Így sózzák rád a kínai zöldséget a magyar boltok: sokan nem tudják, mit vesznek

Miközben Magyarországon is egyre népszerűbb az online élelmiszer-bevásárlás, vajon mennyiben van lehetőségünk így ugyanolyan feltételek mellett vásárolnunk például friss zöldséget vagy gyümölcsöt, mintha személyesen látogatnánk el egy szupermarketbe vagy a sarki boltba? A jogszabály erre egyértelműen választ ad,

A zöldségek és gyümölcsök esetében tehát a vállalkozásoknak ugyanolyan információ-feltünési kötelezettségük van akkor is, ha online, és akkor is, hogyha személyesen vásárolunk. Igen ám, de mi van akkor, hogyha egy adott szupermarket vagy hipermarket többféle beszállítóval is dolgozik, így a különböző zöldségeket, gyümölcsöket más-más országból is beszerzi és teríti egyazon időintervallumban?

Magyar vagy a külföldi zöldség?

A legnagyobb, online bolttal is rendelkező hazai bolthálózatok internetes felületeiken az Auchantól a Sparig a zöldségek és gyümölcsök esetében is feltüntetik, honnan származik az adott termék. Igen ám, de ha több országból is terítenek egy időben, akkor van hogy három ország is található a felsorolásban. Azt pedig megrendeléskor a vásárló egyáltalán nem tudja eldönteni, hogy melyik országból származó zöldségből/gyülmölcsből rendelne inkább.

Vegyünk egy példát. A fokhagyma kilója például a Tescótól a Sparon át az Auchanig, Prímáig 1 899 forintba kerül jelenleg a boltok online felületén. Ezek között a boltok között van olyan, ahol jelenleg csak egyféle fokhagyma kapható, például spanyol. Itt teljesen egyértelmű, hogyha az ember rendel, akkor spanyol fokhagymát fog kapni.

Más boltokban azonban több származási ország is fel van tüntetve, például: Magyarország, Kína, Argentína vagy Magyarország, Spanyolország, Kína. Jól látszik tehát, hogy a bolt többféle országból teríti az adott zöldséget, és a vásárló nem tudja eldönteni, hogy például EU-s, magyar vagy adott esetben dél-amerikai, esetleg kifejezetten kínai fokhagymát szeretne.

Van ezzel probléma?

Nincs, legalábbis jogszabályi értelemben a boltok mindent rendben csinálnak. És hogy ez miért is van így, arról megkérdeztük a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalt (Nébih):

Az ok tehát prózai, a vásárlók online vásárlásnál ezért nem tudják kiválasztani, pontosan melyik terméket is preferálnák jobban. Fontos azonban hangsúlyozni, hogy

Jogilag ugyanis a vásárlás pillanata az, amikor a vevő átveszi az árut és fizet érte. Így a vevő a vásárlás előtt megkapja az információt és nem éri hátrány, mert átvételkor lehetősége van - amennyiben bizonyos származás számára nem elfogadható - a vásárlástól elállni - írja lapunknak küldött sajtóválaszában a Nébih. A hatóság ugyanakkor megjegyzi, hasonló probléma nemcsak a zöldségek és gyümölcsök esetén állhat fenn, hanem más árufajtáknál is előfordul, hiszen amennyiben a rendelt termék nem elérhető, akkor az áruház helyettesítő terméket ajánl fel.

- vélekedett lapunknak a hatóság. Természetesen értjük, hogy visszaküldhető a megvásárolt termék, de aki aznap főzni akar, az aligha fogja kiszórni a fokhagymát csak azért, mert kínai (vagy bármilyen más országból származik), még akkor sem, ha például az érzékszervi teszt alapján semmilyen illata sincs. És ez még csak a jéghegy csúcsa, mi a helyzet adott esetben azzal, hogyha a vásárló -nem ismert- minőségtől akár függetlenül is jobban preferálja egy adott ország termékét egy másikénál.

Van azért még egy aspektusa a dolognak

A puszta attitűdbeli országok iránti beállítottságot, ha le is fölözzük, még mindig ott marad az ár és a minőség kérdése. Ha például a fokhagymánál maradunk, vajon minden, ugyanabba a kategória-osztályba tartozó zöldség ugyanolyan minőségű? Semmit nem számít az, hogy az egyik kínai, a másik magyar, a harmadik spanyol vagy argentin?

Ha a fokhagymánál maradunk, akkor Hunyadi István, a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács ügyvezető igazgatója arról tájékoztatta az Agrárszektort, hogy Magyarországon 2 éve folyamatosan csökken a fokhagyma termőterülete, ezért az ország importra szorul. A csökkenésnek egyébként kélt fő oka van, az egyik a magyar gazdák kiöregedése, a másik a sokkoló árverseny.

Érdekes például, hogy a kínai fokhagyma legtöbbször nem is közvetlenül Kínából jön, hanem más országok közbeiktatásával, az EU-ba például Hollandia hozza be a legtöbb kínai fokhagymát, Magyarországra is Hollandia érintésével érkezik a legtöbb kínai tétel. És akkor a fekete leves:

- mondta el a szakértő a szakportálnak. Nem nehéz utána számolni, hogy a mostani 1 899 forintos kilós ár, ami az összes általunk vizsgált magyar boltban fellelhető, az éppen 17-szerese a kínai beszerzési árnak. Igen ám, csakhogy a szakértők hangsúlyozzák, hogy például a kínai import a beltartalmi értékekben és az úgynevezett organoleptikus tulajdonságban elmarad például a magyar fokhagymától, aminek a hazai termesztésben lévő fajták mássága, és a hazai ökológiai adottságok a felelősek. Ebből pedig egyenesen következik, hogy

Akárhogy is, a hagyományos üzletekben a vásárlók fogdoshatják, szagolgathatják az általuk megvásárolni kívánt terméket, sőt még biztosan meg is nézhetik, hogy azok honnan származnak. Online persze fogdosni, szagolgatni senkinek nincs lehetősége, ellenben arról is csak felületesen lehet információt szerezni, hogy honnan fog pontosan származni az a zöldség vagy gyümölcs, amit házhoz szállítanak neki (ha több opció is fel van tüntetve az adott honlapon). Ez a kényelem ára, csak aztán nehogy íztelen legyen a választásunk.