Ez a szegények gyümölcse Magyarországon: a gazdagok teljesen másból dőzsölnek

Január végén, a Pénzcentrumon azt számoltuk ki, hogy mennyibe kerülne egy átlagos magyarnak heti, havi szinten az, ha a WHO által javasolt, legalább napi 400 grammnyi zöldséget és gyümölcsöt fogyasztana. A számításaink alapjául szolgáló zöldség-, gyümölcskosarat a KSH legfrissebb statisztikáit használva állítottuk össze. Nevezetesen azok a termékek kerültek ebbe, amiket a magyarok a legtöbbet fogyasztanak.

Kosarunk akkor így nézett ki: paradicsom, zöldpaprika, sárgarépa, valamint alma, banán és narancs. Korábbi kalkulációnk eredménye az lett, hogy a fenti termékekből egy átlagos magyar heti 1 667 forintból fedezni tudná a WHO által javasolt zöldség-, gyümölcsmennyiséget. Havi szinten tehát egy főre ez 6 668 forintos kiadást jelentene, igaz, ez egy igazán szűkős, számítási modellként használt zöldség-, gyümölcskosárra vonatkoztatható adat.

Ennél természetesen a magyarok sokrétűbben táplálkoznak, igaz, az Európa Bizottság statisztikái alapján a lakosság csupán 8,2 százaléka eszik naponta annyi zöldséget és gyümölcsöt, mint amennyit a WHO ajánl. Ennek pedig köze lehet ahhoz is, hogyha jobban utánanézünk, akkor kiderül, brutális különbségek vannak aközött, hogy mennyit és milyen típusú zöldséget, illetve gyümölcsöt esznek a legszegényebb és leggazdagabb magyarok. Cikksorozatunk első részében azt vizsgáljuk, gyümölcs-fronton hogyan alakul a magyarok fogyasztása ahhoz képest, hogy jövedelmileg hogyan állnak.

A szegények gyümölcse

A KSH legfrissebb (2020) adataiból kiolvasható, hogy Magyarországon az úgynevezett jövedelmi tizedek (decilisek) szerint mekkora az egy főre jutó élelmiszerfogyasztás. Ezzel azt tudjuk vizsgálni, hogy bizonyos gyümölcsökből mennyit fogyaszt például az a magyar, akinek a nettó jövedelme a legrosszabb (első tized), illetve a legjobb (tizedik tized) és természetesen a közötte lévőeket is.  

A statisztikákban természetesen külön élelmiszer-kategóriákat is lehet vizsgálni, így például a gyümölcsöket is. Az adatsor 15 féle gyümölcsöt (és magot) listáz összesen, ezek közül fogjuk megnézni a legfontosabbakat vagy éppen azokat, ahol a legnagyobb különbségek mutatkoznak. Még mielőtt azonban külön-külön megvizsgálnánk a gyümölcsöket, érdemes kiemelni, hogy

míg a jövedelmileg legszegényebb, első tizedbe tartozó magyarok esetében egy évben 31 kilogramm gyümölcs volt az egy főre jutó éves fogyasztás, addig a jövedelmileg leggazdagabb, tizedik tizedbe tartozó magyarok esetében 65,4 kilogramm.

Ez pedig azt jelenti, hogy a leggazdagabb magyarok több mint kétszer annyi gyümölcsöt fogyasztanak egy évben, mint amennyit a legszegényebbek engedhetnek meg maguknak. Érdekes egyébként, hogy a tíz jövedelmi csoporton átívelően többé kevésbe szignifikánsan a nagyobb jövedelmi csoportba tartozók több gyümölcsöt fogyasztanak, de éppen nem a legszegényebbek fogyasztják a legkevesebb gyümölcsöt, ugyanis a jövedelmi szinten a második tizedbe tartozó lakosság majd 3 kilóval elmarad a legszegényebbektől.

Az adatokat látva egyértelműen kijelenthető, hogy akinek magasabb a nettó jövedelme Magyarországon, az sokkal több gyümölcsöt fogyaszt évente. Látható, hogy a jövedelmi szinten az első négy tizedbe tartozó állampolgárok 40 kg alatt fogyasztanak gyümölcsöt, míg az 5. tizedtől, tehát keresetileg a középen állóktól kezdve ez már bőven 40 kiló fölé megy. A vagyoni egyenlőtlenségek tehát bőven plusz, mínusz 10 kilós gyümölcskosarakban mérhetők hazánkban.

