Mit művelnek a boltok? A nyugdíjasok, családosok gatyája is rámegy a bevásárlásra

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb, decemberi átlagárakat mutató statisztikái szerint a fogyasztói árak átlagosan 2,7 százalékkal voltak magasabbak 2019 azonos időszakánál. (Novemberhez képest nincs változás, míg októberben 3, szeptembernem 3,4 százalék, augusztusban 3,9 és júliusban 3,8 százalék volt az infáció.) Az élelmiszerek az elmúlt hónapokban különösen megdrágultak: agusztusban az éves áremelkedés 7,9 százalék, szeptemberben 7,3 százalék volt, októberben az élelmiszerek ára  "már csak" 6,5 százalékkal került többe, novemberben pedig 6,2 százalékkal drágultak egy év alatt - tehát a drágulás mértéke fokozatosan csökkent, aztán jött a december. A drágulás 4,9-re csökkent.

EZ IS ÉRDEKELHET

Óriási áremelkedés jött el az új évre: ez kerül most 40%-kal többe a magyar boltokban

Ezt a magyar pénztárcák is megérzik majd.

Erre engedne következtetni az is, hogy novemberben az idényáras élelmiszerek ára 14,4, a párizsi, kolbászé 12,6, az étolajé 11,5, a liszté 10,5, a cukoré 10,4 százalékkal lett magasabb, míg decemberben az étolaj ára 13,7, az idényáras élelmiszereké 11,8, a cukoré 11,7, a párizsi, kolbászé 7,8, a liszté 6,8 százalékkal emelkedett. A sertéshús ára 3,9, a baromfihúsé 0,9 százalékkal csökkent. Tehát a cukor árán kívül a többi termék éves árdrágulása kevesebb volt. Azonban az ilyen számokat látva mindig fel kell tennünk a kérdést: mégis mihez képest?

Hiszen ha 2019 decemberében egy hónap alatt jócskán emelkedtek az árak - ahogy az lenni szokott a karácsony miatt, akkor nem csoda, hogy 2020 decemberére - amikor az áraknak már nem volt hová emelkedniük -, kisebb lesz a különbség az árakban. Mivel az eleve drágábbat vetjük össze a múlt havi árakkal. Ha egy kis időutazást teszünk, meg is tudhatjuk, mi az igazság: a KSH tavalyi adatai szerint 2019 októberéről novemberre az élelmiszerek ára átlagosan 0,4%-kal nőtt, 2020-ban viszont a fogyasztói árak egy hónap alatt ebben az időszakban az élelmiszerek ára "csak" 0,1%-kal nőtt. Mi történt decemberben? 2019-ben az élelmiszerek ára átlagosan 0,7%-kal nőtt(!) egy hónap alatt, míg 2020 decemberében 0,5%-kal csökkent!

Azt viszont lapunk mindig hangsúlyozza, hogy nem minden fogyasztói réteg érzékeli ugyanolyan súlyosnak az árak elszabadulását. Tudható például, hogy a nyugdíjasok által tapasztalható infláció mértéke magasabb, mint az átlag. Decemberben a KSH által nyugdíjas fogyasztóiár-indexnek keresztel mutató (amely gyakorlatilag a nyugdíjasok által átlagosan érzékelhető infláció) 3,8 százalék volt, 0,9 százalékponttal magasabb,  mint a mindenkire vonatkozó infláció (2,7%). A nyugdíjas infláció novemberben még 3,2 százalék volt, októberben 3,4, szeptemberben szintén 3,8 százalék - viszont a különbözet stabilan 0,4-0,5 százalékpont az általános inflációhoz képest. Ez alapján a decemberi "árcsökkenés" borítékolhatóan nem éreztette jótékony hatását a nyugdíjasok pénztárcáin.

Ráadásul az, hogy jelenleg sok termék ára stagnál, sem jelent feltétlenül jót: egyes termékeknek a járvány az egekbe emelte az árát, ami azóta sem megy lejjebb, csak stagnál. Ezt pedig a vásárlók is érzik a pénztárcájukon, és mivel hónapról hónapra tapasztalják, hogy még mindig milyen drágák az élelmiszerek - összességében az az érzésük támadhat, hogy folyamatosan magasabbak az árak, mint az "normális" lenne. Ez volt az általános tapasztalat 2020-ban, hiába járt valaki piacra, vagy vadászta a nagy boltláncok akcióit. Azt, hogy mit tapasztal valójában a vásárlók, a Pénzcentrum kiszámolta.

