Így teszi tönkre a magyarok karácsonyát az infláció: durván elszállt az ünnepi fogások ára

A pandémia alatt úgy beindult az árdrágulás, hogy nincs magyar, aki ne érezné a saját bőrén a folyamatot. Az általános drágulás mértéke is hatalmas. Egyes élelmiszerek azonban még nagyobb mértékben drágulnak, mint az a nagyobb termékcsoportokat vizsgáló, egyre több helyen szembejövő statisztikákból kiolvasható. Vegyük most a nyakunkon lévő karácsonyt. Már csak egy hetünk maradt hátra szentestéig, ideje tehát lassan  beszerezni a karácsonyi fogás hozzávalóit.

Az üzletekbe lépve azonban nagyot nézhetnek a magyar vásárlók, ha a kulcsfontosságú karácsonyi menü-alapanyagokat emelnék le a polcról. Az összetevők ugyanis tovább drágultak. Nem csak a halászlé, hanem a bejgli is többe fáj idén, mint néhány évvel ezelőtt.

Ennyit drágult egy szerény karácsonyi menü

Egy átlagos, karácsonyi menü (leves, főétel, desszert) 5 legfontosabb hozzávalóját válogattuk ki, hogy megnézzük, ezeknek a termékeknek tavalyhoz képest, illetve szűk három év  távlatában mennyit változott az áruk. A termékek a következők voltak:

• ponty,
• sertéscomb,
• káposzta,
• dió,
• mák.

Ahogy az alapanyaglistából az olvasó már kitalálhatta, képzelt menünk halászléből, töltött káposztából és mákos, valamint diós bejgliből áll. De először lássuk, hogyan változott a kiemelt 5 alapanyag átlagára az elmúlt néhány évben:

Ahogy grafikonunkon látszik. a legszembetűnőbb mértékben a dió és a ponty ára változott 4 év alatt. Számszerűen nézve előbbi kilója 840, míg utóbbié 384 forinttal lett drágább a vizsgált néhány év leforgása alatt.

A dió esetében ez 22 százalékos, míg a ponty esetében 19 százalékos drágulást jelent 2018 óta

Ugyanezen időintervallum alatt százalékosan nézve még ennél is nagyobb volt a drágulás a fejes káposzta esetében, aminek ára 29 százalékkal lett magasabb, és nagyot drágult a sertéscomb is, aminek kilóára pedig 19 százalékkal emelkedett.

Pontosan mennyi az annyi?

Azt tehát már látjuk, mennyire bődületes mértékű volt egyes alapanyagoknál az áremelkedés mértéke az elmúlt néhány év alatt. Nézzük meg viszont azt is, mindez konkrétan mit jelentett az emberek pénztárcájának. Azért hogy ezt kiderítsük összeállítottunk a képzeletbeli menüsort, az ahhoz szükséges körülbelüli alapanyag-mennyiségekkel.  Ezek a következők:

• 2 kg ponty,
• 1 kg sertéscomb
• 2 kg fejes káposzta,
• 1 kg dió
• 1 kg mák

Nézzük hát, hogy a legfontosabb alapanyagokat mennyiért lehetett megvásárolni 2018-ban, 2020-ban, illetve idén, 2021-ben.

Számításaink szerint a karácsonyi menünk legfőbb hozzávalóiért 2018-ban, az éves átlagárakkal számítva, 11 270 forintot kellet fizetni. 2020-ban ugyanez már 13 659 forintba került, ami 21 százalékos költségemelkedést jelentett.

2021-ben ennél picivel kevesebbet, 13 369 forintot kellett kiperkálni, hogy hozzájussunk egy ugyanezekből az alapanyagokból álló ünnepi ebédhez szükséges mennyiségű hozzávalóhoz. Ez 2020-hoz képest igen apró, 2 százalékos költségcsökkenést jelent az olcsóbb mák miatt, de 2018-hoz képest továbbra is a költségek, nem kevesebb mint 18 százalékos emelkedését. Forintban számolva ez annyit tesz,  hogy ugyanazért az alapanyagmennyiségért, 4 év elteltével, 2009 forinttal kell többet fizetni.

Érdemes azt is megjegyezni, hogy a Pénzcentrum csak a legfontosabb alapanyagokat listázta. Ezek mellett pedig nem szabad megfeledkezni, hogy a sütés-főzéshez olyan összetevők is elengedhetetlenek, mint a liszt, a só, a napraforgó-étolaj, amik szintén komoly drágulást mutatnak az elmúlt években. Ezek közül étolaj ráadásul a cúcsdrágulók között van. Ha pedig ezeket is számításba vesszük, még egyértelműbb, ,mennyivel drágább idén összeállítani a karácsonyi menüt. Ezen alapanyagok esetében tehát a drágulás legalább olyan sokkoló, mint az eddig soroltaknál:

Az étolaj ára:

• 2018 -ban 488 Ft/liter
• 2021 -ben 670 Ft/liter

A liszté pedig

• 2018 -ban 145 Ft/kg
• 2021 -ben 189 Ft/kg

Az árdrágulás tehát, mint látszik, kevés élelmiszer-alapanyagot kímélt.

A csúcsinfláció tett be a karácsonyi menünek is

Az infláció önmagában nem feltétlen probléma, minden piacgazdaság szerves része, sőt, a normális szinten tartott mértékben még üdvözítendő is lehet. Magyarországon bár a 2021-es adatok még nem ismertek, de a KSH hivatalos statisztikáiból kiszámolható, hogy 2018-2020 között az élelmiszerek teljes inflációja 16,8 százalékos volt. Ez azt jelenti, hogy azokért az alapanyagokért, amiket 2018-ban 10 000 forintért tudtunk megvenni, 2020-ban már 11 680 forintra lett volna szükség. Ez az összeg, ha meglesznek a hivatalos 2021-es éves adatok, egész biztos, hogy néhány száz forinttal még nőni fog.

Igen ám, de ahogy látjuk, az 5 alapanyagból álló kis menünk  költségének 18 százalékos emelkedése még az átlagos élelmiszer-infláció mértékénél is magasabb volt. Arról nem is beszélve, hogy a listánkon 4 olyan tétel is volt (sertéshús, ponty, dió, fejes káposzta), ami több mint kétszer akkora mértékben drágult, mint az általános élelmiszer-infláció. Mindeközben a mák még olcsóbb is lett 2020-hoz képest.

Jól látszik tehát, hogy bár az élelmiszerárak kapcsán az élelmiszer-infláció az irányadó, bőven akadnak olyan termékek, amik az átlagosnál is sokkal jobban megdrágultak az elmúlt években. És ezt tárcánkon is egyre többen érezzük.

A drágulás legnagyobb vesztese ismételten a magyarok kedvenc karácsonyi édessége, a bejgli lett.

A dió ára ugyanis olyan bődületes mértékben emelkedik. Simán lehet, hogy sokan ki is hagyják idén a diós bejglit és csak a mérsékeltebb árú mákos variációt teszi az asztalra. Hát, még ha ez a tendencia jövőre is folytatódik...