Rengeteg magyar kedvenc terméke tűnik el a boltok polcairól: sajtok, felvágottak, szószók is érintettek

Nagyot robbant nemrégiben, hogy az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) megállapította, hogy a népszerű mesterséges füstaromák használata egészségügyi kockázatokkal járhat. A hír kijövetelekor legtöbben egy bizonyos füstölt szalonnás chipset emlegettek, mint a betiltás tárgya, ám ez leginkább azért volt, mert az oldal, ami elsők között írt a döntésről egy brit lap volt. Márpedig Nagy-Britanniában ez a füstölt szalonnás chips az emberek kedvence.

Azonban, ha jobban az EFSA határozat mögé nézzünk, láthatjuk hogy messze nem csak a füstölt szalonnás chipsekről szól a tiltás, hanem minden egyes olyan termékről, amiben füstaroma található. Ez pedig egyáltalán nem kevés dolog. „A füstaromák használata elterjedt, termékcsoportok széles körét érintik, legjellemzőbb élelmiszerek, amelyekhez füstaromát használnak fel: húskészítmények, sajtok, snackek, levesek, szószok” – válaszolta lapunknak a Nébih, akiket a tiltás konkrét miértjeiről és várható magyarországi hatásairól kérdeztünk.

Sok élelmiszer tűnhet el a boltok polcairól

Mielőtt jobban belemennénk az EFSA tiltásának várható következményeibe, azelőtt érdemes tisztázni, hogy mik is pontosan a füstaromák. A füstaromákat a hagyományos füstölés ízesítő hatásának alternatívájaként használják, az ételeknek különleges ízt adnak. A füstaromákat olyan füstből állítják elő, amelyet a hagyományos élelmiszer-füstölés során is használnak (tehát semmilyen más anyagot nem tartalmaznak), de ellenőrzött és szabályozott körülmények között.

A füstöt vízbe vagy más (pl. etanolt tartalmazó) folyadékba vezetik, frakcionálják és tisztítják, ezáltal eltávolítják belőlük a füst azon alkotóelemeit, amelyek károsak lehetnek az emberi egészségre, annak érdekében, hogy alkalmasak legyenek élelmiszerekben vagy azok felületén történő felhasználásra. Hiába azonban a jól bevett, régi eljárás, most úgy tűnik, mégis igencsak veszélyesek lehetnek az emberi egészségre ezek az aromák.

Pontosan mely aromákat tiltják be?

A Nébih által lapunknak megküldött táblázat szerint a következő 8 füst aroma lesz tiltólistán:

Azt is írták, hogy az SF-007 és az SF-010 elsődleges termékek már nincsenek forgalomban és felhasználásuk élelmiszer-előállításra nem lehetséges, így azok az élelmiszerek, amelyekben összetevőként jelen vannak, már csak minőségmegőrzési idejükig lehetnek forgalomban. Fontos azt is hangsúlyozni, hogy az Európai Bizottság végrehajtási rendelettervezeteiben

2029. július 1-ig (még 5 évig) engedélyt ad a nyolc elsődleges füstaromának, hogy forgalomban maradhatnak.

A jelenlegi állás szerint azonban ezután az időpont után „valamennyi engedélyezett füstaroma elsődleges termék le fog kerülni az engedélyezett termékek listájáról, azonban a több éves átmeneti időszak lehetőség ad ezek alternatívájának megtalálására, illetve új füstaromák kifejlesztésére és engedélyezési eljárásukra” – tájékoztatott a Nébih.

Most akkor veszélyesek a füstaromás ételek?

A Nébih szakemberei hangsúlyozzák, hogy az EFSA vélemény (miszerint nem zárható ki a genotoxicitással kapcsolatos potenciális biztonsági kockázat) a füstaromákra vonatkozik, és nem a füstaromákat tartalmazó élelmiszerekre, valamint azok fogyasztására.

