Már szavaztak is az élelmiszerárstop eltörléséről: a döntés egyértelmű, mi vár ránk ezután?

A hetekben körvonalazódni látszott, hogy már a hazai nagypolitikai is az élelmiszerárstop kivezetését készíti elő. A helyzet sokszor drámai a magyar boltokban, ugyanis hiába emelték meg a kötelezően tartandó készletek mennyiségét, sok esetben így is hiánycikknek számítanak a hatósági áras termékek. A határ közelében élők már inkább külföldre járnak bevásárolni, mert ott egyrészt lehet például cukrot, lisztet, olajat kapni, és nem mellesleg sok esetben még olcsóbban is ki lehet jönni a nagybevásárlással.

A lavinát Parragh László nyilatkozatai indították el, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke először január 10-én jelentette ki, hogy lassan el kell kezdeni megtervezni, hogy miképpen vezessék ki az árstopokat, újra kell gondolni azok fenntartását.

Kezdenek összeállni az árstopok kivezetéséhez szükséges feltételek, kedvezően alakul az infláció és a forint árfolyama, visszaesik a növekedés és a fogyasztás

- sorolta az elnök, aki a múlt héten már arról beszélt: az árstopot akkor lehet a legkevesebb kárral kivezetni, amikor az élelmiszerek inflációja eléri a csúcsát, majd elindul lefelé. Ez az a pillanat, amikor még egy kevesebb mint egy százaléknyi többletinflációt ez a terület elvisel, és onnantól kezdve visszaállnak a normál piaci viszonyok. Hozzátette, elképzelhető, hogy fokozatosan vezessék ki az árstopokat Magyarországon.

Parragh nyilatkozata után a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara is kijelentette a héten, hogy annak érdekében, hogy a magyar termékek pozíciója ne romoljon, valamint az elmúlt évek során a magyar kereskedők és előállítók közt kialakult bizalmi kapcsolatok fennmaradjanak, célszerű lenne az árstop mihamarabbi kivezetése. A szervezet szerint

a magyar fogyasztói és nemzetgazdasági érdekekkel ellentétes, kedvezőtlen folyamat, hogy a kiskereskedelmi áruházláncok – a magyar termelők, előállítók rovására – egyre több élelmiszer-szegmensben célozzák az import növelését az árstop veszteségeinek kompenzálására.

A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége is keményen nekiment az intézkedésnek, mint írták: eljött az idő, hogy megtervezzük az árstopok kivezetését! A könnyítéseket az infláció csökkenésével párhuzamosan lehet bevezetni, így az árbefagyasztások feloldása fokozatosan történhet meg, a lakosság és a gazdasági szereplők teherbíró képességét figyelembe véve.

Nagy István agrárminiszter pedig arról beszélt a héten, hogy a kormány az egyes élelmiszerekre vonatkozó ársapkát meghosszabbította április 30-ig, a további fenntartása az infláció alakulásától függ, tehát ő sem zárta ki a kivezetést. Kijelentette:

abban a pillanatban, hogy a fogyasztói árak emelkedése elkezd visszatérni a normális medrébe, ki lehet vezetni az árstopot.

Lement a szavazás

A fejlemények tükrében kikértük az ügyben a Pénzcentrum olvasóinak véleményét is. Több mint 10 ezren válaszoltak az árstop sorsát érintő kérdésünkre, és kiderült, hogy

válaszadó olvasóink 69,99 százaléka eltörölné az intézkedést legkésőbb az április 30-i határidővel.

De mi lenne az árstop eltörlése után? Annyi biztos, hogy az árstopos termékek körülbelül 3 százalékos súllyal szerepelnek a teljes fogyasztói kosárban. Korábban megírtuk, hogy Trippon Mariann, a CIB Bank vezető elemzője szerint az ársapka kivezetése 0,3-0,4 százalékponttal emelné meg az inflációt. Ennél csak enyhén magasabb, 0,5 százalékpontos mértékűre taksálta a várható emelkedés mértékét Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője.

Ezektől eltérő becsléssel állt elő Török Zoltán, a Raiffeisen Bank vezető elemzője, aki szerint havi szinten 1-1,5 százalékpontos többletemelkedést okozna a fogyasztói árindexben, ha az ársapkákat kivezetnék. Viszont számításai szerint a kivezetés csak az élelmiszerkosárra vetítve 5,1 százalékpont lenne.

A kivezetés mellett szól az az érv is, hogy a hiányállapotok megszűnése mellett a nem árstopos termékek drágulása is lassulhat. Ugyanis ha a boltok több árstopos terméket adnak el, akkor megnő az árstop miatt keletkezett veszteségük is, hiszen ezeknek a termékeknek a beszerzési ára magasabb, mint amennyiért kínálniuk kell. A veszteséget igyekeznek beépíteni a többi termék árába, ami a kisebb boltoknak nehézséget okoz. 

Hol a legolcsóbb bevásárolni Magyarországon?

A Pénzcentrum és a Debreceni Egyetem közös kutatást indít. A kutatás keretei között végső fogyasztókat kérdezünk meg, véleményük szerint mely élelmiszerlánc üzleteiben tudnak a legolcsóbban és mely lánc üzleteiben tudnak a legdrágábban bevásárolni. A kérdőív mindenki számára nyitott, bárki kitöltheti azt. Az űrlap kitöltése csupán néhány percet vesz igénybe, mindössze egy lényegi kérdést tartalmaz a demográfiai jellegű kérdések mellett. Kérjük, töltsd ki a kérdéssorunkat!

Címlapkép: Balogh Zoltán, MTI/MTVA