Csúcsdrága élelmiszer ára nő tovább a benzin-sokk miatt: erre készülhetnek a magyar vásárlók

Hiába a rekordmagas benzinárak Magyarországon, még mindig hétről-hétre újabb csúcsok dőlnek meg. A legutóbb éppen a mai napon következik be újabb, 5 forintos áremelés, aminek következtében a 95-ös benzin átlagára már 506, míg a gázolajé 517 forint literenként. A magas üzemanyagáraknak pedig rengeteg járulékos vonzata van azon felül is, hogy az állampolgárok éppen mennyiért tankolnak a kutakon személyautóikba.

A Pénzcentrumon a múlt héten megjelent cikkünkben Árvay Tivadarral, a Magyar Közúti Fuvarozók Egyesületének (MKFE) kommunikációs menedzserével beszélgettünk a témáról, érintve, hogy magára a fuvarozásra milyen hatással vannak az elszálló benzinárak. Most azonban arra voltunk kíváncsiak, hogy a zöldség-, gyümölcsárakban, illetve magában a kiskereskedelemben miként jelenik meg a benzinár-probléma.

A kegyetlen dráguláshoz benzin sem kell

A zöldségek és gyümölcsök árainak alakulásáról fontos tudni, hogy erősen függnek az adott év piaci és termelési viszonyaitól. Arról nem is beszélve, hogy nagyon fontos megkülönböztetni termelői, illetve fogyasztói árakat. Apáti Ferenc, a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács elnöke szerint például 2016-2021 között átlagosan 30 százalékos áremelkedés következett be a termelői árakban, igaz előtte 12-13 évig stagnálás volt.

Igen ám, de ugyanezen időszak alatt, azaz az elmúlt 5 évben a fogyasztói árakban a termelői áraknál jelentősebb, 60-80 százalék közötti emelkedés volt érzékelhető. Ez azért van, mert a termelői árakra rárakódnak a termék csomagolási, raktározási, szállítási és a kiskereskedelem értékesítési költségei.

Az emelkedést egyébként a FuritVeB azzal magyarázza, hogy az input anyag árak (vetőmag, műtrágya stb.) és a szolgáltatások árai átlagosan 50 százalékkal emelkedtek, a munkabér költségek pedig több, mint 100 százalékkal 2016-2021 között. Ráadásul a folyamatos emelkedő tendencia az idei évben rendkívüli mértékben felgyorsult. Az energia árak rendkívüli emelkedése miatt, további 20 százalékos emelkedés várható év végéig.

Hogyan hat a benzinár a zöldség-, gyümölcsárakra?

Apáti Ferenc a Pénzcentrumnak kiemelte, a zöldségek és gyümölcsök szállítása relatíve magas költségtétel az ellátási láncban, hozzávetőlegesen a polcra kerülő termék költségének 3-8%-a, nagy mértékben változóan annak függvényében, hogy milyen zöldség-gyümölcs fajról, és milyen kiszerelésről csomagolásról van szó.

És mivel az üzemanyag árak emelkedése több 10%-ban mérhető, vagyis ez a 3-8%-nyi költségtétel is ilyen mértékben fog emelkedni, ami a polcra kerülő termékek önköltségének, illetve árának vonatkozásában is megjelenik néhány (1-3) százalékos emelkedésként.

Tehát érzékelhető lesz, de nem döntő jelentőségű.

Az üzemanyag árak emelkedésének másik hatása viszont, hogy növekszik a termelés gépköltsége is (talajművelés, vetés, növényvédelem, tápanyag-gazdálkodás, betakarítás, szállítás, stb.), ami viszont már sokkal jelentősebb tétel. Zöldség- és gyümölcsfajonként nagyon eltérő, hogy mennyi a gépköltség aránya az összes költségből, így változó a költségnövekedés mértéke is, de nagyjából az becsülhető, hogy maga a termelés (beleértve a betakarítást és a termés beszállítását is) költségei mintegy 5-7%-kal fognak emelkedni az üzemanyagárak, és a szállítási költségek növekedése miatt – értékelte a helyzetet a szakértő.

