További durva áremelést hoz az áruhiány: nagyot nézhet, aki most akar biciklit venni

2020 és 2021 között a kerékpárok, illetve azok alkatrészei esetében körülbelül 10-15 százalékos áremelkedés volt tapasztalható. Ehhez képest, most 2022-re azt lehet mondani, hogy a hazai vásárlóknak 15 százalékot meghaladó drágulással kell számolniuk – tudta meg a Pénzcentrum Sipiczki Róberttől, a Magyar Kerékpáripari és Kereskedelmi Szövetség (MKKSZ) elnökétől.

A szakember lapunknak elmondta azt is, rengeget, a szereléshez használt alkatrészből hiány van, ezeknek az ellátása nagyon nehézkes. Mindez pedig odáig vezet, hogy rengeteg biciklit kényszerűségből alacsonyabb kategóriás eszközökkel is kell egészíteni. Az ipar ellátási gondjai tehát rendkívül komoly.

Úgy képzeljük el a helyzetet, minthogyha egy Renault autóba Dacia alkatrészeket kellene szerelnünk kényszerűségből, menni lehet menni fog, de évekkel ezelőtt a szakma nem gondolt arra, hogy ilyen alkatrész-kombinációkból kell majd kerékpárokat építenie

- értékelte a kialakult helyzetet Sipiczki Róbert. A szakember beszélt arról is, hogy békeidőben az alkatrész ellátás megfelelő volt, ezekből megfelelő ütembe készültek el a kerékpárok, amikből a piacra kerülésük után 90-120 nappal bevétel képződött, egyszóval megvolt az ágazat flowja.

Ehhez képest most az a helyzet, hogy a gyártóknak bár mostanra vannak megfelelő mennyiségben bizonyos alkatrészeik, de például „csak” a teleszkóp, vagy „csak” a nyereg nincs meg, ezért hiába áll rendelkezésre más alkatrész, nem tudnak kész kerékpárok elkészülni. Sipiczki Róbert azt is elárulta a lapunknak, vannak olyan alkatrészgyártók, akik jelenleg 2,5 évre igazolnak vissza alkatrész-szállítást.

Mi vezetett idáig?

Az MKKSZ elnökét kérdeztük arról is, mi vezetett a most tapasztalható árrobbanásig, illetve komoly készletproblémákig. Sipiczki Róbert egyértelműen a kerékpár ellátási-lánc - gyakorlatilag – összeomlását teszi felelőssé, aminek a legvégén ugyanúgy ott van a vasércet bányászó bánya, mint a szállításban résztvevő szereplők, az emberi kapacitások hiánya, az alapanyag-hiány, illetve az a probléma, hogy komoly vész esetén, amilyen a pandémia is volt, kiderült nem feltétlenül jó stratégia minden gyártást keletre kiszervezni.

Májust 5-én a Giro d’Italia hazai szakaszai apropóján megrendezésre került Magyarországon egy befektetői konferencia a HIPA (…), a CONEBI (…) és az RCS (Giro) szervezésében. Ennek az eseménynek egyértelműen az volt a célja, hogy minél több kerékpár gyártó jöjjön Európába, köztük Magyarországra is. Egyértelműen azzal a céllal, hogy az ellátási láncokat rövidíteni tudjuk. Ez már csak azért is kritikus, mert az európai kerékpár piac, kiemelve az e-bike trendeket, abszolút alappiacnak számít a világban

- hangsúlyozta Sipiczki Róbert.

Mit jelent mindez az árak nyelvén?

Az MKKSZ elnöke szerint, míg tavaly körülbelül 150-170 ezer forintra volt tehető egy átlagos kerékpár költséget, amennyiért a vásárlók biciklit vettek, addig ez most 2022-re már inkább 200 ezer forint felé csúszott. A szakembertől megtudtuk azt is, hogy 2020-ban 250 ezer „analóg”, emberi hajtású azaz nem elektromos kerékpárt értékesítettek Magyarországon, ehhez hasonlóan 2021-ben szintén ugyanennyit. A kerékpáreladások száma ebben a szegmensben tehát nem nőtt, de ez Sipiczki Róbert szerint azért összességében egy jó szám.

