Megszólalt a Sió igazgatója: súlyos, ami kiderült a hazai üdítőitalokról, mikor lesz ennek vége?

Annak ellenére, hogy nyáron sok gyümölcsnek szezonja van, egyre drágábbak a gyümölclevek a boltok polcain. A Pénzcentrum olvasói jelzésekből egyre többször értesül arról, hogy a kedvenc gyümölcslevük több százalékkal is drágább lett.

A jelenség viszonylag sántít, tekintetbe véve, hogy valóban sok gyümölcsfajtának ilyenkor van az igazi szezonja, tehát végképp érthetetlen a dolog. Szakértővel jártuk körbe, mi lehet mindennek az oka, de azt is megmutatjuk, pontosan mekkora drágulással kell számoln, ha mégis gyümölcslére fájna a fogunk.

Majdnem 10 százalékkal lett drágább egy év alatt

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatsorában csak a dobozos narancslé szerepel a gyümölcslevek közül. A táblázat tanúsága szerint ez valóban nem úszta meg a drágulást az elmúlt időszakban: 2024 júniusában egy liter dobozos narancslé átlagosan 904 forintba került Magyarországon.

A drágulás egy év alatt is jelentős volt, ugyanis egy esztendővel korábban még csak 758 forintot kell ett fizetni, de még idén januárban is "csak" 857 forintba került. Az mindenképpen igaz, hogy a narancsot nem Magyarországon termelik meg hozzá, de ekkora drágulási ütem azért mégiscsak szembetűnő.

De pontosan mi történt a gyümölcslevekkel?

Braunmüller Lajos, az Agrárszektor főszerkesztője lapunk kérdésére azt mondta: egyáltalán nem csak a narancslé esetében figyelhető meg a drágulás.

Minden gyümölcslé nagymértékben drágult az elmúlt 2-3 évben, az áremelkedés üteme az utóbbi hónapokban ugyan lassult, de nem állt meg. Ez a drágulás az elmúlt egy évben meghaladta a 9,5 százalékot. A drágulás hátterében összetett okok állnak, az alapanyag ára is emelkedett, de ennél fontosabb, hogy a gyártási költségek emelkedése, valamint a kereskedelmet sújtó különadók szintén a drágulás irányába mutatnak. A legnagyobb tényező ezen belül a feldolgozók költségeinek emelkedése. Az utóbbi években a gyártók energia- és munkabér-költsége sokat nőtt, és tavaly nyár óta a feldolgozóknak számolniuk kell a csomagolóanyagok után fizetendő EPR-költséggel is. Ez a korábbi termékdíjakhoz képest - csomagolóanyagoktól függően - négyszeres-hatszoros, esetenként ennél is nagyobb drágulást jelent. Ezek a költségemelkedések természetesen beépülnek a gyártók átadási áraiba is

- fogalmazott a szakértő. Hozzátette azt is: a fogyasztás még mindig nem állt helyre egészen, a gyümölcslevek pedig élvezeti cikknek számítanak: vagyis itt is megfigyelhető, hogy a magyarok nagyon óvatosan vásárolnak.

A drágulás miatt egy sor alapvető élelmiszertermék fogyasztása drámaian visszaesett az elmúlt két évben, az olyan, inkább élvezeti értékkel bíró termékek, mint a gyümölcslevek esetében ez még kifejezettebb. Az adatok szerint a fogyasztás ráadásul csak lassan áll helyre, a reálbér-emelkedés ellenére a vásárlók láthatóan csak óvatosan költenek az üzletekben

- mondta Braunmüller Lajos.

Miért drágul, ha pont szezonja van?

Az Agrárszektor főszerkesztője azt is kifejtette, hogy alapos oka van annak, hogy még szezonban is drágulni tudtak azok a gyümölcsök, amelyből gyümölcslevet készíteni.

A szezon a friss gyümölcsök árára hat jellemzően, a tartós gyümölcskészítmények (levek, lekvárok) árára kevésbé, hiszen ezeket feldolgozás után egész évben lehet kapni. Az idén ráadásul a termelők magasabb költségei, például a drágább növényvédelem miatt az alapanyagárak is emelkedtek tavaly óta, igaz, a feldolgozók költségemelkedése ennél kifejezettebb

 - írta Braunmüller Lajos.

Sió: szerte a világon drágul a gyümölcs

Megkérdeztük az egyik legnagyobb hazai gyártót is a helyzetről. A Sió-Eckes Kft. igazgatója, Mészáros Dezső a lapunknak küldött válaszában azt írta: a helyzet kritikus, de nem most indult mindez, hanem egy folyamat közepén járunk.

A narancstermés az amerikai kontinensen – ahonnan gyakorlatilag a narancslé 100%-a érkezik Európába – 2020 óta folyamatosan csökken. A helyzet 2023-ban vált kritikussá, amikor az extrém időjárási viszonyok okozta problémák mellett egy „citruszöldülés“ nevű bakteriális fertőzés is elterjedt a floridai és a brazil termőterületeken, ami jelentős terméscsökkenést és alapanyag-áremelkedést okozott. Az idei évre még rosszabb terméshozamot prognosztizálnak a szakértők: Brazíliában az elmúlt 36 év legalacsonyabb narancstermése várható, 25%-os csökkenésre lehet számítani az előző – már átlag alatti termést hozó – évhez képest. Ennek következtében – amíg 2022-ben tonnánként 2000 USD körüli árakat láthattunk, 2023-ban 4200-4300 USD/tonna árakkal találkozhatunk – 2024-re már várhatóan 6000 USD/tonna lesz a narancs világpiaci ára

- írta válaszában az igazgató. Hozzátették azt is, hogy bár a gyümölcstermés valóban jól hozott idén, de a válasz a termőterületek csökkenésében keresendő.

Jelentős alapanyag beszerzési kihívásokkal küzd a szektor, hiszen az egyre csökkenő termőterületek kiszámíthatatlanságot és áremelkedést okoznak a gyümölcspiacon. Ezt támasztja alá, hogy az őszibarack esetében például kétszer, a kajszi esetében pedig háromszor olyan magas árakat láthatunk most, mint négy-öt évvel ezelőtt, annak ellenére, hogy a 2024-es szezonban kiemelkedően jó volt ezen gyümölcsök terméshozama, de a termőterületek sajnos jelentősen lecsökkentek az elmúlt években

- írta Mészáros Dezső. Elmondták még azt is, hogy nem csak rövid távon nem lehet a pozitív változással számolni: évekbe telhet, mire a helyzet normalizálódik.

Rövid-és középtávon nem számíthatunk javulásra, hiszen a citruszöldülés már átlagosan az ültetvények 40%-át érinti, sőt bizonyos területeken akár a 80%-ot is eléri a fertőzés mértéke. A fák újratelepítése után pedig négy-öt év szükséges, amíg ismét termőre fordulnak az érintett területek

- írta a Pénzcentrumnak a Sió ügyvezető igazgatója.