Öröm után máris sokkban az idős magyarok: így falja fel az infláció a nyugdíjemelést

A pandémiával együtt a gazdasági visszaesés is letarolta hazánkat. A le- és bezárásoknak hála rengeteg magyar veszítette el állását, kényszerült fizetés nélküli szabadságra menni. Idővel aztán az üzletekbe is begyűrűzött a válság és ennek köszönhetően az élelmiszerárak is az egekbe szöktek. Hiába telt el azóta több mint másfél év, egyik járványhullámból a másikba esve továbbra is a bőrünkön érezzük, hogy az árak nem akarnak visszaugrani a pandémia előtti szintre.

Egyelőre hiába az MNB sok hónapja tartó rendszeres alapkamatemelése, az inflációt még nem sikerült megállítani. Mi több, novemberben megint új fordulatszámra kapcsolt a drágulás. Jelenleg éves szinte 7,4 százalékos inflációnál tartunk, ilyet pedig a KSH adatai szerint legalább 9 éve nem látott az ország.

Ez a drágulás pedig csak a jéghegy csúcsát jelenti. Mivel átlagos drágulásról beszélünk, bizonyos termékek és szolgáltatások ára ennél is jóval jobban elszállt az elmúlt egy év alatt. A KSH havi rendszerességgel közzétett, közel 180 terméket és szolgáltatást felölelő listája szerint a legjobban dráguló termékek és szolgáltatások ára az átlagos emelkedés sokszorosával nőtt meg.

A friss statisztikákból az is kiderült, egyetlen hónap alatt mekkora volt az árdrágulás. Eszerint 1 hónap alatt 0,7 százalékkal nőttek az árak Magyarországon. Ennél az átlagos emelkedésnél persze számos terméknek jóval jobban elszállt az ára. Mutatjuk mik voltak a csúcsdrágulók

Egy hónap alatt legdurvábban az uborkának szállt el az ára, egy kiló zöldség ára ugyanis 22 százalékkal ugrott meg a vizsgált időszakban. 10 (!) százalékon felül drágult átlagosan még a zöldpaprika és a paradicsom kilós ára is, előbbi 14, utóbbi pedig 13 százalékkal.

A dobogó után a negyedik – ötödik helyen az akácméz kilója és a liszt, finomliszt futott be a drágulási listán. Előbbi 8, utóbbi 7 százalékkal került többe idén novemberben, mint októberben. A liszt súlyos áremelkedése mentén nem csoda, hogy az 5-10 helye között elhelyezkedő havi csúcsdrágulók közül 4 pékipari termék. Sorrendben: kakaós csiga, zsemle, félbarna kenyér és a rétesliszt. Ezek ára 4-6,5 százalék közötti mértékben növekedett egyetlen hónap alatt.

Még drágább a nyugdíjasok élete

Az, hogy az élelmiszerek drágulása mekkora hatással van az adott társadalmi csoportokra, elősosrban attól függ, hogy azok milyen termékeket vesznek és mekkora mennyiségen. Erről a KSH vonatkozó statisztikájából tudhatunk meg többet, amik alapján – általában - a nyugdíjasok és a kis jövedelemből élők számára sokkal nagyobb az érzékelhető árdrágulás mértéke, mint más társadalmi csoportoké. (Az utóbbi pár hónapban egyébként szokatlan módon ennek pont az ellenkezője jellemző.)

Ennek oka az, hogy a szárnyaló élelmiszerárak rájuk vannak a legnagyobb hatással, hiszen bevételük, illetve juttatásuk jelentősebb részét költik el ezekre, mint a jobb módú rétegek, vagy a nagycsaládosok. Most viszont (a benzin és sok egyéb dolog drágulása miatt) a különbség hónapok óta ellenkező irányú. Ez persze nem jelenti azt, hogy a nyugdíjasok és kispénzűek ne sínylenék meg a válságos időszakot.

A szokásos tendencia egyébként március óta fordult meg, amikor a különbség az össztársadalom és a nyugdíjasok által érzékelt inflációban már a nyugdíjasok javára billent: 3,4 százalék volt, 0,3 százalékponttal alacsonyabb, mint az összes fogyasztóra érvényes. A trend azóta is kitart és a különbség novemberben is az előző hónapokéhoz hasonlóan alakult. Mindenki helyzete romlott, de a nyugdíjasoké számszerűen még mindig jobb.

Az általános infláció 7,4 a nyugdíjas fogyasztóiár index pedig 6,5 százalékos volt.

Az élelmiszerek tekintetében viszont az általános drágulás mértéke októberben 5,9 százalékos volt a nyugdíjasok körében, ami mindössze 0,1 százalékponttal marad el a társadalom egészére érvényes 6 százalékos drágulástól.

Az alacsony jövedelmű háztartások körében pedig szemben 7,3 százalékos volt az általános drágulás novemberben . Azaz az össztársadalmat sújtó áremelkedésnél 0,1 százalékkal alacsonyabb és a nyugdíjasokat érintő drágulást 0,8 százalékponttal meghaladó. Az élelmiszer-infláció a körükben 6,1 százalékos volt, a nyugdíjasokra vonatkozót 0,2 és az általánosat 0,1 százalékponttal meghaladó mértékű.

Látszik tehát, hogy bár az árak elszállásán nem feltétlenül a nyugdíjasok bukták a legtöbbet, a különbség az életük drágulásának mértékében az össztársadalomhoz képest egyre csökken. Ezen felül az is egyértelmű, hogy nem ugyanúgy érinti a drágulás azt, aki egy 150 ezer forintos nyugdíjból kell, hogy megéljen, mint azt, akinek egy átlagosnak mondható bérből kell kihúznia a hónapot.