A szegények szinte csak erre költenek

Ha jobban megnézzük a számokat, akkor az látszik, hogy a legszegényebbek a 15 felsorolt gyümölcs közül mindössze 6-ból fogyasztanak fejenként legalább egy kilót, és csupán csak 3-ból több mint 5 kilót. Ezzel szemben a leggazdagabbak 11 gyümölcsféléből is többet esznek fejenként, mint egy kiló, 5 gyümölcsféléből pedig több mint öt kiló az éves fogyasztásuk. És mivel azt már tudjuk, hogy összességében a leggazdagabbak több mint kétszer annyi gyümölcsöt esznek, mint a legszegényebbek, ezért nem nagy meglepetésre szinte az összes gyümölcsféléből kétszer akkora a fogyasztása annak, akinek több pénze van, mint akinek kevesebb.

Van viszont egy kivétel ez alól, még pedig az alma. Almából ugyanis a jövedelmi szempontból az első tizedben lévő emberek 9 kg-ot fogyasztanak évente fejenként, addig a 10. tizedben lévők „csak” 10,8 kg-t. A különbség így csak 1,8 kg a gazdagok javára. Ezt azért fontos kiemelni, mert miközben a legkisebb jövedelemmel rendelkező magyarok banánból 5,5 kilót fogyasztanak évente fejenként, addig a legnagyobb jövedelműek 10,5 kilót. De hasonlóan nagy a különbség a citrusféléket illetően is, ott a legszegényebbek éves fogyasztása 2020-ban fejenként 5,1 kiló volt, míg a leggazdagabbaknál 10,8 kilogramm.

A három fő gyümölcsük mellett a legkisebb jövedelmű magyarok még további 3 gyümölcsféléből fogyasztanak több mint 1 kilót. Az egyik a görögdinnye, abból fejenként 4 kiló fogy, szőlőből 1,2 kg, míg őszibarackból 1,1 kiló. Ehhez képest a legnagyobb jövedelemmel rendelkezők kétszer annyi görögdinnyét, négyszer annyi (!) szőlőt, és négyszer annyi őszibarackot esznek, mint a legkisebb jövedelműek.

Kevés pénzből erre nem is futja

Az óriási mennyiségbeli különbségeknél talán még sokkolóbb az, hogy a legalacsonyabb jövedelemmel rendelkező magyarok gyakorlatilag egyetlen gramm cseresznyét sem fogyasztanak egy évben, de csupán meggyből és őszibarackból is 0,1-0,1 kilogramm futja nekik. Ezen felül fél kiló vagy az alatt marad a legszegényebbeknél a sárgadinnye, a földieper, málna, ribizli, és az egyéb gyümölcsök fogyasztása is.

Nem jobb a helyzet a 2. tizedbe tartozó jövedelműeknél sem, ők sem esznek szinte egyáltalán semennyi sárgabarackot vagy cseresznyét egy évben, és meggyből, földieperből, málnából és ribizliből is nagyon keveset, 02, illetve 0,1 kg-t. De például körtéből is az egy kilós lélektani határt már csak a 3. tizedben lévő jövedelműek tudják megugorni, 2 kilót viszont már csak a 8. tizedben lévő magyarok engednek meg maguknak.

Dióból, mákból, mogyoróból, mandulából és magvakból a legszegényebbek 0,8 kg-t fogyasztanak évente fejenként, az egy kilós határt a negyedik jövedelmi tizedben lévők érik el, a 2 kilósat pedig csak a 9-10. jövedelmi tizedben lévők.

A cseresznyénél érdekesség, hogy hogy míg a 7. jövedelmi tizedben lévő magyarokig gyakorlatilag senki nem fogyasztja, az ilyen jövedelműek 1,8 kg-t esznek belőle évente, míg a 8. tizedben lévőek 0,8-at. A leggazdagabbakat viszont már ugyanúgy nem érdekli a cseresznye, mint a kisebb jövedelműeket.

Összegzés

A most elérhető legfrissebb Magyarországi statisztikákból jól látszik tehát, miért fogyaszt nagyon kevés magyar annyi gyümölcsöt, amennyit valójában kellene neki. Arról nem is beszélve, hogy a nagyon alacsony nettó jövedelemmel rendelkező magyarok számára gyakorlatilag több olyan gyümölcs is van, ami teljeséggel elérhetetlen. És gyakorlatilag csak egyetlen gyümölcs, az alma az, amiből körülbelül minden a legszegényebbek, mind a leggazdagabbak ugyannyit fogyasztanak. Ezen felül viszont minden más gyümölcsféléből jóval többre telik a tehetősebb anyagi helyzetűeknek, mint a szerényjövedelműeknek.