Hozzáteszem, a piac nem önköltség alapján képez árat, így az önköltségnövekedés mindaddig kevésbé érdekli a piacot, amíg van kínálat ennek ellenére is.

Apáti Ferenc beszélt arról is, hogy a szállítmányozás drágulása az ellátás-biztonságra nem lesz érdemi hatással. Ez azét van, mert egy-egy rövid távú hiányállapot, vagy alulkínálat döntően az időjárási károk miatti terméskiesésekre vezethető vissza, és nem egyes költségtételek emelkedésére. 

Amit igazán fontos tudni a zöldség-, gyümölcsárakról:

1. Az árat leginkább a kereslet-kínálat viszonyai határozzák meg rövid távon, és kevésbé a termelés önköltsége.
2. Mivel a kereslet egy hazai vagy európai méretű piacon viszonylag, fix, kiszámítható, ellenben a kínálat - az időjárás hatására - jelentősen ingadozik, az árakra a kínálat ingadozása, szegről-végre az időjárás/évjárat alakulása van legnagyobb hatással.
3. Az áremelés mindig a kereskedelem oldaláról indul, a termelőknek jóval kevesebb ráhatása van a piaci árak alakulására.
4. Amennyiben bőséges a kínálat, akkor a kereskedelem, vagyis a keresleti oldal (nagyobbrészt a kiskereskedelmi szektor értve alatta), igyekszik lenyomni az árakat, mert még így is hozzájut a szükséges árualaphoz, ellenben ha szűkös a kínálat, akkor beindít egy versenyt az áruért, hogy a szükséges árumennyiséget a szűkös kínálatból is magához húzza, ami értelemszerűen emel az árakon.

Mit szólnak a benzinárakhoz a legnagyobb magyar boltok?

Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) főtitkára szerint a szállítási költségek kétségtelenül érzékelhető emelkedést okoznak a ráfordításokban. Ez ugyanakkor véleménye szerint, arányait tekintve értékesítési csatornáktól, vállalkozás típustól áruterületektől, üzlet-, raktárkapacitásoktól függően eltérő. Ugyanígy, a szállítási költségek emelkedése függ attól is, hogyan, milyen logisztikai rendben történik a kiszállítás a központi raktárakból, mekkora a hálózat, milyen a szervezettség.

A drágább üzemanyag árak a szállítónál is jelentkeznek, akár logisztikai központba, akár boltra szállít. A mezőgazdasági termelők számára is óriási a teher. Nemzetközi viszonylatban az üzemanyagok drágulása miatt az ellátási lánc járvány miatt szakadozása is költségemelkedést okoz (például a konténerek ára is jelentősen emelkedett)

- fejtette ki a drágulásról Vámos György, akik ugyanakkor megjegyezte, az áralakulásban például ugyanakkor egy időben több tényező is szerepet játszik (például a munkaerőhiány miatt a személyi költségek is emelkedhetnek). A főtitkár példája szerint

az egyik üzletláncnál a legutóbbi évben a nettó árbevétel 1,5-2%-a volt a szállítási költség. Ez az, ami az utóbbi hónapokban emelkedett. De a beszállítóknál is, ami az átadási árban érvényesíthető.

Az OKSZ főtitkára lapunknak kiemelte azt is, hogy a vállalkozások számára az óvatosság a jellemző a költségváltozásoknál, hiszen a vásárló rendkívül árérzékeny. Mérlegelni kell azt is, vajon milyen hosszú távú a költségemelkedés, visszafogható-e egy része, tehát előrevetíteni hatását az árváltozásokban egyelőre nehéz. Az viszont biztosnak látszik, hogy

áruhiány a szállítási költségek emelkedése miatt nem várható.