Idén ehhez képest az látszott, hogy márciusig rendben volt a hazai értékesítések volumene, de látva az áprilisi számokat, azért az idei évre nézve vannak aggályok a szakmában az eladott mennyiséget tekintve

- fejezte ki aggodalmait az elnök, aki beszámolt arról is, hogy a hazai kerékpárszervizek költségei nagyjából lekövetik az alkatrészek 15 százalékos drágulását. Azaz a vásárlóknak ezen a téren is legalább 15 százalékos költségnövekedésre kell számítaniuk idén. Ezért azonban általában jó szolgáltatást kapnak Sipiczki Róbert szerint, aki lapunknak azt mondta,

a hazai kerékpár-szervizelés alapvetően rendben van, jól felkészült szakemberek dolgoznak, illetve jó kapacitású üzleteink és szervizeink vannak.

Küszöbön az e-bike forradalom

A szakértőtől kíváncsiak voltunk arra is, hogy a klasszikus kerékpárok mellett mennyire fogynak idehaza az elektromos biciklik. Megtudtuk, hogy míg 2020-ban nagyságrendileg 10 ezer elektromos kerékpár fogyott Magyarországon, addig 2021-re ez a szám megduplázódva kb. 20 ezerre nőt. Ennek a duplázódásnak örült a szakma, igaz még így is nagyon messze vagyunk a nyugat-európai számoktól. Sipiczki Róbert ugyanis elmondta például, hogy tavaly Németországban összesen 5 millió új kerékpár fogyott, ami egy átlagos szám, viszont ebből 2 millió már e-bike volt.

Érdemes persze azt is tudni, hogy ezek a járművek átlagosan azért még jóval borsosabb áron érhetők el, mint „analóg” társaik. Az olcsóbb, pedálszenzoros kerékpárok kb. 400 ezer forint körüli átlagáron mozognak, de a drágább, modernebb nyomatékszenzorosok már átlagosan inkább 800 ezer forintba kerülnek.

Az igazi nagy robbanás akkor jöhet el Magyarországon, amikor az emberek megértik, ezek nem feltétlenül luxustermékek, sőt mi több, fenntarthatóbb kiváltói lehetnek sok esetben az autóknak, motorkerékpároknak. Az bizonyos, hogy az üzemanyagár-sapka eltűnése biztosan jót tenne a kerékpározásnak

- vélekedett az elektromos kerékpárok előretörésének lehetőségeiről az MKKSZ elnöke.

Hol vásárolunk kerékpárokat?

A Pénzcentrum kíváncsi volt arra is, hogy szövetségnek mekkora rálátása van arra, hol vásárolnak a magyarok leginkább bicikliket. A szakértő szerint az elmúlt 10 évben jól megfigyelhető tendencia volt, hogy

• a nagy áruházi értékesítés határozott csökkenésen ment keresztül,
• a szakosodott sportáruházak, sportláncok értékesítése növekedett,
• míg a specialista kerékpárboltok értékesítése határozottan növekedett.

Sipiczki Róbert a markáns elmozdulást okát abban látja, hogy a kerékpárok drágulásával sokkal inkább bizalmi kérdés lett a vásárlók felől, hogy hol vásárolják meg új kerékpárjaikat. És mivel mostanra erre akár több százezer forintot is áldoznak, ezért a vásárlás helyét is egyre nagyobb igénnyel választják meg.

Mi vár ránk a jövőben?

Minden egybevetve az MKKSZ elnöke nem túl derülátó az elkövetkező éveket tekintve. A szakember saját, korábbi várakozása például az volt, hogy súlyos készletezési gondok 2023-ra megoldódhatnak. Ezzel szemben most azt látja, hogy ezt inkább 2024-2025-re kell prognosztizálni. 2022 pedig továbbra is kaotikus marad. Annak ellenére, hogy várhatóan a készletezési gondok velünk maradnak, az árakat tekintve remélhetőleg nem kell számítanunk ilyen mértékű emelkedésekre. De a helyzet nem könnyű, az orosz-ukrán háború elhúzódása, az energia-válság folytatódása, és az ellátási láncok sérülése mind-mind olyan tényezők, amik rendkívül komolyan érintik a világ kerékpáriparát.