A füstaromák felhasználásával készített élelmiszerek biztonságosságának megítélését több tényező is befolyásolja pl. füstaroma mennyisége az adott élelmiszerben, az adott élelmiszer fogyasztási mennyisége (figyelembe véve az érzékenyebb csoportok kitettségét), betegség kockázata stb.

- nyomatékosított a hatóság. Nem véletlen, hogy a tagállamokkal és az érdekelt felekkel folytatott széles körű megbeszéléseket követően a rendelettervezet különböző átmeneti időszakokat határoz meg, hogy a gyártóknak és a gazdasági szereplőknek legyen idejük alkalmazkodni az új szabályokhoz:

1. Az olyan sajt és sajttermékek, húskészítmények, feldolgozott halak és halászati termékek, amelyek esetében a hagyományos füstölés helyettesítésére használják a füstaromákat, az átmeneti időszakot 5 évre tervezik.
2. Az egyéb élelmiszerkategóriák esetében az átmeneti időszak 2 év lenne a terv szerint, ezeknél általában a füstaromát ízesítés céljából adják hozzá (pl. levesek, chipsek, szószok).

Ezek a termékek az átmeneti idő lejárta után a minőségmegőrzési vagy fogyaszthatósági idejük lejártáig még forgalomban maradhatnak. „Az átmeneti időszakban az előállítóknak lehetősége nyílik ezen füstaromák alternatívájának megtalálására, amellyel folytatni tudják a termékek gyártását” – tette hozzá újfent a Nébih.

Mi lesz a betiltás következmény?

Az érintett összetevők betiltása nagy feladatot jelent az élelmiszeriparnak, hiszen a modern élelmiszer-feldolgozásban nagyon szigorú receptek alapján dolgoznak, amelynek módosítása nem egyszerű dolog. A pontos, bejáratott receptekhez való ragaszkodásnak számos oka van: a költségek tervezhetősége, az élelmiszeripari eljárások, a gépek beállítása, a végtermék minősége és íze, valamint a fogyasztók változásra történő reakciója mind olyan szempontok, amelyeket ilyenkor a feldolgozóknak mérlegelniük kell

- mondta el lapunknak Braunmüller Lajos, az Agrárszektor főszerkesztője. A szakember hozzátette azt is, "várható, hogy a változás nyomán a vásárlók új, némileg módosult ízt fognak érezni, és egyelőre nem világos, hogy erre hogyan reagálnak: az új ízt tapasztalva nagyon könnyen el is fordulhatnak a termékektől. Az alternatív megoldások, amelyeket a gyártóknak be kell emelniük a feldolgozásba, könnyen lehet, hogy többe kerülnek, ezért a termékek ára is növekedhet kisebb mértékben". 

Braunmüller Lajos szerint összességében a változás az élelmiszeriparnak jelenthet nehézséget, a vásárlóknak pedig a megszokott ízek változását. "Fontos azonban megjegyezni, hogy az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság lépése most is annak a jele, hogy a vásárlók érdekeit és egészségét magas szinten védi az uniós szabályozás, ennek eredményeként lehet az európai élelmiszer a legjobb minőségű és a legtöbbre értékelt a globális piacon" - nyomatékosított.

Hogyan kellene korlátozni a mobiltelefon-használatot az iskolában?

A magyar kormány nemrégiben egy új jogszabály-módosító javaslatot nyújtott be, amely lehetővé tenné a diákok iskolai mobiltelefon-használatának korlátozását. A javaslat szerint a kormány jogosult lenne meghatározni azokat a tárgyakat, amelyeket tilos az iskolákba és kollégiumokba bevinni, illetve azokat, amelyeket csak igazgatói engedéllyel lehet az órákon használni. Ugyanakkor a kérdés egyelőre igencsak megosztja a szülőket, így most leginkább az ő véleményükre vagyunk kíváncsiak, hogyan is kellene rendezni a gyeremekek iskolai mobiltelefon-használatát. Kérjük, segítsd a munkánkat és töltsd ki az alábbi, anonim kérdőívünket.