Nem mindegy, mi kerül a kosárba

A Pénzcentrum hónapról hónapra kiszámított fiktív bevásárlásai közelebbi képet adhatnak arról, mekkora áremelkedést tapasztalhatnak valójában a vásárlók, ha a nagyobb bevásárlás során ugyanazokat a termékeket teszik a kosárba, ugyanolyan mennyiségben minden hónapban. Mert hiába látjuk, hogy a statisztikai hivatal kimutatásai szerint pl. olcsóbb lett a narancs, a citrom, a csikemell filé, vagy hogy a paradicsom és sertéscomb árak felmentek - ezeknek az egységárát listázza a statisztikai hivatal.

A valóságban viszont a tojás vagy zsemle drágulása, a húsáruk árcsökkenése - mivel ebből többször veszünk, és többet - érezhetőbb a vásárlók számára, mint mondjuk az étolaj drágulása. Nem is szólva arról, egy egyedülálló fiatalnak máshogy fog kinézni a vásárlói kosara, mint egy családanyának, vagy egy nyugdíjasnak, hiszen nem ugyanazokat a termékeket, nem ugyanolyan mennyiségben veszik meg. A Pénzcentrum ebben a hónapban is három "tipikus" vásárló kosarát hasonlította össze, hogy ezt a különbséget meg tudjuk becsülni. (Azt azonban nem szabad elfelejteni, hogy csak élelmiszereket vizsgálunk, más árucikkek árváltozása nem képezi alapját a számításnak.)

A vásárlói kosarak alapján jobban látszik, milyen hatással volt a a járvány miatt bekövetkezett drasztikus infláció, a szezonális hatás az egyes vásárlói rétegekre, és ezáltal, hogy ki(ke)t érinti leginkább hátrányosan a járvány elhúzódó gazdasági hatása. (Ha kíváncsi vagy, milyen szempontok alapján állítottuk össze az egyes vásárlók kosarait, vagy pontosan mi kerül a kosarukba, a cikk végén elolvashatod.)

Ki spórolt a legtöbbet decemberben?

Hunor - a pályakezdő fiatal

Hunor egy heti bevásárlást spórolósan 2020 decemberében 7575 forintból ki tudott hozni, ugyanezekért a termékekért novemberben 7570, októberben 7566, szeptemberben 7589, augusztusban 7624, júliusban 7697, júniusban még 7718 forintot fizetett! Tehát egy hónappal korábban 5 forinttal, októberhez képest 9-cel kevesebbet, szeptemberhez képest 14-gyel, augusztushoz képest 49-cel, júliushoz és júniushoz viszonyítva pedig 122 és 143 forinttal kevesebbet fizetett a kasszánál a KSH átlagárai alapján. A tavalyi év azonos időszakában (2019 decemberében) pedig még csak 7165 forintot költött volna ugyanerre a kosárra! Tehát idén 410 forinttal, azaz 5,7 százalékkal került számára többe a bevásárlás, mint egy évvel ezelőtt.

Hunort az éves drágulás jobban érintette, mint a családanyát, vagy a nyugdíjas Marika nénit a fiktív vásárlók közül. A KSH által számított átlagos éves élelmiszerár-növekedésnél (4,7%) még így is rosszabbul járt (1 százalékponttal). A havi árváltozás számára alig érezhetően 5 forintos, 0,07 százalékos emelkedést hozott. Ilyen kismértékű különbséget nem lehet érzékelni.

Az egy év alatt tapasztalt drágulásban folyamatos a változás Hunor esetében: ez decemberben 5,7, novemberben 6,9 százalék volt,  októberben alacsonyabb, 6,75 százalékos emelkedést tapasztalhatott, ez jelentős csökkenés a szeptemberi 7,64 százalékos, az augusztuisi 8,58 és júliusi 9,04 százalékos éves áremelkedés mértékéhez képest. (Bár ebben, ahogy kifejtettük korábban, a tavaly decemberi árdrágulás is benne van.)

Judit - a családanya

A családanya két kiskorú gyermek, és két felnőtt számára vásárol, ő 2020 decemberében 20 980 forintot költött számításaink szerint alapvető élelmiszerekre a boltban. A novemberi árakhoz képest 67 forinttal többet fizetett (20 913 Ft). Októberben ugyanez a kosár 20 844, szeptemberben 20 856, augusztusban 20 912 forintba került volna. Így azt láthatjuk, hogy decemberben még a nyári magas áraknál is többet fizetett volna, hiába volt akkor jóval nagyobb az általános élelmiszerár-drágulás. A havi drágulás Hunornál jóval rosszabban érintte, 0,32 százalékkal többet fizetett, mint múlt hónapban.

