Így falta fel az infláció a nyugdíjemelést: durván megdrágult az idős magyarok élete

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) friss, 2021. decemberére vonatkozó statisztikája szerint a fogyasztói árak átlagosan 7,4 százalékkal emelkedtek az előző évhez képest, ami megegyezik a novemberben mért drágulással. A drágulás üteme egyébként a nyár eleje óta folyamatosan nőtt. (Októberben még 6,5, szeptemberben 5,5, augusztusban 4,9, júliusban 4,6 százalékon állt.)

Ez a drágulás pedig csak a jéghegy csúcsát jelenti. Az átlagos drágulást jóval meghaladó mértékben emelkedett ugyanis számos termék és szolgáltatás ára. A KSH havi rendszerességgel közzétett, közel 180 terméket és szolgáltatást felölelő listája szerint a legjobban dráguló termékek és szolgáltatások ára az átlagos emelkedés sokszorosával nőtt meg.

Az alapélelmiszerek közül is több árucikk drágult brutális mértékben. Az étolaj ára 26,8, a liszté 23,7, a margariné 22,8, a kenyéré 15,2, a baromfihúsé 13,4, a tejé 12,1, a péksüteményeké 11,6 százalékkal emelkedett. A KSH jelentéséből az is kiderült, egyetlen hónap alatt mekkora volt a drágulás. Eszerint az előző hónaphoz képest 0,3 százalékkal emelkedtek az árak Magyarországon. Persze renget termék és szolgáltatás ára ennél jóval drasztikusabb mértékben nőtt. Mutatjuk a csúcsdrágulókat.

Az előző hónaphoz képest a legdurvábban a tejnek szállt el az ára, ami 7,8 százalékkal lett drágább november óta. Az egyéb tejtermékek ára is hasonló ütemben, 6,1 százalékkal drágult,  a harmadik csúcsdráguló pedig a száraztészta lett, 3,4 százalékkal.

A negyedik legnagyobb mértékben dráguló termék a kenyér volt, 3,1 százalékkal, az ötödik a cukor, aminek ára 2,9 százalékkal emelkedett, a hatodik pedig a baromfihús, ami 2,7 százalékkal lett drágább. A sajt és a tojás is az általános infláció többszörösével drágult, az előbbi 2,4, míg utóbbi 2,3 százalékkal. 2 százalékot megugró drágulást produkáltak ezen kívül a büféáruk (2,2 százalék) és a liszt is, ami pontosan 2 százalékkal lett drágább.

A nyugdíjasok élete még mindig drága

Hogy az élelmiszer drágulás mennyire érinti az adott társadalmi csoportokat, leginkább attól függ, hogy azok általában milyen termékeket vesznek és mekkora mennyiségben. Erről a KSH is vezet statisztikát, amely alapján – általában - a nyugdíjasok és a kis jövedelemből élők számára sokkal nagyobb az érzékelhető árdrágulás mértéke, mint más társadalmi csoportoké. (Az utóbbi pár hónapban egyébként szokatlan módon ennek pont az ellenkezője jellemző.)

Ez azért lehet, mert az elszabaduló élelmiszerárak rájuk vannak a legnagyobb hatással, hiszen bevételük, illetve juttatásuk jelentősebb részét költik el ezekre, mint a jobb módú rétegek, vagy a három vagy több gyermeket nevelők. Most viszont (többek között a benzin drágulása miatt) a különbség hónapok óta ellenkező irányú. Ez persze nem jelenti azt, hogy a nyugdíjasok és kispénzűek ne nyögnének a válság hatásai alatt.

A szokásos tendencia egyébként március óta fordult meg, amikor a különbség az össztársadalom és a nyugdíjasok által érzékelt inflációban már a nyugdíjasok javára billent: 3,4 százalék volt, 0,3 százalékponttal alacsonyabb, mint az összes fogyasztóra érvényes. A trend azóta is kitart és a különbség decemberben is az előző hónapokéhoz hasonlóan alakult. Mindenki helyzete rossz maradt, de a nyugdíjasoké számszerűen még mindig jobb. Az általános infláció 7,4 a nyugdíjas fogyasztóiár index pedig 6,7 százalékos volt.

Az élelmiszerek tekintetében viszont az általános drágulás mértéke decemberben 8 százalékos volt ami hosszú idő óta megegyezik nyugdíjasokra vonatkozóval.

Az alacsony jövedelmű háztartások körében pedig az áremelkedés még ennél is drasztikusabb, 8,2 százalékos volt. Azaz az össztársadalomra és a nyugdíjasokra vonatkozó drágulást is 0,2 százalékponttal meghaladó.

Látszik tehát, hogy bár decemberben sem feltétlen a nyugdíjasok bukták a legtöbbet az elszálló árakon, az élelmiszerárak tekintetében a drágulás hatása mára kiegyenlítődött az össztársadaloméval. És az is nyilvánvaló, hogy nem ugyanúgy érinti a drágulás azt, aki egy 150 ezer forintos nyugdíjból kell, hogy megéljen, mint azt, aki egy átlagosnak mondható bérből húzza ki a hónapot.

Ezért is érdemes megnézni pár alapvető élelmiszer árváltozását, és azt, hogy mennyit lehetne belőlük vásárolni egy átlagos magyar nyugdíjból. Mivel azokról a termékekről van szó, amikre a nyugdíjasok leginkább rászorulnak, ezzel közelebb kerülhetünk a válaszhoz: tényleg kevesebbet ér-e a nyugdíj a járvány negyedik hullámának közepén, mint egy évvel ezelőtt.

