Kemény ősz elé néznek a magyar családok: nincs mese, ennek megfizetik az árát

A Pénzcentrum több mint egy éve vizsgálja, hogy három társadalmi réteget képviselő fiktív vásárlója - Hunor a pályakezdő fiatal, Judit a családanya és a nyugdíjas Marika néni - számára mekkora kiadást jelent egy-egy nagyobb bevásárlás. Mutatjuk, augusztusban mennyivel többet kellett fizetniük a kasszáknál.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb, 2021. augusztusi átlagárakat mutató statisztikái szerint a fogyasztói árak átlagosan 4,9 százalékkal magasabbak voltak az egy évvel korábbinál, míg júliusban 4,6 júniusban 5,3, májusban és áprilisban 5,1 százalék volt a drágulás mértéke. Tehát a mérséklődés, ami júliusban mutatkozott, nem tartott ki nyár végéig. Bizonyára azt sem felejtették még el a legtöbben, hogy tavaly milyen drasztikusan elszálltak az árak, viszont maga az infláció akkor is "csupán" 3,8 százalék volt júliusban és augusztusban pedig 3,9 százalék volt. 

Az élelmiszerek drágulása még magasabb lett: augusztusban 3,7 százalékot mért a KSH, míg júliusban 3,1 és júniusban 3,2 százalékkal voltak magasabbak az árak az egy évvel korábbinál. Ez ugyan még mindig kevesebb, mint a minden fogyasztási cikkre vonatkozó infláció, viszont az is igaz, hogy áprilisban még csak 2,4, májusban pedig 2,6 százalékos éves drágulást mutattak az élelmiszerek. Az alapélelmiszerek közül pedig több árucikk drasztikusan drágább lett: az étolaj ára 30,6, a margariné 9,1, a baromfihúsé 8,9, a liszté 8,2, a büféáruké 7,2, az éttermi étkezésé 7,0 százalékkal emelkedett egy év alatt.

Azt viszont mindig hangsúlyozzuk: nem minden fogyasztói réteg érzékeli ugyanolyan súlyosnak az árak elszabadulását, de az esetleges csökkenéseket sem. Augusztusban a lakosság egészét érintő 4,9 százalékos inflációhoz képest a nyugdíjas fogyasztói árindex 4,4 százalékos volt, az alacsony jövedelműek által tapasztalható drágulás pedig 5 százalékos a KSH adatai szerint - júliusban még 4,8 volt. Tehát az alacsony jövedelműekre vonatkozó infláció nagyobb, a nyugdíjasokra vonatkozó kisebb.

Ez azért is érdekes, mert a járvány előtt jellemzően a nyugdíjas fogyasztói árindex és az alacsony jövedelműekre vonatkozó infláció volt rendszerint a a magasabb, ami az alábbi grafikonon is látható. Sőt, 2021 januárjától vált el igazán a nyugdíjasokra vonatkozó infláció és az összlakosságra érvényes. Ez azért is lényeges, mert a KSH által mért inflációs mutatónak tétje van a nyugdíjasok számára, ettől függ ugyanis a novemberi nyugdíjemelési korrekció mértéke. Ezért nehezményezte a héten a Nyugdíjas Parlament, hogy a KSH számítási módszertana nem tükrözi a járvány miatt megnövekedett kiadásokat.

Csak az élelmiszereket tekintve az összlakossági 3,7-hez képest 3,8 százalékos drágulást tapasztalhattak az alacsony jövedelműek és 3,5 százalékos inflációt a nyugdíjasok a KSH számítása alapján.

Egy hónap alatt pedig a fogyasztói árak átlagosan 0,2 százalékkal nőttek, ami szinte stagnálást jelent. Az élelmiszerek ára 0,2, az idényáras élelmiszerek (burgonya, friss zöldség, friss hazai és déligyümölcs összesen) nélkül számítva átlagosan 0,4 százalékkal emelkedett. Az élelmiszereken belül az étolaj 2,0, a kenyér 1,2, a munkahelyi étkezés 1,2, a tej 0,7, a baromfihús 0,6 százalékkal többe, az idényáras élelmiszerek és a párizsi, kolbász egyaránt 1,3, a tojás 0,6 százalékkal kevesebbe került. Lássuk, hogy ez hogyan jelenik meg a Pénzcentrum három fiktív vásárlójának kosárértékében, forintban.