2019 decemberében ugyanazokat a termékeket Judit 1272 forinttal kevesebbért tudta volna megvenni: 19 708 forintért. (Az éves drágulás novemberben forintban 1393, októberben 1416, Szeptemberben 1536, augusztusban 1708, júliusban 1736, júniusban 1715 forint volt Judit számára. Májusról májusra, amikor még a koronavírus nagyban rányomta a bélyegét az árakra, 2035, áprilisról áprilisra 1850.) Március hónapban 1546 forint volt a különbség. Tehát ebben év végére azért jelentős csökkenés mutatkozott.

Úgy tűnik, hogy Judit ebben a hónapban sokkal jobban ki volt téve az áremelkedésnek az átlagnál: novemberben a különbség 0,93 volt, míg októberben 0,54 százalékpont, ez nőtt decemberre 1,75-re. Bár a három fiktív vásárló közül általában a nyugdíjas Marika néni kosara a legérzékenyebb a havi árváltozásokra, novemberben és decemberben számításaink szerint a családanya bukott a legtöbbet az éves áremelkedésen arányaiban. Ez valószínűleg elsősorban a felvágott és zöldség-gyümölcs árak emelekdése miatt alakult így.

Marika néni - nyugdíjas

Marika néni egy kétfős háztartás szükségletei szerint intézi a bevásárlást: 2020 decemberében 17731 forintot fizetett volna a kasszánál egy jól megpakolt kosárért, míg ugyanazokért az árukért novemberben 17641, októberben 17 676, szeptemberben 17 763, augusztusban 17 781 forint lett volna a végösszeg. Tehát a decemberi kiadás október-novembernél több, szeptember-augusztus hónapnál viszont kevesebb lett. A nyugdíjasnak 90 forinttal több maradt múlt hónapban a tárcájában, mint novemberben, ezzel ő spórolt a legtöbbet: 0,51 százalékot a három fiktív vásárló közül. A havi árváltozás már október-november hónapokban is a fiktív nyugdíjast érintette a legjobban, ő spórolt a legtöbbet.

Ez is alátámasztja, hogy a Marika a leginkább árérzékeny vásárló: ha a KSH csökkenést jelez, akkor többet spórol, ha áremelkedést, akkor pedig rosszabbul jár a többi rétegnél. Például májusban is Marika néni 1 egész százalékponttal jobban ki volt téve az élelmiszerdrágulásnak, mint Judit, a családanya, és nyáron is jobban érintette az árcsökkenés, most pedig az idényáras élelmiszerek és húsáruk árcsökkenését is jobban tükrözi a kosara.

Ha 2019. decemberi áraihoz viszonyítjuk a bevásárlás értékét, akkor viszont Marika néni "csak" 16 692 forintot fizetett volna ugyanazokért a termékekért, vagyis 6,23 százalékos áremelkedést tapasztalt. A KSH-átlagnál ez 1,53 százalékponttal több. (Hunor csak 1, Judit 1,75 százalékponttal járt rosszabbul.)

Marika néni 1039 forinttal fizetett kevesebbet ugyanazokért a termékekért decemberben, mint egy éve. Ehhez képest a novemberi éves drágulás mértéke több: 1123 forint volt a számára; az októberi 1252, a szeptemberi 1486, az augusztusi különbség 1639, a júliusi 1565 forint volt. Az idei év "legdrágább hónapjában", májusban pedig 1959 forint különbséget tapasztalhatott éves szinten. Tehát Judithoz hasonlóan a decemberi éves drágulás jelentős csökkenést mutatott.

Végeredményben a koronavírus-járvány és más együttes hatások miatt bekövetkezett éves szintű drágulás decemberben azt mutatta: a kisgyermekes családanya kosara drágult a legjobban, hiszen ő veszi a legtöbb zöldséget, gyümölcsöt, felvágottat, zsemlét. A nyugdíjas kosarára jobban hatott a sertéshús árának csökkenése, az egyedülálló fiatalember pedig ugyanúgy a legkevésbé volt kitéve a drágulásnak és árcsökkenésnek, mint eddig.

Fiktív vásárlók bemutatása: Hunor, Judit és Marika néni

Egy pályakezdő, a 25 év alatti korosztály fogyasztási szokásaiból kiindulva - vagyis, hogy a KSH adatai szerint melyik élelmiszercsoportokra mennyit költ az adott korosztály - létrehoztuk egyik fiktív vásárlónkat, akit Hunornak nevezünk. Az ő nagyobb bevásárláskor megpakolt kosarát vetettük össze egy prototipikus családanyáéval, aki két gyermek és két felnőtt részére vásárol be - őt nevezzük Juditnak, valamint a Marika néninek nevezett fiktív nyugdíjaséval, aki magának és szintén nyugdíjas férjének vásárol hipotézisünk szerint.

