Kenyér, hagyma, zsír: 80 kilóval kevesebbet tud most vásárolni az átlagmagyar, mint 2017-ben

2022-ben olyan történt Magyarországon, amire utoljára csak nagyon régen, egészen pontosan 1997 óta, azaz 26 éve nem volt olyan magas az éves, átlagos infláció, mint tavaly. A KSH legfrissebb adatai szerint ugyanis 2022-ben, az azt megelőző évhez képest az árak átlagosan 14,5 százalékkal voltak magasabbak. Ennél pedig utoljára 1997-ben mértek nagyobbat, amikor is 1996-hoz képest 18,3 százalékos volt az árak átlagos emelkedése.

Csakhogy értsük mennyire brutális is ez a szám, a tavalyi éves inflációnál csupán 10 (!) évben volt magasabb az éves áremelkedés mértéke az elmúlt 62 (!) évben. Ez a 10 év pedig gyakorlatilag a rendszerváltás utáni zűrös kilencvenes években volt tapasztalható. A tavalyi év tehát az infláció tekintetében mindenképpen történelmi jelentőségű. Az átlagos éves infláció mértéke viszont csak a jéghegy csúcsa, ugyanis ha jobban a számok mögé nézünk, jelenleg éves viszonylatban is bőven találunk például olyan élelmiszereket, amiknek az átlagos fogyasztói ára több mint 100 százalékkal növekedett. De akkor mi lehet a helyzet 5 éves távlatban? Ennek járunk most utána.

Sokat változott a világ fél évtized alatt

Az elmúlt 5 év adatait érdekes vizsgálni abból a szempontból, hogy igazából ahogy a fenti adatokból látjuk, 2017-2019 között nem volt számottevő infláció. De még a pandémia berobbanásának évében, 2020-ban is jócskán megúsztuk a dolgot. Ebben az évben átlagosan például kisebb volt az áremelkedés átlagos mértéke, mint 2019-ben.

2021-ben viszont már látszódtak az aggasztó jelek, az év végén például már jócskán megugrott az áremelkedések üteme, ne feledjük, a magyar kormány ekkor már első lépésként az üzemanyagok árát be is fagyasztotta, és már jelezték, 2022 elejétől néhány alapvető élelmiszerárával is ugyanezt fogják tenni. Hiába azonban az árstopok, 2022-ben már durván eldurrant az infláció, a tavalyi év utolsó hónapjában (a 2021-es decemberi adathoz képest) pedig oda jutottunk, hogy

Európában nálunk volt a legmagasabb az infláció, az Eurostat szerint 25 százalékos.

Csak érdekességképpen, a sereghajtó Svájcban 2022 decemberében csupán 2,7 százalékkal nőttek az árak 2021 decemberéhez képest. A magyar infláció tehát 9,3-szor volt nagyobb a svájcinál. De ha maradunk az EU-nál, Spanyolországban a vizsgált időszakra vonatkozóan csupán 6,2, míg Franciaországban 6,7 százalékos volt az infláció.

Tehát amíg az elmúlt fél évtizedes drágulást figyeljük, tartsuk észben, hogy annak az oroszlánrésze 2022-ben jött össze, nem megfeledkezve arról, hogy már 2021 év végén elkezdtek felfelé kúszni – főleg – az élelmiszerek árai. De akkor nézzük, melyik 20 termék/szolgáltatás átlagos fogyasztói ára drágult leginkább 2017-2022 között Magyarországon.

Ha megnézzük a számokat, láthatjuk, hogy 5 év alatt, az éves átlagos fogyasztói árakat figyelembe véve a félbarna kenyér kilója drágult leginkább, átlagosan 142 százalékkal. Ettől nem sokkal maradt el egy darab zsemlének az áremelkedése, ami a vizsgált időszakban 138 százalékos volt, miközben a fehér kenyér kilója 136 százalékkal került többe tavaly, mint 5 éve.

A dobogótól nem sokkal maradt el a görögdinnye sem, ennek kilós ára átlagosan 135 százalékkal lett magasabb, miközben a rétesliszt kilója 120, az étkezési sóé 114 százalékkal lett magasabb. De 100 vagy afölötti százalékkal emelkedett a fejes káposzta, a hamburger, a vöröshagyma és a Pall Mall cigarettadohány ára is. Sokatmondó adat, hogy a legjobban dráguló 20 termék közé 91 százalék átlagos drágulás alatt be sem lehetett kerülni. Ahogy az is, hogy a 20 szóban forgó termék közül 13 (!) élelmiszer. De ezeken felül olyan termékek is súlyosan drágultak, mint a cigarettadohány, a tűzifa, a brikett, a csempe vagy éppen a babakocsi.