Nem mindegy, mi kerül a kosárba

A Pénzcentrum hónapról hónapra kiszámított fiktív bevásárlásai azt a célt szolgálják, hogy közelebbi képet kapjunk arról, mekkora áremelkedést tapasztalhatnak valójában a vásárlók, ha a nagyobb bevásárlás során ugyanazokat a termékeket teszik a kosárba, ugyanolyan mennyiségben minden hónapban. Mert hiába látjuk, hogy a statisztikai hivatal kimutatásai szerint pl. olcsóbb lett a burgonya, paradicsom, vagy a sertéshús, illetve hogy az étolaj, margarin, pékáru és csirkehús árai felmentek - nem feltétlenül mutatkozik ez meg a kasszánál fizetett végösszegben.

A valóságban az olyan termékek árcsökkenése, amit gyakrabban, nagy mennyiségben vásárolunk (pl. a húsáruk, vagy az alapvető zöldségek), jóval inkább érinti pénztárcánkat, mint olyan áruké, amelyeket ritkábban, kisebb mennyiségben vásárolunk. Például a csirkehús drágulását is biztosan jobban, és többen megérezték az elmúlt egy évben, mint a pontyszelet áremelkedését.

A Pénzcentrum lassan másfél éve vizsgálja három "tipikus" vásárló kosarát, hogy számszerűsíteni lehessen a különbséget az egyes vásárlói rétegek által érzékelt inflációban. A vásárlói kosarak alapján jobban látható az is, milyen hatással volt a a járvány miatt bekövetkezett drasztikus infláció, a szezonális hatás az egyes vásárlói rétegekre, és ezáltal, hogy ki(ke)t érinti leginkább hátrányosan a járvány elhúzódó gazdasági hatása. (Ha kíváncsi vagy, milyen szempontok alapján állítottuk össze az egyes vásárlók kosarait, vagy pontosan mi kerül a kosarukba, a cikk végén elolvashatod.)

Mennyit drágult a bevásárlás augusztusban?

A KSH átlagárait alapul véve azt láthatjuk, hogy ugyanaz a kosár mindhárom fiktív vásárlónak kevesebb került augusztusban az előző hónaphoz képest, annak ellenére, hogy az infláció elviekben magasabb volt. Hunor 42, Judit a családanya 197, Marika néni 181 forinttal költött többet a boltban. Az éves drágulás kit kevésbé, kit súlyosabban érintett a nyugdíjas 440, a családanya 763, a pályakezdő fiatal pedig 424 forinttal költött többet ugyanarra a kosárra, mint 2020 augusztusban. Nézzük részletesen, kinek hogy alakult a kosara!

Hunor - a pályakezdő fiatal

Hunor egy heti bevásárlást spórolósan 2021 augusztusába 8048 forintból ki tudott hozni, ugyanezekért a termékekért júliusban 8090, júniusban 7981, májusban 7921, áprilisban 7877, márciusban 7756, februárban 7705, januárban még 7576 forintot fizetett volna. A tavalyi év azonos időszakában (2020 augusztusában) pedig 7624 forintot költött volna ugyanerre a kosárra! (Emlékezzünk, hogy a járvány után májusban kilőtt élelmiszerárak kb. nyár közepén kezdtek mérséklődni.) Hunor kosara júliusban átlépte tehát a 8000 forintos lélektani határt: ilyen a járvány alatt sem történt.

Számításaink szerint a fiatalokat reprezentáló Hunor számára a tavaly nyári drasztikus drágulás óta ősszel lassan, de folyamatosan olcsóbb lett a bevásárlás év végéig. Januárban viszont ismét elkezdte érzékelni az áremelkedést, és ez márciusban már abban csúcsosodott ki, hogy annyit kellett költenie, mint a legnagyobb infláció idején. Nyár végére pedig őt érintette a legrosszabbul az éves infláció.

Hunor augusztusban 5,6 százalékos éves drágulást, és 0,5 százalékos havi árcsökkenést tapasztalt.