Ezért is érdemes megnézni pár alapvető élelmiszer árváltozását, és azt, hogy mennyit lehetne belőlük vásárolni egy átlagos magyar nyugdíjból. Mivel azokról a termékekről van szó, amikre a nyugdíjasok leginkább rászorulnak, ezzel közelebb kerülhetünk a válaszhoz: tényleg kevesebbet ér-e a nyugdíj a járvány negyedik hullámának közepén, mint egy évvel ezelőtt.

A nyugdíjkorrekció sem rendezte az idősek helyzetét

A pandémia előtt csak nosztalgikus panaszkodásnak hathatott, hogy 5-10 éve mennyivel többet ért a magyarok nyugdíja. A járvány által hozott gazdasági helyzetben viszont kezd egyre inkább a realitássá válni.

Hogy erről számszerűen meg tudjunk bizonyosodni, hónapról hónapra segítségül hívjuk a KSH által számított éves és havi élelmiszer-átlagárakat, illetve az átlagnyugdíjról szóló információkat. A két átlagos számot elosztva egymással egy indexszámot kapunk, amely azt mutatja meg, mennyit ért az adott évi (havi) nyugdíj zsemlében, párizsiban, tejben, sertéshúsban és egyéb termékekben. mérve. Minél magasabb az index, annál többet ért adott termékben a nyugdíj. Mint ismeretes, novemberben 1,2 százalékos nyugdíjkorrekció történt, így az év utolsó két hónapjában már 157 800 forintos átlagnyugdíjjal számolhatunk.

Ahogy ábránkon is látszik, zsemlében mérve jóval rosszabbul élnek a nyugdíjasok idén, mint 2020-ban, annak ellenére is, hogy többször emelkedett a nyugdíj. Miután áprilistól hónapokon át stagnált, októberben drágulásnak indult a zsemle ára és decemberben maradt ezen a magasabb szinten.

A tojásindex ősz eleje óta tartó romlása a novemberi nyugdíjemelés után megállni látszott, de decemberben, az újabb drágulásnak hála ismét bezuhant. Az előző hónaphoz képest 74 darabbal kevesebb tojásra futotta az év utolsó hónapjában egy átlagos nyugdíjból.

Az előrejelzések szerint a tej és húsárak is hamarosan az egekbe szökhettek volna, azonban decemberben még nem látszott drasztikusnak a drágulás, azóta pedig az árstop miatt a helyzet tovább javult.

A párizsi index tartja magát a 2020-as év átlagánál magasabb szinten, viszont a korábbi évek indexeihez képest továbbra is alacsonyan. 2019-ben átlag 4, 2018-ban pedig 8 kilóval futotta belőle többre az átlagos havi juttatásból.

A burgonyaindexnél is romlott novemberhez képest. 13 kilóval futotta kevesebb krumplira, mint az előző hónapban, de még így is 32 kilóval többre tellett, mint a tavalyi átlag. A cukorindex is meredek esésnek indult, 22 kilóval futotta kevesebbre, mint novemberben.

Az almaárak tavalyi robbanásszerű emelkedése az idei árszintre is kihatott. Pozitív változás viszont, hogy nyár vége óta valamennyire normalizálódni kezdett az alma ára. Decemberben is 4 kilóval többre futotta belőle, mint az előző hónapban. Remélhetően idén tovább mérséklődik majd az ára. A lisztindex is folytatta az esést. 16 kilóval kevesebbre futotta belőle decemberben, mint az előző hónapban.

Éves összevetést ábrázoló grafikonunkon egyértelműen látszik, hogy a nyugdíjkompenzációval részben sikerült elejét venni a nyugdíjak elértéktelenedésének Rengeteg dolog viszont olyan ütemben drágult tovább, hogy ennek ellenére is kevesebbre futja belőlük egy átlag idős pénzéből.

Zsemléből például 95 darabbal, 2 százalékkal futotta kevesebbre tavaly decemberben, mint a 2020-as év azonos hónapjában. A liszt index ennél jóval nagyobb mértékben romlott. 82 kilóval kevesebb jött ki belőle egy átlagos nyugdíjból. Ez nem kevesebb, mint 11 százalékos visszaesést jelent.

A nyugdíjemelés ellenére romlásnak indult még a cukorindex is, ami 2,25 százalékos változást produkált az előző évhez képest. És a burgonya, amiből 12 százalékkal futotta kevesebbre.

Számos dolog viszont valamivel megfizethetőbb lett az előző évhez képest. Ezek közé tartozik a tojás, amiből kevesebb, mint egy százalékkal,  a felvágott, amiből 11 százalékkal, a sertéshús, amiből 12 százalékkal, és a bontott csirke, amiből 3 százalékkal többre tellett egy átlagos nyugdíjból, mint az előző év utolsó hónapjában.

Nyugdíjasok helyzete Magyarországon

A magyar lakosság számtalan kihívással szembesült a koronavírus világjárvány kitörése óta, főként egészségügyi és pénzügyi téren. A válság hatásainak különösen ki voltak téve a magyar nyugdíjasok. A Pénzcentrum legújabb kutatásában azt vizsgálja, hogyan élték meg az idősek ezt az időszakot, és milyen várakozásaik vannak a jövőben. Töltsd ki te is a kérdőívünket, hogy képet kaphassunk az idősek helyzetéről Magyarországon!