Ezt a pechet! Nem várt kiadás húzhatja keresztül a magyarok karácsonyát az utolsó pillanatban

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) nyilvánosan elérhető, friss árinformációiból kiderül, mennyibe került átlagosan a tisztított dió, a pontyszelet, a méz, a tojás, a cukor, a fűszerpaprika vagy a só novemberben, mennyit drágultak az elmúlt hónapokban, években a karácsony elengedhetetlen alapanyagai. Lapunk kérdésére pedig a KSH külön olyan ünnepi hozzávalók árát is közölte, mint a harcsa, a mák vagy a szaloncukor. A statisztikákból kiderül, hogy egy év leforgása alatt leginkább a kristálycukor drágult meg a legfontosabb sütési kellékek közül, két évvel ezelőtt pedig még a vaj és margarin, a kakaópor, a fűszerpaprika, só, pontyszelet, tojás, kenyér, rizs, de még a vöröshagyma is jelentősen olcsóbb volt.

A statisztikai hivatal a 2022-es évtől kezdte ez figyelni időszakosan - októbertől decemberig - az átlagos szaloncukor árakat (zselés). A lapunknak elküldött adatok szerint 2022 novemberében 3640 forint volt a szaloncukor kilója átlagosan, míg tavaly decemberben 3620 forint. Idén novemberben már 4420 forint/kg egységárat mutatott ki a KSH számítása. Ez azt jelenti, hogy a szaloncukor 21,4 százalékkal lett drágább.

A szaloncukor pedig csak egy tétel a magyarok karácsonyi bevásárlókosarában, a sütési-főzési alapanyagok között akad olyan, ami egyetlen év alatt a szaloncukorhoz képest is horror mértékben drágult, viszont találtunk olyan hozzávalókat, amelyeknek az ára jelentősen csökkent. Ne felejtsük el: 2022 novemberében az éves élelmiszerdrágulás átlagosan 43,8 százalékos volt, és még éltek az árstopok is. Ez magyarázatot adhat a korábban árstopos cukor rekorddrágulására, vagy pl. a tojás, vaj árcsökkenésére.

A múlt és a jelen karácsony szelleme

A 2022-es év karácsonyát beárnyákolta a sokkoló élelmiszerdrágulás: kétszer meggondolta az ember, hogy két tepsi sütemény belefér-e a keretbe, vagy legyen inkább csak egy, vagy hogy hány kiló kenyeret spájzol be. A korábban olcsó alapanyagnak számító tojás, vaj/margarin, cukor, burgonya, rizs, káposzta, kenyér ára kilőtt, az élelmiszerinfláció éppen 2022 decemberében érte el tetőpontját (44,8%). Mi történt viszont azóta?

Egyes fontos alapanyagok ára tovább emelkedett, másoké tartja a tavaly elért magas szintjét, míg vannak termékek, amelyeknek az ára - akár jelentős mértékben - csökkent is. Megvizsgáltuk külön a főzés és a sütés alapanyagok hogyan alakultak: a süteményeken vagy a főételeken kellett-e többet spórolni idén. (Decemberi átlagárak még nem érhetők el - hiszen még nem ért véget a hónap, ezért a grafikonjainkon a novemberi átlagárak az utolsók.) Már első ránézésre is kitűnik, hogy a fűszerpaprika jelentősen drágult, az ára tulajdonképpen már két éve hónapról-hónapra, meredeken emelkedik:

A harcsaárak a 2022-es évi árfekvésükhöz képest nem drágultak jelentősen a ponty is "csak" 13,4 százalékkal, mely normál esetben jelentősnek számítana, viszont amikor  kenyéárak 2 év alatt a duplájukra emelkedtek, ilyen drágulásra már fel sem kapja az ember a fejét. A só, a hagyma és a sertéshús ára is megugrott tavaly óta, 2021 óta pedig - a kenyéren túl (100,2%) - leginkább ugyancsak a só (90,4%), a vöröshagyma (83%), a fűszerpaprika (68,6%), a pontyszelet (66,5%) a tojás (56,9%) és a kései burgonya (53,8%) ára is jelentősen nőtt.

