Ez már kőbe van vésve: ezért elkerülhetetlen a húsárak emelkedése

Arra a kérdésre, hogy mit tudnának tenni annak érdekében, hogy kedvezőbb áron adják a gabonát az állattenyésztőknek, Petőházi Tamás, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének elnöke a Portfolio rendezvényén elmondta, hogy a gabonatermesztők Magyarországon még nem rendelkeznek olyan erővel a termékpályán, hogy befolyással legyenek a világpiaci árakra. A szakember elmondta, hogy a mostani áremelkedés hátterében egyrészt az áll, hogy tavaly ősszel kiderült, hogy az északi féltekén kevesebb búza termett, mint amennyi szokott.

2021 februárjában kiderült, hogy a déli féltekén is kevesebb gabona termett, a kukorica kivételével, de az iránt az igény is rendkívüli mértékben emelkedik. Petőházi Tamás kifejtette, hogy a világ gabonapiacával foglalkozó tanulmányok szerint a várható ármozgások leggyorsabb indikátora a világ átmenő készleteinek változása, márpedig kukoricából és búzából már 3-4. éve csökkennek a világ átmenő készletei. A szakember azon a véleményen van, hogy ebben a szezonban a gabonák árszintje egy kis korrekcióval bár, de mindig magasabban lesz, mint a tavalyi árszintek.

A termékpálya többi szereplőjének kellene minél rugalmasabban alkalmazkodni ehhez, és végigvinni azokon a szereplőkön, akiknél lassabban jelentkeznek ezek az áremelkedések. Én kimondhatom, hogy a fogyasztói áremelkedés is valamilyen szinten elkerülhetetlen a végtermékek esetében

– mondta Petőházi Tamás. A Gabonatermesztők Országos Szövetségének elnöke rámutatott, hogy a takarmányfeldolgozóknak, a malomiparnak az exportárakkal kell versenyeznie ahhoz, hogy Magyarországon maradjanak a gabonák, és itt kerüljenek felhasználásra.

Arra a kérdésre, hogy nehéz-e ma Magyarországon búzát beszerezni, Petőházi Tamás elmondta, hogy decemberben-januárban sokat beszélgetett malomipari szereplőkkel, és lélektanilag nagyon nehéz volt elfogadniuk és elfogadtatniuk a vezetőkkel, hogy bár van eladó malmi búza, de 75 ezer forintba kerül belőle egy tonnányi. A szakember szerint a piaci szereplők szembesültek a csökkenő lehetőségekkel, de most, április közepén nagyon kevés gabona van termelői kézben. Ezzel jelenleg már csak a kereskedők üzletelnek egymás között, a termelőket pedig inkább az új kötési lehetőségek érdeklik. Ezzel kapcsolatban Petőházi Tamás kifejtette, hogy szerinte a termelőknek a jelenlegi árakon kellene lekötniük legalább a termés egy részét, mert akkor a felhasználók is elkezdhetnének ezzel kalkulálni.

A szakember szerint most egy átmeneti időszak van a világkereskedelemben, amibe beleszólt a koronavírus-járvány is. Petőházi Tamás úgy vélte, hogy most hasonló folyamatok játszódnak le, mint anno a nagy amerikai gazdasági válság után, elindulnak az árak felfelé, újra van munka, újra van fogyasztás.

Arra a kérdésre, hogy a mostani takarmányár-robbanással végképp megváltozott a világ, vagy hogy 0,5-1 év alatt vissza tudnak-e billenni az árak, Petőházi Tamás kifejtette, hogy ebben az esetben inkább 2-3 évben kell gondolkodni. Nem biztos, hogy jövőre, vagy 2-3 év múlva ugyanannyiért lehet majd lekötni a repcét, mint 2020-ban, de a mostani árszinten már lehet szerződéseket kötni. A szakember szerint ezt a mostani helyzetet nem a termelők nyerték meg, hanem azok, akik felvásárolták tőlük a termést és azt árulják. Petőházi Tamás szerint azok kerülhetnek rosszabb helyzetbe, akik épp csak elérik az országos termésátlagot, vagy alatta vannak, de aki teheti, annak most kell szerződéseket kötnie a szakember szerint.

Kulik Zoltán, a Vitafort Zrt. vezérigazgatója elmondta, hogy amikor az állattenyésztés során felmerülő összegek, az előállítási és átvételi árak kapcsán érdemes megjegyezni, hogy ezek mind átlagárak, és az egyes állattartóknál a genetika és az alkalmazott technológia függvényében akár 10-15-20%-os különbségek is lehetnek az előállítás költségében. A szakember szerint az látható, hogy minden ágazatnál egy nagyjából 10-12%-os önköltség-növekedést kellene kárpótolni. A helyzet azért súlyosbodik, mert most termelődik meg az a hús és tej, ami már a drága takarmányból készült. Kulik Zoltán kiemelte azt is, hogy Magyarországon közel 400 takarmánykeverő működik, ezért a nagy üzemek nagyobbik része, integráció ide, vagy oda, saját magának keveri a takarmányt. Ebből adódóan a legtöbb vállalkozásnak van egy növénytermesztési és egy állattenyésztési része.

