Luxussá váltak a szegény magyarok filléres ételei: sokkal kevesebbet lehet készíteni, mint korábban

Miközben az idei év elejére már látni, hogy fokozatosan csökken a brutális inflációs hullám, azért az elmúlt 2 évben tapasztalt áremelkedések nem tűnnek el nyom nélkül. Főleg nem azok, amiket az élelmiszereknél tapasztalhattak a magyarok. Igaz, hogy éves alapon 2024 januárjára az országos átlagos infláció mértéke már csak 3,8 százalékos volt, viszont ugyanez az érték 2023-ban, 2022-hez viszonyít 25,7 százalékos volt. Akkor ráadásul úgy álltunk, hogy az élelmiszerek ennél még sokkal brutálisabban, összesen 44 százalékkal drágultak, de a kenyér drágulása éppen 81, a sajté 76, a száraztésztáké pedig 76 százaléknál járt.

Így jutottunk el Magyarországon oda, hogy a korábban kifejezetten olcsónak, a „szegények menüjének” mondott, spórolós ételek olyannyira drágák lettek, mintha legalábbis nem egy egyszerű zsíros kenyérről vagy sajtos tejfölös tésztáról beszélnénk. Hanem valami sokkalta komplexebb, drágább fogásról. Történt ugyanis, hogy az elmúlt gyakorlatilag két évben olyan alapvető élelmiszerek ára lőtt ki brutálisan, mint a kenyéré, a tejtermékeké, a tojásé, a tésztáé vagy éppen a zsíré.

Mostani cikkünkben azt fogjuk megnézni, mennyibe kerültek 2019-ben a főbb hozzávalók egy zsírós kenyérhez, illetve egy sajtos tejfölös tésztához, és összehasonlítjuk mindezt a 2023-as állapotokkal. Sőt, hogy választ kapjunk arra is, mennyire szegényedtek el vagy éppen gazdagodtak meg a magyarok e két fogás kapcsán, megvizsgáljuk tehát, hogy a hozzávalók ára miként viszonyul a 2019-es, illetve a 2023-as átlagos nettó keresetekhez.

Zsíros kenyér, sajtos tejfölös tészta = Luxus

Vizsgálódásunkat azzal kezdjük, hogy megnézzük, hogyan változott az 5 legfontosabb alapanyagunk átlagára az éves során. Vizsgáljuk a 12 százalékos 325-450 grammos tejföl, a 400-500 grammos sertészsír, a 4 tojásos, 500 grammos spagetti és az egy kilós fehér kenyér átlagárát. Nevezetesen, hogy 2019 és 2023 között miként alakult ezeknek a termékeknek az éves átlagára.

Ha rápillantunk a számokra, láthatjuk hogy nem a vásárlók készülékében van a hiba, ezek az amúgy teljesen átlagosnak mondható élelmiszerek tényleg brutálisan megdrágultak. A tészta és a trappista sajt, a tejföl szó szerint dupla annyiba került 2023-ban, mint amennyibe 2019-ben. A sertészsír viszont már másfélszer annyiba, miközben a fehér kenyér ára megháromszorozódott! Sokkoló volt látni az elmúlt években, hogy míg egy kiló fehér kenyér átlagára 309 forint volt 2019-ben, addig 2023-ban már 929.

Nézzük, mit jelent ez a gyakorlatban. Az egyszerűség kedvéért, a két fogáshoz szükséges alapanyagokból vásároljunk egy egységnyit (nyilván egy adott étel kapcsán valószínűleg egy kiló sajt sok lenne fél kiló tésztához, ahogy fél kiló zsír is, egy kiló kenyérhez, de a kiszerelések miatt egy adott bevásárlást jobban szimulál az egységnyi bevásárlás).

Ha így teszünk, akkor a fentebb felsorolt termékekért 2019-ben 3113 forintot fizettünk volna átlagosan, 2023-ban viszont már 6684-et. A különbség 115 százalékos, azaz a bevásárlásunk az egyszerű menühöz több mint kétszer annyiba került 2023-ban, mint amennyibe 2019-ben.

Jól látjuk tehát, hogy bár 2019-2021 között is volt már egy jelentősebb drágulási hullám a termékeket illetően, az igazán masszív robbanást a 2022-es év hozta el, amire a 2023-as esztendő még egy lapáttal rá is tett. A Covid-19 előtti utolsó 2019-es békeév 3000 forintja így lett 2023-ban majd 7 ezer (!) forint.

De mi történt ez idő alatt a fizetésekkel?

Az árak változása egy dolog, a másik az, hogy a fizetések miként követik le mindezt. Ugyanis hogyha lekövetik, akkor az emberek nem élnek anyagilag rosszabbul, hiába az árnövekedés, viszont ha nem követik le, akkor az adott termékek kapcsán valóságos elszegényedésről beszélhetünk. De beszéljenek a számok. A teljes munkaidőben alkalmazásban állók nettó átlagkeresete a havi adatokból, egy főre számolva 2019-ben 236 927 forint volt, 2023-ban viszont már 374 730 forint. A növekedés 58 százalékos. Azaz majdnem feleakkora, mint amekkorával az élelmiszer-bevásárlásunk többe került.

Nem maradt tehát más feladatunk hátra, minthogy kiszámoljuk, hogy az általunk összeállított bevásárlólistán szereplő termékek csomagjából (melyben minden egyes tétel egy egységnyiszer szerepel) hányat tudtunk vásárolni 2019-ben, a 2019-es átlagos nettó fizetésből, és mennyit tudtunk 2023-ban a 2023-as átlagfizetésből, de a 2023-as árakon. A különbségek egészen megdöbbentők.

A statisztikákból jól látjuk, hogy 2019-ben a „szegények” ételeinek egy egységnyi hozzávalóiból összesen 76 csomagot tudtunk volna venni, 2020-ban ez 77-re nőtt, 2021-ben pedig 79-re. Addig tehát az emberek fizetése jobban nőtt, mint ezeknek a termékeknek az ára. Jobban éltünk tehát zsíros kenyérben, és sajtos tejfölös tésztában. Aztán viszont jött 2022., és hiába nőttek tovább az átlagos bérek, az infláció olyan mértékben megugrott, hogy egyből 21 (!) komplett csomaggal kevesebb terméket tudtunk megvásárolni a boltokban a pénzükből, és ez még két további csomaggal csökkent 2023-ra.

A számokból egyértelműen látszik tehát, hogy nem a vásárlók készülékében van a hiba, amikor úgy gondolják, valóságos luxus lett a zsíros kenyér vagy éppen a sajtos tejfölös tészta. Mert tényleg az lett. Legalábbis, ami a keresetek és az árak viszonyát illeti, úgy telt el 4 év, hogy hiába nőttek a fizetések, azokat egyes termékek esetében, kifejezetten az élelmiszereknél úgy felzabálta az infláció, hogy az egyszerű magyarok bőven rosszabbul élnek. Legalábbis fizetésükből biztosan sokkal kevesebb zsíros kenyérre, illetve sajtos tejfölös tésztára futja. Ami rendkívül szomorú számadat annak tükrében, hogy mennyire egyszerű, és mennyire alap ételekről beszélünk.