A tojás nemcsak a töltött káposztához, és rántott hús panírozáshoz alapvető kellék: a hagyományos süteményekhez is elengedhetetlen. Akárcsak a vaj vagy margarin, a liszt és a kristálycukor. A mákos és diós bejgli töltelékéhez - vagy akár flódni, zserbóhoz - elengedhetetlen dió, illetve mák ára a 2022-es év végi árszinthez képest még csökkent is, két év alatt azonban 19,8 és 24,9 százalékkal emelkedett az áruk. Ennél arányaiban sokkal többet drágult a kakaópor (68,2%), mely szintén sok karácsonyi sütemény alapvető kelléke.

A méz már 2020 nyarán jelentős dráguláson ment át, de még ezt is túlszárnyalta a 2021 őszén végbement áremelkedés. Két éve decemberben átlagosan 5860 forint volt az akácméz kilója, mely azóta utolsó áradatok szerint 6480 forintra nőtt. Mikor 2019 decemberében még csak 3540 forint volt kilója átlagosan.

Azoknak, akik sok süteményt szoktak sütni, bizonyára megkönnyebbülés, hogy a tojás és a vaj árfekvése még csökkent is a tavalyi karácsony előtti előttihez képes. A kristálycukor 65,5 százalékos drágulásától viszont biztosan nem boldogok. Valójában pedig, ha a 2021-es évhez viszonyítunk, a margarin, a vaj, a tojás, a kakaópor és a cukor is olyan sokat drágult, hogy egy-egy sütemény költsége másfélszerese a két évvel ezelőttinek 2023-ban.

A jövő karácsonya sem lesz fényesebb?

Abban reménykedni jelenleg, hogy az élelmiszerek drágulása egyszerűen megáll, naivitás lenne. A cikkben vizsgált karácsonyi alapanyagok közül a jövőben biztosan lehet számítani a cukor további drágulására és a méz áremelkedésére. A jelenlegi helyzetben - az országban tombol a madárinfluenza - a baromfihús és a tojás árának emelkedésére is számítani kell. Nem szabad megfeledkezni az új élelmiszerbiztonsági előírásokról, a fenntarthatósági célkitűzésekről az élelmiszeriparban, és a klímaváltozás komplex hatásairől sem. Ahogy arról Szöllősi Réka élelmiszer-politikai elemző beszélt a Pénzcentrumnak adott interjúban, az élelmiszerek, és főként a húsfélék további általános drágulása elkerülhetetlen:

Azt a trendet látjuk az élelmiszerpiacon, hogy az állati eredetű fehérjék ára nagyobb ütemben emelkedik, mint a növényi társaiké. Tehát a hús, a tejtermék folyamatosan drágulni fog, már csak ha a klímaváltozás okán fellépő kényszerítő körülményeket vesszük: drágulnak a takarmányok, a termelőknek egyre több környezetvédelmi, állatjóléti feltételnek és előírásnak kell megfelelniük. Ez a folyamat legfeljebb lassulhat a gazdasági válság fékező hatása miatt, de meg nem áll

- mondta el a szakértő. Szöllősi Réka azt is kifejtette, hogy a termékek drágulása önmagában nem vezet a fogyasztási szerkezet változásához - a kevesebb húsfogyasztás pedig egészségesebb is lenne. Példának a chipsadót hozta, melynek hatására jelentősen drágultak a nassolnivalók, a fogyasztásra viszont nem volt fékező hatással:

Attól, hogy a chips drága, nem fog senki almát venni, hanem megveszi az olcsóbb chipset. A chipsadó Magyarországon nem alakította át a fogyasztást, de elvitte az embereket a rosszabb termékek felé.

Tehát az árak emelkedése nemhogy az egészsegesebb, fenntarthatóbb táplálkozás felé terelné a jövőben a lakosságot, hanem épphogy egyre rosszabb minőségű, olcsóbb termékek fogyasztása felé a tapasztalatok szerint. Ahhoz, hogy változzanak a fogyasztási szokások, nagyfokú tudatosságra van szükség, mint a vásárlás, mind az élelmiszerfogyasztás terén - mondhatni teljes életmódváltásra.

Már most érdemes előre gondolni arra, jelenleg mit tehetünk meg, min változtathatunk a fogyasztásunkon azért, hogy kíméljük a pénztárcánkat, az egészségünket és végső soron a bolygót is!

EZ IS ÉRDEKELHET

Még csak most jön az igazi sokk a magyar boltokban: ezért búcsúzhatunk el végleg az olcsó hústól, tejtől

Még ha ebből a pontból most nem is látszik, óriási átalakuláson megy éppen keresztül az élelmiszeripar.