A Pénzcentrumon időről-időre beszámolunk a Magyar Nemzeti Bank (MNB) éppen esedékes emlékérme kibocsátásról, amit mindig nagy érdeklődés övez. A jegybank különleges érméit manapság mindig névértéken vezetik be, sőt hivatalosan bárhol fizethetnénk is vele, hiszen teljesen érvényes fizetőeszköznek minősülnek. Ezt azonban a zökkenőmentes pénzforgalmi rend érdekében egyáltalán nem javasolja az MNB, ami főleg a hazai érmegyűjtőknek szánja a relikviákat. 

Az érmegyűjtés tudománya - ha úgy tetszik, művészete - a numizmatika ugyanakkor messze nem itt kezdődik, sőt Nudelman László, érmegyűjtő és kereskedő szerint, bár manapság a gyűjtés kicsit eltolódott a modernebb pénzek irányába, ő, ha numizmatikáról beszél, akkor ezt nagyjából a 19. század közepéig vert érmékről teszi - mondta el a Pénzcentrumnak adott interjújában. A manapság önmagát már sokkal inkább kereskedőként aposztrofáló Nudelman Úr, aki 50 éve foglalkozik érmékkel, természetesen hosszú évtizedeken át gyűjtötte is őket, és azért manapság is el-elcsábul, ha egy különleges érmére bukkan - jegyezte meg beszélgetésünk elején a szakember.

A gyűjtők

- osztotta meg tapasztalatait Nudelman László, aki lapunknak beszámolt arról is, hogy antik pénzeket (görög, római) arányaiban ma kevesebben gyűjtenek itthon, mint mondjuk 50-60-as években vagy még korábban. Annak ellenére, hogy ez a területe a numizmatikának nemzetközi gyűjtőterületnek számít az elmúlt évtizedekben nem keletkeztek olyan jelentős gyűjtemények az országban, mint a XX. század első két harmadában.

A kereskedő szerint persze antik görög érmét azért nehezebb idehaza gyűjteni, mert kevés van az országban. Római pénzek előfordulása ugyanakkor gyakoribb, sőt számos gyűjtője is akad, de talán kevésbé szisztematikusan, mint a megelőző időkben. Holott, ezeknek a legrégebbi pénzérméknek a világpiaci ára évtizedek óta szépen nyargal fölfelé. De ez a tendencia is bármikor megfordulhat.

- hívta fel a figyelmet a szakember. Magyarországon egyébként nem csak az antik, de a középkori érmék gyűjtése is inkább csökkenő tendenciát mutat, pedig ebben a korban már jócskán beszélhetünk magyar érdekeltségről, hovatovább a komplett Árpád-kori pénzverés ide tartozik.

- vallja Nudelman László, aki még mindig nagy kedvelője ennek az érának. Ezekről az érmékről annyit mindenképpen érdemes tudni, hogy az összes, ebből az időből származó pénznek nagyjából 400-450 típusa ismert napjainkban, és a leggyakrabban előkerülő darabok 5-15 ezer forint környékén már beszerezhetőek. Persze itt is vannak ritkább darabok, amik 100-200 ezer forintos áron érhetőek el, sőt olyan relikviák is melyek ára már a 600 ezer forintot is túlszárnyalja, de nem ez a jellemző.

És ez sem feltétlenül a csúcs, az érmekereskedő ugyanis elárulta nekünk, hogy egyszer volt alkalma egy saját aukció keretein belül elárverezni egy Szent István által veretett Lancea Regis - lándzsás király - feliratú ezüst dénárt, ami 38 ezer euróért (mai árfolyamon: 12 160 000 forint) kelt el. Az eddigiek tükrében itt érdemes ugyanakkor megjegyezni, hogy a középkori magyar aranyforintokat preferálók tábora jelentősen emelkedett, s ennek következtében e érmék árszintje is megnőtt.

Arany tojást tojó tyúk

Ha az antik és középkori érmék világát elhagyjuk, akkor azt lehet mondani, hogy az utolsó, még "numizmatikai értékkel" bíró, népszerű gyűjtőterületnek ma Magyarországon, a Ferenc József kori veretek. Ezek könnyen gyűjthetők, jól kategorizáltak. Persze itt is nagy értékbeli eltérések lehetnek az egyes érmék között, de elmondható, hogy a gyűjtést már pár ezer forinttal a zsebben is el lehet kezdeni.

Ezután érdemes megemlíteni a Horthy-korszak pénzeit is, amiről azonban Nudelman László elmondta, hogy rendkívül kevés címlet volt forgalomban, és ha manapság már nem is, az ő fiatalkorában még rengetegen dugdostak itt-ott ezüstpengőget ebből az időszakból.