A KSH szerint az élelmiszerek éves szinten 3,7, havi viszonylatban 0,2 százalékkal lettek drágábbak. Hunor az éves drágulással ennél rosszabbul járt, a havi eltérést viszont 0,7 százalékponttal kedvezőbbnek érezhette. Ez az eredmény azt is jelenti, hogy az augusztusi éves áremelkedés őt érintette leghátrányosabban a három fiktív vásárlónk közül, és spórolni is kevesebbet tudott arányaiban, mint a családanya vagy a nyugdíjas.

Ez egybevág a KSH kimutatásával, miszerint az alacsony jövedelmű háztartások érzik meg leginkább az inflációt. Hunor esetében ez azért lehet, mert az olcsóbbá vált termékekből ő egy személyre sokkal kevesebbet vesz: sertéshúsból, paradicsomból, banánból, káposztából, krumpliból, vagy tojásból a családanya és a nyugdíjas többet vásárol. 

Judit - a családanya

A családanya két kiskorú gyermek, és két felnőtt számára vásárol, ő 2021 augusztusában 21 675 forintot költött számításaink szerint alapvető élelmiszerekre a boltban - míg júliusban 21 872,  júniusban 21 680, májusban 21 630, áprilisban 21 604, márciusban 21 371, februárban 21 291 forintot és januárban 20 982 forintot. Tehát 8 hónap alatt csaknem 700 forintot drágult a kosara, így joggal érezheti, hogy egyre többet és többet költ a boltban. (Főként, hogy júliusban még többet fizetett.)

Júliusról augusztusra 197 forintot spórolhatott, tehát 0,9 százalék volt a Judit által érzékelt árcsökkenés mértéke. Így lényegesen jobban járt mint Hunor, de egy hajszállal rosszabbul, mint Marika néni. Egy éve pedig, 2020 augusztusában ugyanazokat a termékeket Judit 20 917 forintért tudta volna megvenni, a különbség 763 forint - és ne feledjük, tavaly tavasszal drasztikus drágulás következett be a járvány miatt, ami július tájékán kezdett mérséklődni, de akkor is még voltak magas árak. Tehát Judit számára az éves (élelmiszer) infláció mértéke 3,65 százalék volt múlt hónapban. Ez kicsit kevesebb, mint a KSH által számított 3,7 százalék, amely a 3 gyermekesekre ugyanúgy vonatkozna.

Marika néni - a nyugdíjas

Marika néni egy kétfős háztartás szükségletei szerint intézi a bevásárlást: 2021 augusztusában 18 222 forintért vásárolt volna be a KSH átlagárai alapján. Ehhez képest júliusban 18 403, júniusban 18 313, májusban 18 228 forintot fizetett volna a kasszánál ugyanazért a kosárért - tehát többet. (Áprilisban 18 197, márciusban még 17 983, februárban 17 931, januárban viszont 17 786 forint volt a kosara.) 

Tavaly, amikor májusban hirtelen nőttek meg az élelmiszerárak (8,4 százalékos élelmiszerinfláció volt!), 18 351 forintot költött volna Marika néni a boltban, így a tavaly nyárhoz képest mondhatni alig drágult a kosara.Igaz, tavaly augusztusban még csak 17 781 forint volt a kiadása, viszont a megelőző hónapokban több. (Nyár végén tavaly is lementek az árak a koronavírus okozta sokkot követően.)

Augusztusban Marika néni 0,98 százalékos havi árcsökkenést és 2,48 százalékos éves árcsökkenést tapasztalt. Ez azt jelenti, hogy a két másik fiktív vásárlóhoz képest még ő járt a legjobban: még a KSH átlagánál is jelentősen jobban. Ez - akárcsak Hunor és Judit esetében - egybevág azzal, amit láthattunk a nyugdíjas infláció, illetve az alacsony jövedelmű háztartásokat érintő infláció kapcsán. 

Mi várható ősszel?

Bár a havi élelmiszer-infláció a KSH szerint stagnálást, a fiktív bevásárlói kosarak alapján csökkenést mutat, ősszel számíthatnak a vásárlók drágulásra. Bár a húsárak - főként a sertés - csökkenést mutattak az utóbbi pár hónapban, a takarmányárak tavaly óta tartó jelentős emelkedése minden bizonnyal meg fog jelenni az élelmiszerárakban. Ez nem csak azt jelenti, hogy drágulni fog a kenyér, zsemle és liszt, hanem a húsárak és tojás drágulására is lehet számítani. A tejtermékek ára várhatóan szintén egyre magasabb lesz.