Azok a termelők, akik csak és kimondottan állattenyésztéssel foglalkoznak, és nincs semmi növénytermesztésük, most pokoli helyzetben vannak. Azok a termelők, akik mindkettővel foglalkoznak, most azt nézik, hogyan lehet ezt a helyzetet a legokosabban kezelni

– mondta Kulik Zoltán. A Vitafort Zrt. vezérigazgatója elmondta, hogy szerinte

a fogyasztók előbb-utóbb kénytelenek lesznek többet fizetni az élelmiszerekért. Ezzel viszont az a probléma, hogy a magyarok már így is jóval többet költenek élelmiszerre, mint a nyugatabbra fekvő országok.

A következő napokban-hetekben pedig egyre láthatóbb lesz ez a probléma, mert most fog realizálódni sokaknál a növekedés az önköltségekben. Kulik Zoltán kiemelte, hogy tudomásul kell venni, hogy ha valamikor, most még fontosabb az a globalizált világ, mint eddig. Az teljesen mindegy, hogy hogy alakul nálunk a kukoricatermelés, az az árakra nincs komoly befolyással. A világ takarmánygyártásának 15-20%-át állítja elő az Európai Unió, ez globálisan nem meghatározó.

Figyelni kell azonban a távol-keleti piacokra, mert ami ott történik, az a világ többi részére is hatással van. Magyarországgal kapcsolatban a szakember megjegyezte, hogy bár az ország semmiféle befolyással nem tud lenni a globális árakra, a magyar termelők azért jól tudnak járni. Kulik Zoltán szerint az mindenképp nagyon pozitív, hogy az élelmiszer-előállítás és a népélelmezés jelentősége folyamatosan nő. A szakember elmondta, hogy a globalizált világ egészen biztosan nagyobb népességnövekedéssel, ennek megfelelően pedig komolyabb húsfogyasztással is jár majd.

Kulik Zoltán azon a véleményen volt, hogy a jelenleg tapasztalható takarmányár-növekedés után egészen biztosan lesz némi visszarendeződés, de nem a korábbi szintre. Ez valószínűleg 2-3 év alatt fog csak bekövetkezni. A Vitafort Zrt. vezérigazgatója kifejezetten ösztönözte a bankokat arra, hogy álljanak az állattenyésztők mellé és támogassák őket, mert a következő 1-2 évben soha nem látott méretű forrás érkezik majd az ágazatba. Az állattartók ugyanis fel tudják mérni a lehetőségeiket az elkövetkező 10-12 évre, és tudják, ha most nem teszik meg a szükséges fejlesztéseket, akkor később már nem lesz rá alkalmuk, ezért kell, hogy a bankok is segítsék őket.

Arra a felvetésre, hogy képesek-e az állattenyésztők tovább hárítani az árakat akár az élelmiszer-feldolgozókra, akár a fogyasztókra, Wagenhoffer Zsombor, a Magyar Állattenyésztők Szövetségének ügyvezető igazgatója elmondta, hogy nem tisztességes az állattartóktól rugalmasságot kérni. A szakember szerint a magyar állattartók rövid távon nagyon borúlátóak, hosszabb távon viszont reménykednek, igaz, nem is tehetnek mást.

Wagenhoffer Zsombor elmondta, hogy azok az állattartók, akik az átlag feletti hatékonysággal dolgoznak, azok tudnak fejleszteni, és most nagyon komoly fejlesztési források állnak az ágazat rendelkezésére.

Éder Tamás, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) élelmiszeriparért felelős országos alelnöke elmondta, hogy a mezőgazdasági ágazatban a szántóföldi növénytermesztők kivételével egy kőkemény adaptációs időszakban van mindenki. Ahogy a szakember fogalmazott, az európai uniós tagság megszerzése után a magyar gazdáknak ahhoz kellett hozzászokni, hogy minden olyan folyamat, ami az EU-ban zajlik, az azonnal ideér Magyarországra is. Ezt meg kellett tanulni kezelni, ehhez alkalmazkodni kellett.

Éder Tamás szerint az elmúlt két évnek az a legfontosabb tapasztalata, hogy még nagyobbra kell nyitni a látóteret, és oda kell figyelni az ázsiai piacokra, különösképpen Kínára, és ahogy korábban az unió viszonylatában meg kellett tanulni alkalmazkodni a változásokhoz, most ugyanezt kell tenni Kínával.