Rengeteg magyar kedvenc boltja zár be: óriási a baj, ezt már nem lehet bírni

Miközben 2023. június 30-án még 110 250 kiskereskedelmi üzlet működött Magyarországon, addig 2024. június 30-ra ez a szám 102 624-re csökkent. A csökkenés jelentős, majdnem 7 százalékos (6,9%). A legfrissebb elérhető adatokból tudjuk azt is, hogy a legtöbb bolt Budapesten zárta be a kapuit, itt bezárások száma meglehetősen nagy volt, egyetlen év leforgása alatt ugyanis eltűnt 2 192 üzlet, ami összességében 9,7 százalékos csökkenést mutat.

Ehhez képest a legkevesebb kiskereskedelmi üzletet arányaiban Vas vármegye veszítette el, itt a csökkenés 4,3 százalékos volt.  Az átlagos bolszámcsökkenés mértékét egyébként 14 vármegye nem érte el, viszont Budapest nagyon, és még Tolna, Szabolcs-Szatmár-Bereg, és Pest vármegye is jócskán felfelé húzza az átlagot.

A boltzárások területi eloszlásából világosan látszik, hogy a nagyobb népességkoncentrációval rendelkező régiók – így Budapest és Pest vármegye – különösen érintettek voltak. Ugyanakkor az ország kevésbé frekventált részein, mint például Vas vagy Nógrád vármegye, az üzletbezárások kisebb mértékben voltak érzékelhetők.

Miért Budapesten zár be a legtöbb bolt?

A fővárosi boltzárások magas számát több tényező is magyarázhatja. Például Budapesten az üzletek működtetése jelentősen drágább, mint vidéken. Az ingatlanbérleti díjak, és munkabérek általában mind mind jóval magasabbak, ami különösen nehézzé teszi a kisboltok számára a talpon maradást. Az energiaválság és az infláció ráadásul csak tovább súlyosbította ezeket a terheket.

Ugyanígy befolyásolhatják a húsvér üzletek működését a bevásárlói szokások változásai. Például Budapesten a vásárlók egyre inkább az online vásárlást részesítik előnyben, ami különösen a kiskereskedelmi szektorra mér csapást. Az e-kereskedelmi óriások, mint például az eMAG, Alza, de akár olyan élelmiszerláncok is mint a Kifli könnyeben elégítik ki a vásárlók igényeit. Emellett a nagy bevásárlóközpontok, hipermarketek és diszkontláncok (Lidl, Aldi) dominanciája a kisebb üzletek rovására ment.

Ugyancsak említhetjük a turizmus visszaesését is, ami bár a covid-válság után kezd helyreállni, még mindig nem érte el az áhított célt. Márpedig a turizmus visszaesése különösen a belvárosi boltok forgalmát érintette hátrányosan, amelyek jelentős részben turistákból éltek. De ugyanígy az erős piaci verseny is indukáló hatású, ugyanis a fővárosban sűrűbb a verseny, mint vidéken egy kisebb településen. Ezt tetézi, hogy a nagyobb áruházláncok és nemzetközi cégek sok esetben jobban bírják a versenyt, mint a kisebb helyi üzletek, amelyek nem tudják tartani az árversenyt.

Mindezek mellett sem szabad elmenni a makrogazdasági hatások mellett sem. Az infláció és a lakossági vásárlóerő csökkenése országosan érezteti hatását, de Budapesten, ahol magasabbak az elvárások és az árak, még jobban rányomja a bélyegét a boltok működésére. A magas rezsi- és adóköltségek mellett sok üzlet egyszerűen nem tudta tovább folytatni a működését.

Összességében tehát azt mondhatjuk, hogy Budapest boltzárási statisztikái egy összetett gazdasági, társadalmi és kereskedelmi változás eredményeként alakulnak úgy ahogy. A magas költségek, az erős verseny, az online vásárlás térnyerése és a turizmus lassú visszaépülése mind hozzájárulnak ahhoz, hogy a fővárosban legyen a legtöbb üzletbezárás. Ez pedig mostanra szemmel is nagyon látható.

Mi történt eközben a kiskereskedelmi forgalommal?

Magyarország kiskereskedelmi üzlethálózatának folyó áron számított forgalma 12 841 milliárd forintot tett ki 2024 I–III. negyedévében, amely nem tartalmazza a vármegyékre nem bontható, túlnyomórészt csomagküldő és internetes kiskereskedelmet magában foglaló 1191 milliárd forint értékű forgalmat. Az ár- és volumenemelkedések együttes hatására az eladások értéke 4,4%-kal meghaladta az előző év azonos időszakit – írja friss jelentésében a KSH.

Mindez azt jelenti, hogy azért a vizsgált időszakban már jobb számok jöttek, de a lemaradás még így is nagy. A forgalom volumene a kiigazítás nélküli adatok alapján 2,6%-kal meghaladta a 2023. I–III. negyedévit. A fővárosban és minden vármegyében nőtt a forgalom volumene, legkevésbé Zala vármegyében (1,1%-kal), a legnagyobb mértékben Hajdú-Biharban (5,0%-kal).

Azt is tudjuk a számokból, hogy egy lakosra átlagosan 1 millió 340 ezer forint bolti forgalom jutott. A legnagyobb, az országos átlagot 19%-kal meghaladó lakosságarányos forgalom Budapesten alakult ki, amelyet Győr-Moson-Sopron és Zala vármegye követett (az országos átlagnál 10, illetve 8,5%-kal magasabb értékkel). Az egy főre jutó forgalom a vármegyék többségében – a 19-ből 13-ban – kevesebb volt az országosnál, különösen Borsod-Abaúj-Zemplén, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Nógrád vármegyében, ahol 18–25%-kal elmaradt az átlagostól.