Ilyen csalásokkal ejtik át az interneten vásárló magyarokat: ezek az árulkodó jelek

Várhegyi István, a piacon évtizedes múltra visszatekintő OKE.hu webshop tulajdonosa, vezetője elárulja, mire érdemes figyelni.

Az ESET kiberbiztonsági szakértői a Marketplace-szel és az ahhoz hasonló online piacterekkel kapcsolatban óvatosságra intik a felhasználókat, ugyanis elmondásuk szerint ezek a felületek vonzzák a csalókat. Tavaly a Facebook Marketplace felhasználóinak száma átlépte az egymilliárdot. Az egymás közötti adásvételt lehetővé tévő platform ingyenes és könnyen használható, a felhasználók pedig biztonságosnak érzik, mivel az eladók profilját is meg tudják nézni. Azonban ez a biztonságérzet gyakran hamis.

Az ilyen fórumokon könnyen előfordulhat, hogy adás-vételek során az utalásokat követően az eladó egyszerűen eltűnik, majd profilváltás után visszatér és más néven folytatja a tevékenységét. A felelősséget természetesen senki nem vállalja. Ezért, ha tehetjük, piacterek helyett inkább webshopokban vásároljunk, mert ebben az esetben vevőként több törvény is védi az érdekeinket, mint például a fogyasztóvédelmi törvény

– hívta fel a figyelmet Várhegyi István.

Magyar vagy külföldi?

Egy webshopnak a nyelve és a domain végződése (.hu) is lehet magyar, attól függetlenül, hogy a székhelye más országban található. Ha a webshop székhelye szerint is magyar, amit megtalálunk a webáruház ÁSZF-jében, akkor ez egy jó pont számára. Egy magyar webshopra ugyanis minden tekintetben a magyar szabályozás érvényes, probléma esetén a magyar hatóságok tudnak eljárni, beleértve a fogyasztóvédelmet, a GVH-t, a NAV-ot és rendőrséget is. Könnyebb velük a kommunikáció, nem lehet nyelvi félreértésekre hivatkozni, magyar a telefonszám és a visszaküldési cím is.

„Nagyon sok jel árulkodik arról, hogy vigyáznunk kellene, mert feltételezhetően tisztességtelen szándékú vállalkozással állunk szemben, de többnyire van olyan igencsak kedvező körülmény, ami miatt hajlamosak vagyunk az óvatosságunkat félre tenni” – mutatott rá a webshop tulajdonosa, vezetője.

Gyanakodjunk, ha…

1. Ismert, népszerű márkákat, luxusmárkákat vagy éppen drága munkavédelmi termékeket, elképesztően olcsón árulnak.
2. A reklámszöveg: kiárusítás, outlet és már csak X db áll rendelkezésre.
3. Általában semmilyen cégnevet, címet, telefonszámot nem lehet találni az oldalon, nincs Facebook oldaluk sem.
   Minden gyorsan, összecsapva kerül fel, a cég címe lehet ennyi: Adress, vagy éppen a telefonszám: 321312321 (ami a billentyűzeten éppen kézre esett).
4. Szerepel a domain nevében márka. Ezt csak a jogtulajdonos teheti meg. Például a puma.hu vagy puma.com minden bizonnyal eredeti, ellenben a pumaolcson.com, pumasporcipo.hu már átverés lehet.
5. Szerepel a domain nevében a jelenlegi év. Ezek jellemzően gyorsan létrehozott, másolt webshopok, amelyek nevében, linkjében az aktuális naptári év szerepel.

Ezekben az esetekben valószínűleg rendelés és fizetés után mindhiába várjuk a csomagunkat.

Érkezik áru, de nem az, nem olyan, amit rendeltünk

Kellő szemfülességgel azokat a cégeket is fel lehet ismerni, akiknek ugyan szándékában áll terméket küldeni, azonban egyáltalán nem azt, amire a megrendelést leadtuk. Őket leginkább arról lehet beazonosítani, hogy rendelkeznek Facebook oldallal, ahol posztjaik alatt temérdek lájk található, ellenben nincs véleményezési lehetőség, így megakadályozzák azt, hogy megosszuk negatív tapasztalatainkat, megkíméljünk másokat attól, hogy hozzánk hasonlóan járjanak.

„Ilyen esetben működik a webshop, le is tudjuk adni a rendelést, azonban teljesen mást kapunk kézhez. A kiszállított termék rossz minőségű, lehet, hogy még a kategória sem egyezik a megrendelt termékkel. Sajnos többnyire esélyünk sincs visszaküldeni. A webshoppal lehetetlen kapcsolatba lépni, sem működő telefonszámot, sem közeli székhely címet nem találunk hozzá” – avatott be a szakember.

Érkezik áru, az, amit rendeltük, de az ígért hatás elmarad

Erősen kételkedjünk, ha a webshop csoda termékeket árul, amiből már hatalmas mennyiséget eladtak és csak ránk várnak az utolsó darabok. Ha nem sietünk, elszalasztjuk a soha vissza nem térő alkalmat. Ráadásul óriási szerencsénk van, mert éppen most kedvezményesen elérhető, sőt, ha többet rendelünk, szinte már ingyen van. Azonban, ha alaposabban körülnézünk, ÁSZF-nek se híre, se hamva, és a szállítási, fizetési, termék visszaküldési lehetőségekről sem sietnek informálni.

„A terméket kézhez kapjuk, azonban az általa ígért csoda nem történik meg. Az összetevőit szemügyre véve megállapíthatjuk, hogy valójában a töredékét éri az értékesítési árának. Ha esetleg mégsem megfelelő, előjönnek a problémák, nehezen lehet kommunikálni a webshoppal, nem jó vagy nincs telefonszám, e-mailre pedig nem válaszolnak” – fejtette ki Várhegyi István.

Hogyan előzzük meg, és mit tehetünk, ha megtörtént az átverés?

Léteznek olyan honlapok, ahol gyanú esetén utána nézhetünk az értékesítőnek. Ilyen például a Facebookon az „Információ eladókról és vásárlókról csoport”, ahol rá tudunk keresni az adott webshopra, vagy a Scamadviser is (www.scamadviser.com), ahol a webshop linkjét beírva megnézhetjük, mit gyűjtöttek össze mások az adott webshopról. A jogsértő webáruházak listája is beszédes lehet, amit a jogsertowebaruhazak.kormany.hu oldalon találunk.

• Ha mindennek ellenére csalás áldozatául estünk, fordulhatunk segítségért a Fogyasztóvédelemhez (fogyasztovedelem.kormany.hu), a Fogyasztóvédő alapítványhoz (https://www.fogyasztovedelem.hu) és a Magyar Rendőrséghez is.
• Ha webshopban vásároltunk, de időben kiderül, hogy csalásról van szó, felkereshetjük a fizetési szolgáltatónkat, jelezve a problémát, és visszaterhelést kérve a pénzünkhöz juthatunk.
• Ha a webáruház külföldi székhelyű, és nyelvi vagy jogi nehézségeink vannak, akkor az Európai Fogyasztói Központon (www.magyarefk.hu) keresztül érvényesíthetjük jogainkat, kaphatunk információt, természetesen ingyenesen.