Ezért is érdemes megnézni pár alapvető élelmiszer árváltozását, és azt, hogy mennyit lehetne belőlük vásárolni egy átlagos magyar nyugdíjból. Mivel azokról a termékekről van szó, amikre a nyugdíjasok leginkább rászorulnak, ezzel közelebb kerülhetünk a válaszhoz: tényleg kevesebbet ér-e a nyugdíj a járvány negyedik hullámának közepén, mint egy évvel ezelőtt.

A nyugdíjkorrekció sem hozta el a Kánaánt.

A pandémia előtt csak nosztalgikus panaszkodásnak hathatott, hogy 5-10 éve mennyivel többet ért a magyarok nyugdíja. A járvány által hozott gazdasági helyzetben viszont kezd egyre inkább a realitássá válni.

Hogy erről számszerűen meg tudjunk bizonyosodni, hónapról hónapra segítségül hívjuk a KSH által számított éves és havi élelmiszer-átlagárakat, illetve az átlagnyugdíjról szóló információkat. A két átlagos számot elosztva egymással egy indexszámot kapunk, amely azt mutatja meg, mennyit ért az adott évi (havi) nyugdíj zsemlében, párizsiban, tejben, sertéshúsban és egyéb termékekben. mérve. Minél magasabb az index, annál többet ért adott termékben a nyugdíj. Mint ismeretes, novemberben 1,2 százalékos nyugdíjkorrekció történ, így az év utolsó két hónapjában már 157 800 forintos átlagnyugdíjjal számolhatunk.

Ahogy grafikonunkon látszik, zsemlében mérve jóval rosszabbul élnek a nyugdíjasok idén, mint 2020-ban, annak ellenére is, hogy többször emelkedett a nyugdíj. Miután áprilistól hónapokon át stagnált, októberben drágult a zsemle ára. A drágulás pedig novemberben is folytatódott és az előző hónaphoz képest 65 darabbal kevesebbre futná egy átlagos idős ellátásból.

A tojásindex ősz eleje óta tartó romlása a novemberi nyugdíjemelésnek hála megállt. Az emelt nyugellátásnak hála 76 darabbal több tojásra futotta egy átlagnyugdíjból novemberben, mint egy hónappal korábban. Az előző év átlagához képest azonban az index szerint még így is 25-el kevesebb tojásra tellett az átlagjövedelemből.

Az előrejelzések szerint a tej és húsárak is hamarosan az egekbe szökhetnek, azonban egyelőre javuló tendencia látható. Tejből nyolc literrel futotta többre novemberben, míg sertéshúsból 5, bontott csirkéből 10 kilóval futotta többre, mint az előző hónapban.

A párizsi tartja magát a 2020-as év átlagánál magasabb szinten, viszont a korábbi évek indexeihez képest továbbra is alacsonyan. 2019-ben átlag 3, 2018-ban pedig még 7 kilóval futotta belőle többre az átlagos havi juttatásból.

A burgonyaindexnél is hasonló tendencia figyelhető meg. Bár 9 kilóval több krumpli jött ki az átlagnyugdíjból novemberben, mint az előző hónapban és 48 kilóval több, mint a tavalyi átlag, a 2018-as átlaghoz képest ez még mindig közel száz (98) kilós elmaradás.

Hosszú stagnálás után a cukorindex is esésnek indult, 13 kilóval futotta kevesebbre, mint októberben.

Az almaárak tavalyi robbanásszerű emelkedése  látszik még az idei árakban is, tulajdonképpen tavaly április óta nem ment 400 forint alá a kilós átlagár. Pozitív viszont, hogy novemberben már 28 kilóval több almát kaphattunk a nyugdíjunkból, mint az előző hónapban, tehát joggal reménykedhetünk, hogy az alma ára végre mérséklődésnek indulhat. A 2020-as átlagot ugyanis már 96 kilóval meghaladta a mostani almaindex, a 2019-estől viszont még mindig 71 kilóval elmarad.

A lisztindexben is meglátszódott a korrekció,  ugyanis 14 kilóval többre futná az idősek átlagos havi juttatásából, mint egy hónappal korábban.  Fontos látni viszont, hogy a két hónappal ezelőtti számtól ez még mindig elmarad, a 2020-as átlagnál pedig 2 kilóval, a 2019-esnél 54 kilóval kevesebb.

Az éves összevetésből készült ábránkon is világosan látszik, hogy a 2020-as év közbeni emelések és kompenzáció, és a 2021-es nyugdíjemelések némiképp azért képesek voltak elejét venni a nyugdíjak elértéktelenedésének, legalábbis, azt nézve, hogy mennyit ér a havi ellátás összege alapélelmiszerekben számolva. Zsemlében mégy így is kevesebbet ért a nyugdíj idén novemberben, mint 2020 azonos hónapjában. Összesen 95 darabbal kevesebb pékárúra futotta az idősek átlagos juttatásából, ami 2 százalékos változást jelent.

A visszaesés is drasztikusabb, 8 százalékos a liszt esetében, amiből pontosan 66 kilóval futotta kevesebbre, mint egy évvel korábban.

A nyugdíjemelés után lesújtónak látszó változás még, hogy a burgonyaindex 9 százalékkal,  a cukorindex 3 százalékkal, a tojásindex pedig 1,7 százalékkal esett vissza a már a válság közepének számító tavaly novemberi időszakhoz képest is.

Örvendetes viszont, hogy számos vizsgált termék egy kicsivel megfizethetőbb lett a nyugdíjemelés utáni első hónapban. Ilyen a tej, amiből 6 százalékkal, a párizsi, amiből 13 százalékkal és a sertéshús, amiből 12 százalékkal futotta többre egy átlagos idősnek, mint az előző év azonos hónapjában.