Ennyi jutott a magyar vásárlóknak a chipsadóból 12 év után: döbbenetes, ami a boltokban történik

Nehéz már elképzelni, de a koronavírus-világjárvány előtt, 4 éve júliusban egy átlagos 55-125 grammos burgonyachips 288 forintba került. Ma viszont ha ránézünk az átlagos árakra azok nem kevesebb, mint 532 forintos átlagon tartanak épp. A chips drágulásában igazán kritikus időszak a 2022-2023-as volt, idén július és tavaly július között ugyanis az áremelkedés mértéke 38 százalékos volt, de ez már rárakódott a 2021-2022 azonos időszakában mért 23 százalékos emelkedésre.

Mindez a gyakorlatban azt jelenti, hogy míg 2021 júliusában átlagosan 317 forintba került egy 55-125 grammos chips, addig 2023 júliusában már 532 forintba. A különbség bődületes, két év leforgása alatt 68 százalékos emelkedésről beszélhetünk. A boldog(abb) békeidők nyugalmát jól szemlélteti grafikonunk is, amiről szépen leolvasható, hogy 2019 és 2021 vége között sok minden nem történt a chips árával, de aztán jött az erőteljes robbanás.

Mi történt a NETA óta a chipsekkel?

A népegészségügyi termékadó, azaz ismertebb nevén, rövidítve a NETA 2011. szeptember 1-je óta hatályos adónem Magyarországon. A köznyelvben viszont „csipszadóként” terjedt el, lévén olyan termékekre vette ki a kormány, amiknek túlzott fogyasztását egészségre károsnak nyilvánították. És ezeknek volt sokat hangoztatott díszpéldánya a chips. Ráadásul a NETÁt legutóbb 2022 júliusában ismét kiterjesztették. Az látszik tehát, hogy több mint egy évtizede nem hagyott alább az a törekvés, ami szerint a „megbélyegzett” élelmiszerekből még több adót szedjen be a kormány. A kérdés ugyanakkor relevánsabb, mint valaha

az állam adóbevételeinek növelésén túl mennyire valósult meg az a szándék, hogy Magyarországon az egészségre káros termékek fogyasztása csökkenjen?

Mennyi chipset eszünk?

A Hunbisco lapunkkal közölt fogyasztási adatai szerint, azt mondhatjuk, a chipsek viszonylag stabilan az édesség és snack piac körülbelül 10 százalékát tették ki értékben az elmúlt három évben. Ezt azt is jelenti, hogy a csipszek forgalma nagyjából együtt mozog az édesség-snack termékkör teljes piacával.

Drasztikus visszaesések a NETA 2011-es bevezetésekor, valamint a Covid járvány első félévében történtek, de a piac lassan mindkét ütés után magához tért, az első esetben évek, a második esetben fél év múlva

- mondta el a Pénzcentrumnak Intődy Gábor, a Hunbisco főtitkára. A szakembertől azt is megtudtuk, hogy a NETA legutóbbi kiterjesztése többek között nem elsősorban a chipsekre vonatkozott, a 2022-es változás leginkább azoknak volt fájó, kik természetes állapotú termékekkel foglalkoznak, mert többek között például a sótlan mogyoró, és hasonló, természetes állapotú, vagy egyszerűen csak pirított növényi termékek is NETÁ-sak lettek. Pozitívumként annyi történt, hogy megszűnt ugyanakkor a legtöbb termék esetén a NETA többszörözés, mert korábban az alapanyagokra is kivetették a NETÁ-t.

Mennyire volt sikeres a NETA?

Úgy látjuk, hogy a NETÁ-t egyedül a költségvetés fiskális szempontjai szerint lehet 'sikeresnek' nevezni. Hiszen a kezdetben 20 milliárdot hozó adóból jövőre már a 2011-es összeg több mit négyszeresét, 85 milliárd forintot remélnek

- emelte ki lapunknak Intődy Gábor, aki arra is felhívta a figyelmet, hogy a NETÁ-val kapcsolatos tanulmányok arra utalnak, hogy az adó egészségügyi szempontból teljesen hatástalan. Ráadásul minden komolyabb nemzetközi kutatás az elmúlt évtizedből a magyar lakosság katasztrofális és romló egészségügyi állapotát mutatja, amelynek okaiként elsősorban a mozgásszegény életmódot, a rossz étrendet és a rendszerszintű megelőző programok hiányát azonosítják – tette hozzá a főtitkár.

Intődy Gábor arról is beszélt a Pénzcentrumnak, hogy az édességgyártók véleménye szerint „egészségtelen", mint fogalmazott: „egészségtelen ételt nem lehetne forgalmazni”. Létezik azonban helytelen vagy egyoldalú táplálkozás, ami mozgásszegény életmóddal párosulva nem vezet jóra. „Úgy gondoljuk, kiegyensúlyozott táplálkozás és rendszeres mozgás mellett az édesség vagy snack termékek mértékkel fogyaszthatók” – tette hozzá. A szakértő lapunknak kifejtette azt is, a vásárlói igényekre tekintettel számos innovatív terméket is kifejlesztettek a gyártók az elmúlt években, például az olaj nélkül, forró levegőn sütött csipszeket, vagy a zöldség alapú rágcsálnivalókat, amelyek folyamatosan egyre nagyobb teret nyertek.

Ugyanakkor az infláció meglódulásával az innovatív és ezért általában drágább termékek eladásának bővülése lelassult, vagy stagnálni kezdett, egyébként nem csak a csipszek esetén, de a többi édesség termékkategóriában is.