Gajra vágta csomagját a Magyar Posta: ezzel hárítják a felelősséget

Olvasónk, G. kereste meg a Pénzcentrumot egy postával kapcsolatos problémájával. Idén nyáron rendelt magának egy bakelitlemezt külföldről, melyet postán kézbesítettek neki. Nem ajánlva, sima postai küldeményként adták fel, kemény kartonból készült borítékban.

A lemez majdnem elért G. lemezjátszójáig gond nélkül, de elmondása, továbbá a Pénzcentrumhoz eljuttatott fényképek tanúsága szerint, a kézbesítéskor kisebb hiba csúszhatott a rendszerbe. G. ugyanis nem volt otthon a lemez érkezésekor, a küldemény pedig elsőre úgy tűnhetett, hogy nem fér be a postaládájába.

A fenti képen jól látható, hogy a küldemény jelentős része fölfelé kilóg a postaládából. G. elmondása szerint ráadásul keresztirányban sem volt túl rózsás a helyzet: a csomag úgy be volt szorulva a postaládába, hogy csak jelentős erőkifejtés mellett lehetett onnan kiszabadítani.

A kézbesítés módja hasonlított a postaládákból kilógó újságokéra, melyek ismerős látványt nyújtanak a hazai lépcsőházakban. Ebben az esetben viszont a "gyömöszölős, félig kilógós" kézbesítés eredményeként a lemez meghajlott, azaz a küldemény tartalma használhatatlanná vált. 

Olvasónk telefonon jelezte a postának a történteket, mire kérték, hogy menjen be a Teréz körúti postahivatalba. Miután ezt megtette, ott elmondása szerint nehézkesen bár, de felvettek egy jegyzőkönyvet a történtekről. A jegyzőkönyv tartalmának nagy részét a postahivatal alkalmazottja, kisebb részét pedig olvasónk írta meg.

A levél egyébként nem állt meg itt, leírták benne azt is, hogyan kell törékeny tárgyakat csomagolni, és miképpen kell a küldeményen a törékenységet feltüntetni. Mindemellett azt is hozzátetették, hogy a törékeny jelzésből adódó különszolgáltatás, nem könyvelt küldeményhez (amilyenben G. lemeze is jött) nem vehető igénybe.

Mi is a gond?

Ez az érvelés azért tűnik furcsának, mert G. elmondása szerint, sem a lemezen, sem a borítékon nem volt olyan nyom, amiből arra lehetett volna következtetni, hogy a lemez már a postaládába való gyömöszölés előtt megsérült volna. G. nem azért tett panaszt, mert a lemez sérülten érkezett meg, hisz az a küldő felelőssége lett volna. Panaszt azért tett, mert a kézbesítő valószínűleg nem akart bíbelődni azzal, hogy a csomag érkezéséről egy cetlit hagyjon neki, hanem ehelyett fogta magát, és beerőszakolta a küldeményt a postaládába. 

A csomagra egyébként rá volt írva angolul, hogy törékeny. Ez természetesen nem jogosította fel arra a különszolgáltatásra (törékeny csomagok részére), melyre a Magyar Posta hivatkozott olvasónknak írt válaszában, de azért viszonyítási pontnak nem lett volna rossz, a behajtogatási akció előtt. A lemez értéke egyébként szállítási költséggel együtt négyezer forint volt, melyet a posta nem volt hajlandó megtéríteni. G. azt mondta, azért is vette fel a kapcsolatot a Pénzcentrummal, mert bár vele először történt ilyen eset, ismerősi körében rendszeres, hogy bakelitlemezeket ily módon tesz tönkre a posta, a kézbesítési folyamat legvégén.

A Pénzcentrum megkereste a Magyar Postát is a történtekkel kapcsolatban. Arra voltunk kíváncsiak, hogy mi alapján döntik el, hogy kézbesítenek egy küldeményt, vagy a postahivatalban lehet csak átvenni, valamint, hogy az olvasónk által leírt kézbesítési metódus megfelel-e a saját szabályzataiknak. Amint válaszolnak a kérdéseinkre, frissíteni fogjuk a cikket.