és ügyeket intéz fél órát, 

• majd még ül négy és felet a TV előtt,

akkor könnyen kiszámolható, hogy a fennmaradó idő másfél óra, ennyi idő jut tehát a partnerükkel való beszélgetésre, a hobbikra, a sportra, az egyéb társas kapcsolatokra vagy csak egyszerűen az olvasásra, gondolkodásra.

Mondhatnánk persze, hogy mindez csak az átlag, de kizárólag a 4 és 29 éves kor közötti kategóriákban találunk legfeljebb három és egynegyed órás átlagokat,

• 30 és 39 év között 3 óra 40 percet,

• 40 és 49 között 4 órát és 23 percet, míg

• 50 és 59 között már 5 óra 22 percet ülünk a TV előtt naponta.

Persze, abban van igazság, hogy minél aktívabb valaki, annál kevesebbet néz TV-t. A Nielsen 5 kategóriára osztja vásárlóerő alapján a magyarokat, és a legfelsőbb kategóriába tartozók csupán 3 órát (179 percet) ülnek naponta a televízió előtt, de a második és harmadik fogyasztói csoport már majdnem hozza az átlagot, sorrendben 243 és 253 perccel, míg a leggyengébb vásárlóerővel bíró két csoport jócskán meg is haladja azt 321 és 422 perccel.

Jelentős, de nem óriási különbség mutatkozik akkor, ha településszerkezet alapján vizsgáljuk az adatokat. Budapesten négy és negyed órát, megyei jogú városokban négy órát és 25 percet, községekben egy perc híján négy és háromnegyed órát, egyéb városokban pedig hét perc híján öt órát tévéznek naponta. Ezek az adatok egyébként nem sokat változtak egy év alatt, település szerkezet alapján néhány perces, életkori bontásban pedig legfeljebb 26 perces változást tapasztalhatunk, ezt a 8 és 12 év közöttiek illetve az 50 és 59 év közöttiek hozták össze. Előbbiek ennyivel kevesebbet, utóbbiak pedig ennyivel többet tévéznek naponta.

Iskolai végzettség alapján a legkevesebbet a felsőfokú végzettségűek tévéznek, bár ők is 3 óra 41 percet töltenek a készülék előtt naponta, akiknek csak érettségijük van, azok 273 percet (tehát nagyjából az átlagos szintet), a középfokú szakmai végzettségűek 326 percet, a legfeljebb 8 általános iskolai végzettséggel rendelkezők pedig hozzájuk képest kevesebbet, 282 percet töltenek naponta a televízió előtt.

Az átlagos négy és fél órás napi tévéidőből ráadásul 30,6 percet nem is műsorok, hanem reklámok nézésével töltünk, amely érték 7.4 százalékkal magasabb a 2016. októberinél (28,5 perc). Ez a statisztikák szerint azt jelenti, hogy 

A hirdető szektorok szintjén nem történt sok változás egy év alatt, mindkét évben messze a gyógyhatású készítményeket próbálták a legintenzívebben eladni a tévénézőknek, de míg idén a kereskedelem volt a második helyen és az élelmiszerszektor futott be a harmadik helyre, addig tavaly ezt a két helyezést még fordított sorrendben tudhatta magának a két szóban forgó szektor. A top 6-ban ezen túl már nem változott a sorrend, negyedik helyen a szépségápolás, ötödik helyen a pénzintézetek, hatodik helyen pedig a telekommunikáció végzett mindkét év októberében.

Termékek szintjén érdekesség, hogy az első két helyezett mindkét évben egészséggel kapcsolatos árucikk lett, a dobogó harmadik fokán pedig a hitelek tanyáztak, de míg tavaly az élelmiszerkereskedelem befért a top5-be, addig idén már csak a hatodik helyre került, előtte végzett ugyanis az egyéb kereskedelem, ami összhangban áll a hónapok óta zajló kiskereskedelmi bővüléssel.

EZ IS ÉRDEKELHET

Durván költ a magyar: nem lesz ebből gond?

Mi várható a jövőben?

A Nielsen Közönségmérés havi statisztikáin túl kiadta még a 2017. harmadik negyedévét áttekintő tanulmányát is. Ebből többek között az derült ki, hogy az RTL Klub és a TV2 közösen 2,6 százalékpontot vesztett az általuk elért közönségarányból, legjobban pedig a filmcsatornák elérése bővült: közönségarányuk egy év alatt 9,4 százalékról 11,4 százalékra nőtt.

A negyedéveket összehasonlító Nielsenes kutatásban azt is publikálták, hogy melyek voltak a leginkább hirdetett napi használati cikkek (FMCG-termékek). Itt nem volt változás az élen, legjobb reklámeléréssel hazánkban 2017 és 2016 harmadik negyedévében is a sörtermékek rendelkeztek, ami minimum elgondolkodtató, ha azt vesszük figyelembe, hogy Zacher Gábor toxikológus szerint

• az alkoholizmus Magyarországon nagyjából 800 ezer embert érint,

• 2,5 millióra tehető az úgynevezett nagyivók száma, és 

• évente 30 ezren halnak meg alkohollal kapcsolatos betegségek miatt.

Ebből arra lehet következtetni, hogy az alkoholjárvány gyakorlatilag minden családot érint hazánkban.

Visszatérve a reklámokra, a sörök után második helyre a pudingok és tejalapú desszertek, a képzeletbeli dobogó harmadik fokára pedig a szénsavas üdítőitalok állhattak volna fel, velük kapcsolatban pedig az a rossz hírünk van, hogy Magyarország a negyedik legelhízottabb OECD-ország az Amerikai Egyesült Államok, Mexikó és Új-Zéland után, 2015-ös adatok alapján tízből három magyar túlsúlyos.