Nem is csoda, hogy a lapunknak nyilatkozó szakember szerint, ilyen vészterhes időkben jócskán felértékelődik a használt kerékpárok szerepe. Sok magyar tulajdonos ugyanis inkább amellett dönt, hogy a nehézkes alkatrész bajok ellenére is, inkább megpróbálja kipofozni régi járgányát, semmint, hogy újat vegyen egészen sok pénzért.

Mi a helyzet a Decathlonban kerékpár fronton?

A szakszövetségi helyzetértékelésen túl kíváncsiak voltunk arra is, hogy a Decathlon, mint szakosodott sportboltlánc, hogyan értékeli a helyzetet, náluk mi a helyzet a kerékpárok terén. Megtudtuk, az áruházakban idénre a mountain bike-ok kapcsán kb. 15%-os, a trekking kerékpárok kapcsán 22%-kal emelkedtek az árak.

Az áremelkedésekeket a nyersanyag drágulásának, a szállítási költségek horribilis emelkedésének és az EURO árfolyam változásának "köszönhetjük"

- emelte ki lapunknak a Decathlon, akiktől megtudtuk azt is, náluk átlagosan 100-150 ezer forint között vásárolnak kerékpárt az itthoni vásárlók. Ennél persze a gyerekkerékpárok olcsóbbak, de magasabb kategóriájú kerékpárokat is értékesítenek, nem csak a belépőket. Elektromos kerékpárok terén azonban már más a helyzet, mint megtudtuk, áprilisban 90 darab elektromos kerékpárt értékesített a Decathlon, ebből a bevételük elenyésző része származik.

Mint lapunknak írták, a központi elektromos kerékpár-pályázaton nem tudnak részt venni, mert ilyen kerékpárok nem tudnak „x időn” keresztül folyamatosan választékban tartani. Ez az áprilisi 90 eladott darab kerékpár egyébként a teljes eladott kerékpár mennyiség 1 százalékát tette ki.

Nehézségek a kerékpár piacon

Azt is megtudtuk a Decathlontól, hogy az utóbbi években duplázni tudták kerékpár eladásiakat, ami annak volt köszönhető, hogy egyfelől nagyon erős volt a vásárlói kereslet, másfelől tavalyra azért valamelyest normalizálódott a kerékpárok készletek az áruházakban. Most viszont új helyzet állt elő,

sajnos az utóbbi időben a kerékpárok szállítása akadozik az orosz - ukrán háború miatt: a vonaton történő szállítás szünetel a keleti régióból

- emelte ki a Decathlon. Ezen felül megtudtuk azt is, hogy az alkatrészek helyzete most már sokkal jobb, mint a tavalyi év azonos időszakában, de a készlethiányok továbbra is jellemzőek.

A teljes kereslet-kínálati arány normalizálódását a kerákpár piacon 2026-ra várják, addig a kereslet meghaladja a kínálatot, de folyamatosan javul

- számolt be lapunknak az áruházlánc, de hozzátették, hogy ehhez képest a korábban már említett kieső vonat-szállítás miatt csúsznak a megrendelések, mert felhalmozódik a Távol-Keleten gyártott mennyiség a kikötőkben, ezek leszállításához több idő kell, és a várt konténer-ár-csökkenés lassabban valósul meg. Emiatt pedig még mindig nagy a teher a szállítmányozási láncban.

Minden nehézség ellenére a Decathlon eladásai progresszálnak, „csak a kerékpárokat nézzük, a készlet jóval biztosabb, az átlag készletelérhetőség tavaly 58%, idén 70% ugyanabban a periódusban, és nem csak az elérhetőség jobb, hanem a rendelkezésre álló mennyiség is” – közölték lapunkkal. „Emellett igyekszünk a körforgásos gazdaságot is erősíteni, áprilisban ismét megrendeztük a Recathlon vásárokat, ahol a vásárlóink használt kerékpárjait értékesítettük  - megfelelő átvizsgálás után- áruházainkban” – tették hozzá.