- mondta el a kereskedő, aki hozzátette, hogy azért bármennyire is gyakoriak voltak ennek a kornak az érméi szakmai szempontból, azért ezek között is lehet bődületesen értékes darabokra bukkanni. Így például

Ami azért különösen nagy szó, mert az összes többi 1-2-5 pengős például a párezer forintos kategóriában mozog manapság. Egy átlagos magyar állampolgárnak tehát egy nagyapai örökségében, akár egy cipős dobozban vagy a fiók mélyére száműzött régi érméi között is simán lapulhat egy-egy darab ezek közül a különösen értékes veretek közül.

Így a Horthy, illetve a Ferenc József pengők, forintok, koronák és aprópénzek ritka évszámaira kifejezetten megéri odafigyelni, ezekkel ugyanis bárki bankot robbanthat. Egy ilyen váratlan előkerülés ráadásul Nudelman László szerint is simán benne lehet a pakliban, találkozott már ilyen esettel. "Ritka, de nem lehetetlen" - állapította meg a kereskedő.

Természetes a forintrendszer pénzeit is lehet gyűjteni, ám a szakértő szerint itt nem érdemes csodákra számítani. A bevezetés elején vert ezüstpénzek is például csak az ezüstárukat érik. Egyedül az 1946-os Kossuth ötforintos az, ami szép tartásban érhet 6-10 ezer forintot, valamint a forgalomból hamar kivont 1946 és 47-es 10-20-100-as forint papírcímletek, melyek hajtatlan állapotban akár 200-500 ezer forintba is kerülhetnek. Ezt pedig időben már csak az MNB 60-as évek végétől számítható emlékérme kibocsátása követi. És bár ez a kor numizmatikai szempontból már abszolút a legmodernebbnek számít, a gyűjtők mégis keresik, és hazánkban nagy népszerűségnek örvendő területnek minősül. 

Egetverő értéknövekedésre azonban egy józan gyűjtő ne is számoljon ezekre az emlékérmékre, az elmúlt évtizedek ugyanis azt mutatják, hogy a több ezer veretszámban kiadott pénzek sok-sok évtized után sem fogják a többszörösüket érni, sőt annyira hömpölyögnek a piacon, hogy bár pár év elteltével kerülhet rájuk némi felár értékesítéskor, ez gyűjtői léptékkel mérve kevéssé érzékelhető.

Könnyen megütheted a bokád

Bár az egyes gyűjthető érmék ára rendkívül változatos, összességében azt érdemes leszögezni, hogy az érmegyűjtés bizony nem olcsó mulatság, főleg annak, aki tényleg komolyan veszi hobbiját. Nudelman László úgy fogalmazott,

Az érmekereskedő meglátása szerint egy átgondolt, szisztematikus gyűjtés úgy kezdődik, hogy az illető kinéz magának egy területet, megismerkedik annak gyűjthető állományával és az árakkal. Ezt követően pedig el tudja dönteni, hogy havi/éves szinten mekkora összeget engedhet magának, miközben a hobbijának hódol.

- osztotta meg szemléletét a gyűjtő és kereskedő. Azt is látni kell, hogy az érmegyűjtésre jobbára azért nemzeti ügy, és általában az adott ország gyűjtői saját pénzüket keresik. Persze itt is lehet kivételt találni, a szakértő szerint például mára az euro gyűjtés a fanatizmus határára jutott.

Azt is fontos tisztázni, ahogy ebben a szakmában is, úgy ahogy mindegyik másikban is, amióta gyűjtés, azóta hamisítás is van. Ezekbe ráadásul könnyű beleszaladni, viszont az így elveszített pénzünket szinte lehetetlen visszaszerezni. 

- figyelmeztetett Nudelman László. Arra a kérdésemre, hogy igaz-e az a közvélekedés, hogy a hibás, félrevert érméket kell keresni, mert azok sokat érnek, a szakértő rövid választ adott. Alapvetően nem igaz ez a feltételezés, persze a numizmatika történetében van jól dokumentált példa arra, hogy egy hibás, félre vert pénz jóval többet érjen, mint egy makulátlan társa. De ez egyáltalán nem jellemző. A kereskedő szerint persze gyűjteni lehet ezeket, és akik, mondjuk kifejezetten erre utaznak, azok az interneten fizethetnek jóval nagyobb összegeket egy-egy ilyen darabért, mint amennyit az valójában ér vagy érhet később,

- zárta rövidre a témát a szakértő, aki elmondta azt is, hogy ő maga azt tanácsolja, hogy nagyobb összegeket csak akkor adjon ki bárki is egy érméért, ha kap számlát és élettartam garanciát. Egy-egy internetes exkluzív hirdetés elsőre bár ínycsiklandozó lehet, de komoly szakértelem nélkül nem éri meg kockáztatni. Ezt a logikát követve érdemes mindig megbízható kereskedőtől vásárolni, és az interneten is neves aukciók között kutakodni, semmint az első szembejövő csere-bere oldalak sokszor ellenőrizetlen ajánlataira rábukni.