Őrült árvágtában a magyarok kedvenc gyümölcslevei: mindenki nézhet egy nagyot a kasszáknál

2024 egyik legdurvábban dráguló terméke a dobozos narancslé volt, aminek az ára egyetlen éve alatt több mint ötödével drágult meg a magyar boltokban: 22 százalékkal kerül többe, mint 2024 elején. Erről korábban már beszámoltunk az év legnagyobb drágulóit összegző cikkünkben, most azonban arra kerestük a választ, hogy pontosan mi okozta ezt a drágulás.

A lapunk által megkérdezett szakértő szerint természetesen a globális helyzet a leginkább felelős a drágulásért, de nem csak a narancslé, hanem az alma esetében is igen rosszak a hírek. Lehetséges, hogy a spórolás közepette lassan a gyümölcslevekről is le kell mondanunk? Milyen év lehet ezen a piacon a 2025-ös, és kitart-e a drágulás még tovább is?

Egész évben drágult a narancs és az alma

A narancslé drágulása annak fényében persze egyáltalán nem meglepő, hogy szinte egész évben lehetett hallani az alapanyag igen jelentős drágulásáról. Mind a kedvezőtlen időjárási körülmények, mint pedig a világpiaci sajátosságok is megrángatták az árat, és az év végére jól látszott a statisztikában is.

A boltokban járva azonban egy másik gyümölcsléfajta, az almalé drágulása is szemet szúrhatott már mindenkinek. Sok meglepődni való persze ezen sincs, ha megnézzük, hogy az itthon azért hozzáférhetőbb alapanyag, az alma is micsoda dráguláson ment keresztül 2024-ben.

Nem csak a narancslé drágul

A Pénzcentrumnak Bikfalvi Istvánné, a Magyar Ásványvíz-, Gyümölcslé- és Üdítőital Szövetség titkára azt mondta: a világpiacon is jelentős dráguláson mentek keresztül a gyümölcssűrítmények, ez pedig a szokott módon hozzánk is begyűrűzött. Ez pedig természetesen nem az egyetlen tényező, ami a súlyos drágulást okozta.

A gyümölcslevek fogyasztói ára – természetesen, mint minden más élelmiszeré – növekedett az elmúlt évben. Ennek egyik legfontosabb oka a gyümölcs sűrítmények árának jelentős növekedése. Az árakat növelték az egyéb költségeknek, a PET granulátumnak, a többi csomagoló anyagnak, az energia költségének, a szállítási költségeknek, stb. a növekedése. A forint árfolyamának folyamatos ingadozása szintén növeli a költségeket. Ráadásul több gyümölcssűrítmény, főleg a narancslé időnként hiánycikké válik

- fogalmazott a Szövetség titkára. Azt is hozzátette, hogy bár rá lehetne fogni, de egyáltalán nem a téli szezon következménye a drágulás.

A drágulás nem a téli szezon következménye, ez folyamatos jelenség. Ugyanakkor a gyümölcslevek fogyasztása az elmúlt három negyedévben nem csökkent jelentős mértékben az előző év hasonló időszakához képest

- írta válaszában Bikfalvi Istvánné.

Színre lép az árutőzsde

Braunmüller Lajos, az Agrárszektor főszerkesztője azt mondta: nem most kezdődött a narancslé drágulása, egy folyamatot látunk, aminek egyelőre nem is látni a végét. Mint mondta, természetesen valóban a világpiaci helyzet hatásait láthatjuk a hazai boltok polcain is. Emellett a narancstermelőknek egy súlyos betegséggel is meg kellett küzdeniük.

A narancs világpiaci árának jelentős emelkedése mögött egy növénybetegség, a narancszöldülés áll, amely az elmúlt években már jelentős károkat okozott a világ legnagyobb termelő kontinensének számító Amerika számos országában, így például Brazíliában, Mexikóban és az USA-ban. Az itt jelentkező kiesés már jelentősen növelte az árakat, ám két évvel ezelőtt a közel-keleti és dél-európai térségben is megjelent a betegség, igaz, egyelőre csak pontszerű előfordulásai vannak. A betegség ellen egyelőre nincs hatékony, gazdaságosan alkalmazható védekezés, a növényvédelem tehát drága, és a kibocsátás visszafogott a legfontosabb narancstermelő régiókban. Mindaddig, amíg ez a probléma nem oldódik meg, addig a piaci zavarok fennállnak és ez tovább drágíthatja a narancslé világpiaci árát

- fogalmazott Braunmüller Lajos. Azt is hozzátette, hogy a tőzsde természeteden reagált a helyzetre, és pontosan úgy, ahogy ezt várni is lehetett - a drágulás vége pedig most még a kanyarban sem látszik.

Mivel a narancs jól szállítható, egységes tőzsdei termék, ez a drágulás mindenhol érezteti a hatását, így Magyarországon is. Ha esetleg a követkető években a narancszöldülés szélesebb körben elterjed a mediterrán régióban, akkor kifejezetten erős kínálati sokkra, így még erősebb drágulásra kell számítani

- mondta még erről az Agrárszektor főszerkesztője.

És mi van az almalével?

Mint fentebb, a cikk elején is írtuk, a boltokban járva nem csak a narancs-, hanem az almalé is igen jelentős dráguláson megy keresztül mostanában. Braunmüller Lajos válaszából kiderül: ennek mi a fő oka: az almatermelők Magyarországon nem állnak valami fényesen, ráadásul a kálvária nem is mostanában kezdődött.

A hazai almatermést kedvezőtlenül érintette a 2024-es aszály, de összességében elmondható, hogy az ágazat hosszú évek óta gondokkal küzd, elsősorban az elöregedett ültetvények, az elavult technológia és a fajtaszortiment miatt. A modern ültetvények, ahol a hőség, a jégverés és a szárazság ellen jól tudnak védekezni, aránylag ritkák Magyarországon, éppen ezért a hazai termelés már régóta nem tudja fedezni sem az étkezési almával, sem a léalmával kapcsolatban jelentkező igényeket

Mint a főszerkesztő hozzátette: a gyenge termésszámok importigényt generáltak, vagyis eleve nem is biztos, hogy magyar almát vásárolhatunk a régebben megszokott árakon - ugyanakkor erre nem lehet egyedül ráfogni az almalé drágulását.

A termelői árak ennek ellenére nem növekedtek, mivel a hazai keresletre válaszul évek óta jelentős mennyiségű alma érkezik Lengyelországból, Ausztriából, Németországból és Belgiumból. Az almalé árának emelkedése inkább a gyártás és szállítás költségeivel függ össze

- zárta gondolatait Braunmüller Lajos.

A gyümölcslevek drágulásának vége tehát még igen messze van, és jó kérdés az is, hogy ki bírja megfizetni ezeket a durván elszállt árakat. Persze ha belevesszük, hogy a KSH friss adatai alapján az átlagbér decemberben 695 100 forint, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset pedig 478 000 forint volt.