Már csak ez hiányzott: drágulnak a magyarok kedvenc édességei karácsony előtt

A legutolsó inflációs adatok szerint 2021. októberben a fogyasztói árak átlagosan 6,5 százalékkal voltak magasabbak az egy évvel korábbinál, és az elemzői várakozások szerint a drágulás nem áll meg, még magasabb is lehet év végégig. A vásárlók leginkább az üzemanyagok és az élelmiszerek terén érzékelhetik az árak emelkedését. Az alapvető élelmiszerek árának emelkedése pedig kihat az édességek árára is, így folyamatos drágulásra lehet számítani - bár drasztikus változás nem lesz már karácsonyig.

A várakozások szerint az idén mintegy nyolcmillió csokoládéfigurát és 3500 tonna szaloncukrot visznek haza a magyar boltokból. Intődy Gábor, a Magyar Édességgyártók Szövetségének főtitkára lapunknak elmondta: december hagyományosan a legerősebb szezon az édességgyártásban, illetve -forgalmazásban, az éves fogyasztás ötöde decemberben realizálódik.

A legtöbb szaloncukorból, csokimikulásből és adventi naptárból fogy ebben az időszakban, viszont jellemző, hogy más édességekből is többet vásárolnak a fogyasztók.

A keresletre a szövetség tapasztalatai szerint egyelőre nem volt hatással a drágulás idén. Intődy Gábor arról számolt be, hogy - bár a 2021-es aktuális forgalomról még nincsenek adataik, de a kereskedőktől nem kaptak olyan visszajelzést, hogy éreznék a drágulás hatását a keresletben. Kiemelete, hogy ahol történt is áremelkedés, ott sem drasztikus ennek mértéke. Azt is hozzátette, hogy ez nem jelenti azt, hogy jövő év első felében ne drágulhatnának az élelmiszerekkel együtt az édességek is.

Az élelmiszer speciális helyzetben van, ezen belül az édesség is. Az édesggéggyártás minden összetevője drágult az utóbbi időben. Emelkedett az alapanyagok ára: drágább lett a cukor, a kakaó, az olaj, növényi zsírok, drágábbak lettek a szemes termények, a magvak, és a gyümölcsök is. Nem tudok olyan alapanyagot megemlíteni, amelynek az ára stagnált vagy csökkent volna. Ezenfelül drágább lett a munkaerő is - nemcsak a hazai, hanem a külföldi termelés költsége is nőtt. Drágább lett a szállítás és a csomagolóanyagok, azok is, amelyekkel a fogyasztó nem találkozik, mint pl. a kartonpapír. Nagyon sok hatás egyszerre érvényesül, amelyet a fogyasztók az árak emelkedésében tapasznak

- magyarázta a Magyar Édességgyártók Szövetségének főtitkára. Arra is kitért, hogy a klímaváltozás és a fenntarthatóság több szempontból is hatással van az édességgyártásra: az egyik, hogy bizonyos növények termőterülete szűkül, ez pedig kihat a termelésre, árakra. A másik, hogy Magyarországon – illetve általánosságban a világon – egyre fontosabb szempont a fenntarthatóság a vásárlás során is. A fenntartható termékekért pedig a magyar vásárlók is hajlandók akár többet fizetni.

EZ IS ÉRDEKELHET

Így veheted meg idén nyomott áron a Szamos-szaloncukrot: ez a trükk a Tescóban működik

Van egy biztos módszer, hogy olcsón jusson az ember minőségi szaloncukorhoz.

Mekkora lehet az idei drágulás?

A szakember szerint drasztikus drágulásra idén nem kell számítani, az pedig terméktől és gyártótól függően eltérő lehet, milyen mértékű áremelkedést tapasztalhatnak idén karácsonykor a vásárlók. A drágulás hatását nem is biztos, hogy az ünnepek alatt fogják érezni: azon termékek esetében is, amelyeknél az áremelés érvényesül, nem valószínű, hogy ennek mértéke az 5-10 százalékot meghaladná. Nemcsak az édességárak, hanem általánosságban az élelmiszerárak emelkednek – globális szinten is –, ezért tűnhet a kisebb drágulás is jelentősebbnek idén.

Azt nehéz lenne megjósolni, hogy az áremelkedés meddig fog tartani, viszont az nem valószínű, hogy már jövő év elején a drágulás megáll. Viszont nem drasztikus, hanem fokozatos áremelkedéssel lehet majd inkább találkozni

- mondta el Intődy Gábor. A jövő évi várakozásokra kitérve elmondta: remélik, hogy a 2022-es édességek szempontjából már egy szokványos év lesz. Némi áremelkedésre számítanak, illetve arra, hogy a vásárlók továbbra is keresik majd a minőségi termékeket.

Készlethiánytól nem kell tartani

Nincs olyan termék idén, amely esetében készlethiányra lehet számítani a Magyar Édességgyártók Szövetsége szerint. "Bár tavaly karácsonykor voltak hiányjelenségek, viszont akkor is inkább a helyi boltok polcain volt elérhetetlen egy konkrét termék. Fennakadást ez sem okozott, legfeljebb el kellett mennie a vásárlónak egy másik boltba is, hogy megkapja azt a bizonyos terméket" - mondta a szakember.

A múlt évben az ilyen hiányjelenségeket a magyar édességipar húsvéti mélypontja okozta, amely a szektor legrosszabb periódusa volt hosszú idő óta. Váratlanul ért mindenkit a járvány, a lakosság jóval kevesebb édességet vásárolt húsvétkor: 25-30 százalékos volt a visszaesés. A karácsonyi időszak szintén bizonytalan volt, ezért karácsonykor a kereskedők eleve 10 százalékkal kevesebb árut rendeltek, mint más években. A kereslet azonban tavaly év végére visszatért a szokott mederbe, miközben a boltok gyengébb forgalomra számítottak – így fordulhatott elő, hogy kifogyott egy-két termék. Idén viszont ilyesmire nem számítunk

- fejtette ki Intődy Gábor a Pénzcentrum kérdésére.

A kevesebb néha több

Az édességvásárlási szokásokra is hatással volt a járvány a szakember szerint. Továbbra is jellemző, hogy a vásárlók egyre inkább a minőségi termékek felé fordulnak: keresik is a jó minőséget és hajlandók is ezért többet fizetni – ez a járványt megelőzően is így volt és azóta sem tört meg a trend. Így a gyártók is egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek a minőségre, prémium kategóriákra, és bátrabban mernek belevágni a termékek fejlesztésébe.

Másrészt eddig is egyre nőtt az online csatornák szerepe, viszont a járvány óta ez a folyamat  felgyorsult. Ennek hatására sok olyan kisebb, kézműves cég, amelynek korábban nem volt online jelenléte, fejlesztésbe kezdett, ez pedig sokat segített a túlélésükben. Mostanra nem nagyon lehet olyan céget találni, ahonnan ne lehetne interneten rendelni. Az is lényeges, hogy ezek az online csatornák megmaradnak a jövőben is, továbbra is kiszolgálva a megváltozott vásárlói igényeket.

A felhalmozás már nem jellemző a vásárlókra, viszont az olyan kisebb változások a szokásokban megmaradtak, mint például hogy kevesebbszer vásárolunk nagyobb mennyiségben, vagy hogy tudatosabb döntéseket hozunk.