Mennyibe kerültek ezek az élelmiszerek akkor és most?

Ha megnézzük a 13 legjobban dráguló élelmiszer árát 2017-ben és 2022-ben, akkor ha mindegyikből vennénk egy egységnyit, 6 éve 4 319 forintot fizettünk volna, tavaly viszont már 8 978 forintot. A költségnövekedésünk mértéke csupán ezen a 13 élelmiszeren 108 (!) százalékos volt. Jó, de mi történt ezalatt az idő alatt a fizetéssekkel?

A KSH adati szerint 2017-ben az egy főre jutó nettó kereset havonta 197 500 forint volt. Ez nőtt 2022 I-III. negyedéves időszakra 334 920 forintra (a teljes 2022-es évre még nincsenek hivatalos adatok). Ez a növekmény 70 százalékos volt, úgyhogy mint látjuk, a csúcsdráguló élelmiszerek átlagos drágulása messze túlszárnyalta a keresetek növekedését. Hogy mit jelent ez pontosan? Ha csak a 13 csúcsdráguló élelmiszert nézzük, akkor egy ilyen csomagból (a 13 termék mindegyikéből egy egységnyit veszünk)

• 2017-ben a nettó átlagfizetésből, a 2017-es árakon 46 ilyen élelmiszercsomagot tudtunk volna vásárolni,
• 2022-ben viszont a nettó (I-III. negyedév) átlagfizetésből, a 2022-es árakon már csak 37 ilyen élelmiszerre futotta volna.

Ez azt jelenti, hogy 5 év leforgása alatt az átlagos fizetésből 9 (!) csomaggal kevesebb élelmiszer jönne ki, ami összesen

• 9 kilóval kevesebb félbarna, fehér kenyeret, görögdinnyét, réteslisztet, sót, fejes káposztát, vöröshagymát, trappista sajtot,
• 9 darabbal kevesebb zsemlét,
• 9 darabbal kevesebb 140-175 grammos tejfölt,
• 9 darabbal kevesebb 400-500 grammos sertészsírt,
• 9 darabbal kevesebb hamburgert, és
• 9 darabbal kevesebb 100 grammos teavajat jelent.

Ez pedig összességében körülbelül 78-80 kilogrammnyi élelmiszerveszteség (a legjobban dráguló élelmiszerekből) pusztán 5 év alatt.

Hiába növekedtek tehát masszívan az átlagfizetések az elmúlt 5 évben, a legdurvábban dráguló élelmiszerek árnövekedései ezt is jócskán túlszárnyalták. És nem is csak a legjobban dráguló élelmiszerekkel igaz ez a képet. Az infláció ugyanis 2022 végére már akkora lett Magyarországon, hogy azzal a fizetések sok éve tartó folyamatos, nagymértékű emelkedése sem tudta tartani a lépést.

Így jutottunk el odáig, hogy már a szeptemberi, aztán az októberi béradatok is reálbércsökkenést mutattak itthon. Ez azt jelenti, hogy a magyarok pénze a fizetésemelések ellenére is kevesebbet ér a gigászi mértékű infláció miatt. Azaz több pénzből kevesebbet terméket tudnak maguknak vásárolni az emberek. Ehhez tehát önmagukban nem kellenek a csúcsdráguló élelmiszerek, hiszen gyakorlatilag minden rohamléptekben drágul, és még most sem látni, hol tetőzhet az infláció 2023 elején.

Hol a legolcsóbb bevásárolni Magyarországon?

A Pénzcentrum és a Debreceni Egyetem közös kutatást indít. A kutatás keretei között végső fogyasztókat kérdezünk meg, véleményük szerint mely élelmiszerlánc üzleteiben tudnak a legolcsóbban és mely lánc üzleteiben tudnak a legdrágábban bevásárolni. A kérdőív mindenki számára nyitott, bárki kitöltheti azt. Az űrlap kitöltése csupán néhány percet vesz igénybe, mindössze egy lényegi kérdést tartalmaz a demográfiai jellegű kérdések mellett. Kérjük, töltsd ki a kérdéssorunkat!