Fontos, hogy a kosarak összeállításánál nem azt vettük alapul, hogy Hunor, Judit vagy Marika néni hónapokra elég tartalékot halmozna fel, hanem pusztán egy átlagos, de nagyobb hétvégi bevásárlást: egy, vagy maximum két hét alatt kifogyó élelmiszereket, illetve éppen kifogyóban lévő termékeket vesznek (így került a számításba a liszt, a cukor, az étolaj stb.).

Úgy képzeljük, Hunor kevesebb fajta terméket vesz és kisebb mennyiségben, hiszen ritkábban és kevesebb mennyiségeket főz, mint pl. Judit, aki egy családról gondoskodik. De Hunor pl. Marika nénivel ellentétben nem vesz fejeskáposztát, vagy szárazkolbászt sem rendszeresen, így ezek most sem kerültek a kosarába. Az is jellemző, hogy míg Marika néni párizsit és olasz felvágottat visz haza, Judit olasz felvágottat és gépsonkát, Hunor viszont például jellemzően csak párizsit. Judit sokkal több gyümölcsöt vásárol - már csak a gyerekek miatt is - narancsot, almát és banánt, de Marika néni ugyanannyi hagymát elhasznál például, mint a családanya.

Kinek mi került pontosan a kosarába?

A kosarak összeállításához a KSH adatait használtuk fel, aszerint a statisztika szerint súlyozva a benne lévő termékeket, hogy az adott vásárlói perszónának (Hunornak, Juditnak, vagy Marika néninek) megfelelő korosztály (25 év alatti, 25-54 éves korcsoport és 65 felettiek), illetve háztartási leosztás (egyszemélyes felnőtt, két felnőtt két gyermekkel, ill. két felnőtt, akik közül legalább az egyikük 65 feletti) mennyit költ az adott élelmiszercsoportokra éves szinten átlagosan - ehhez 2018-as a legfrissebb kimutatás.

Így Hunor kosarába minden heti/kétheti bevásárlás során kerül 1 kiló kenyér, 3 db zsemle, negyed kg karaj, negyed kg sertéscomb, fél-fél kg csirkecomb és szárny, fél kg csirkemell, 20 dkg párizsi, 2 liter tej, 20 dkg sajt, 6 tojás, 1 db (200-250 grammos) margarin, étolaj (1l), egy citrom, egy narancs, 2 banán, 2 alma, 20 dkg paradicsom, 3 fej vöröshagyma, 1 kg burgonya, 1-1 kg cukor és liszt, 6 palack szénsavas ásványvíz (1,5l) és 1 doboz 100%-os narancslé.

Judit már többféle terméket és más mennyiségben helyez fiktív vásárlói kosarába: 1,5 kg kenyeret, 10 db zsemlét, fél-fél kg karajt és sertéscombot, 1 kg csirkemellet, fél-fél kg csirkeszárnyat és combot, de ő vásárol fél kiló szárazkolbászt is, 20-20 dkg olaszfelvágottat és gépsonkát, valamint 30 dkg pontyszeletet. 2,8%-os tejből 5 litert, trappista sajtból 40 dkg-ot vesz és 12 darab tojást is. Egy doboz margarin az ő kosarába is kerül, ezen felül még két liter étolaj vagy olívaolaj, 1 kg cukor és 2 kg liszt, 24 palack ásványvíz és 3 doboz narancslé. Egy citromot, 5 narancsot, 5 banánt, 6 almát is vesz és fél fej káposztát, 2 kígyóuborkát, 60 dkg paradicsomot, 4 fej vöröshagymát és 4 kg burgonyát.

Marika néni kosarába, úgy képzeljük, nagyobb bevásárlás alkalmával 1,5 kg kenyér, 8 zsemle, fél-fél kg karaj és sertéscomb kerül, valamint 1 kg csirkecomb és szárny. 20-20 dkg olaszfelvágott és párizsi mellé 1 kg szárazkolbászt is vesz, és 20 dkg pontyszeletet. Egy doboz margarint, 3 liter tejet, 30 dkg trappistát és 10 db tojást, 1 liter étolajat vásárol, ezenfelül pedig 2 citromot, 3 narancsot, 4 banánt, 4 almát, egy fej káposztát, 1 kígyóuborkát, 40 dkg paradicsomot, 4 fej hagymát, 3 kg burgonyát vesz. Judithoz hasonlóan 1 kg cukrot és 2 kg lisztet vásárol, de ásványvízből csak 12 palackkal, és narancsléből is csak 2 dobozzal.