Ezenfelül a tavalyi és idei év sem volt kedvező a gyümölcs- és zöldségtermesztők számára, ez már meg is látszik az árakon. Hiába olcsóbb éves összevetésben 27,2 százalékkal az alma, ha ez csak a tavalyi borzasztóan magas árakhoz viszonyítva lett kedvezőbb. Ősztől, ahogy vége az idénynek, a gyümölcs-zöldség idényára sem fogja alacsonyabban tartani az élelmiszerek inflációját.

Kinek mi került pontosan a kosarába?

A kosarak összeállításához a KSH adatait használtuk fel, aszerint a statisztika szerint súlyozva a benne lévő termékeket, hogy az adott vásárlói perszónának (Hunornak, Juditnak, vagy Marika néninek) megfelelő korosztály (25 év alatti, 25-54 éves korcsoport és 65 felettiek), illetve háztartási leosztás (egyszemélyes felnőtt, két felnőtt két gyermekkel, ill. két felnőtt, akik közül legalább az egyikük 65 feletti) mennyit költ az adott élelmiszercsoportokra éves szinten átlagosan.

Így Hunor kosarába minden heti/kétheti bevásárlás során kerül 1 kiló kenyér, 3 db zsemle, negyed kg karaj, negyed kg sertéscomb, fél-fél kg csirkecomb és szárny, fél kg csirkemell, 20 dkg párizsi, 2 liter tej, 20 dkg sajt, 6 tojás, 1 db (200-250 grammos) margarin, étolaj (1l), egy citrom, egy narancs, 2 banán, 2 alma, 20 dkg paradicsom, 3 fej vöröshagyma, 1 kg burgonya, 1-1 kg cukor és liszt, 6 palack szénsavas ásványvíz (1,5l) és 1 doboz 100%-os narancslé.

Mivel csak élelmiszerek árát vizsgáltuk, így az olyan nagybevásárlás során jellemzően kosárba kerülő termékek, mint a tisztítószerek, toalettpapír, szappan, stb. árváltozásai nem mutatkoznak meg ebben a számításban.

Judit már többféle terméket és más mennyiségben helyez fiktív vásárlói kosarába: 1,5 kg kenyeret, 10 db zsemlét, fél-fél kg karajt és sertéscombot, 1 kg csirkemellet, fél-fél kg csirkeszárnyat és combot, de ő vásárol fél kiló szárazkolbászt is, 20-20 dkg olasz felvágottat és gépsonkát, valamint 30 dkg pontyszeletet. 2,8%-os tejből 5 litert, trappista sajtból 40 dkg-ot vesz és 12 darab tojást is. Egy doboz margarin az ő kosarába is kerül, ezen felül még két liter étolaj vagy olívaolaj, 1 kg cukor és 2 kg liszt, 24 palack ásványvíz és 3 doboz narancslé. Egy citromot, 5 narancsot, 5 banánt, 6 almát is vesz és fél fej káposztát, 2 kígyóuborkát, 60 dkg paradicsomot, 4 fej vöröshagymát és 4 kg burgonyát.

Marika néni kosarába, úgy képzeljük, nagyobb bevásárlás alkalmával 1,5 kg kenyér, 8 zsemle, fél-fél kg karaj és sertéscomb kerül, valamint 1 kg csirkecomb és szárny. 20-20 dkg olasz felvágott és párizsi mellé 1 kg szárazkolbászt is vesz, és 20 dkg pontyszeletet. Egy doboz margarint, 3 liter tejet, 30 dkg trappistát és 10 db tojást, 1 liter étolajat vásárol, ezenfelül pedig 2 citromot, 3 narancsot, 4 banánt, 4 almát, egy fej káposztát, 1 kígyóuborkát, 40 dkg paradicsomot, 4 fej hagymát, 3 kg burgonyát vesz. Judithoz hasonlóan 1 kg cukrot és 2 kg lisztet vásárol, de ásványvízből csak 12 palackkal, és narancsléből is csak 2 dobozzal.