Őket sújtja leginkább a májusi drágulás: durván felverte az árakat a járvány

A Pénzcentrum friss drágulási toplistáján szereplő 10 (+1) termék közül 19-75 százalékban drágultak meg alapvető élelmiszerek. Ilyen drasztikus drágulás még februárról márciusra sem volt tapasztalható az egyes termékeknél - ebben nagy szerepe van a szezonális hatásnak, a mezőgazdasági termelés gondjainak, és nyilvánvalóan a koronavírus hatásainak is. Nemcsak a járvány alatt tapasztalható keresletnövekedés, hanem pl. az áruszállítás nehézségei és még sok kritikus tényező együttesen vezetett a drasztikus dráguláshoz.

EZ IS ÉRDEKELHET

Brutális árrobbanás a hazai boltokban: ez kerül 75 százalékkal többe

Miért pont az élelmiszerek drágulnak a legjobban?

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb adatai szerint 2020 májusában a fogyasztói árak átlagosan 2,2 százalékkal voltak magasabbak az egy évvel korábbinál. Az elmúlt egy évben az élelmiszerek és a szeszes italok, dohányáruk ára nőtt jelentős mértékben.

a KSH adatai szerint, viszont a májusban mért drágulás így sem tudta nemhaladni az áprilisit, amely 8,7 százalék volt. - ezen belül a párizsi, kolbászé 22,0, a sertéshúsé 20,7, az idényáras élelmiszereké (burgonya, friss zöldség, gyümölcs) 19,1 drágult a leginkább.

Áprilisról májusra a fogyasztói árak átlagosan 0,4 százalékkal növekedtek, ezen belül az élelmiszerek ára 0,7 százalékkal voltak magasabbak. Ez elmarad a márciusról áprilisra történt 1,4 százalékos drágulástól az élelmiszerek árakban, így arra lehet következtetni, hogy a koronavírus rövidtávú hatásai a májusi árakat már nem érintették olyan mértékben. Ebben a hónapban viszont meghatározó volt az idényáras élelmiszerek (burgonya, friss zöldség, gyümölcs) 5,1%-os áremelkedése a statisztikai hivatal szerint. 

A grafikonunkon látható termékek árváltozásaiból látszik, hogy amíg például az alma, a sertéshús, szárazkolbász és kenyér árak áprilisról májusra tovább drágultak, addig több termék esetén mérséklődés történt az áprilisi nagyobb áremelkedést követően. Ilyen például a csirkemell filé, a tojás vagy a sajt árváltozása. Ide sorolhatnánk az uborkát is, viszont annak árára sokkal inkább a szezonalitás volt hatással, mint a koronavírus járvány.

Vásárlói kosarak

A Pénzcentrum hónapról hónapra kiszámított fiktív bevásárlásai megmutatják, hogy mekkora áremelkedést tapasztalhatnak valójában a vásárlók, ha hónapról hónapra végzett nagyobb bevásárlás során ugyanazokat a termékeket teszik a kosárba, ugyanolyan mennyiségben. Mert hiába veszi alapul a statisztikai hivatal a számításához, hogy pl. egy liter tej, vagy egy kiló kenyér mennyit drágult, mellé pedig egy kg lisztet és cukrot véve, és húsárukból is 1-1 kilógrammal számolva, mert ezeket eltérő mennyiségben veszik a vásárlók. A tej, a felvágottak vagy kenyér drágulása - mivel ebből többször veszünk, és többet - érezhetőbb a vásárlók számára, mint mondjuk a kolbász vagy a sertéscomb drágulása.

Nem is szólva arról, hogy egyes vásárlói rétegek más-más termékeket, eltérő mennyiségben vesznek a boltban, így egy egyedülálló fiatalnak máshogy fog kinézni a vásárlói kosara, mint egy családanyának, vagy egy nyugdíjasnak. A Pénzcentrum ezért hónapról-hónapra három "tipikus" vásárló kosarát hasonlítja össze, hogy ezt a különbséget meg tudjuk becsülni.

Lapunk ebben a hónapban is megvizsgálta, mennyit költ egy pályakezdő, a 25 év alatti korosztály fogyasztási szokásaiból kiindulva - vagyis, hogy a KSH adatai szerint melyik élelmiszercsoportokra mennyit költ az adott korosztály pl. A fiktív fiatal, egyedül élő vásárlót az egyszerűség kedvéért Hunornak nevezünk. Az ő nagyobb bevásárláskor megpakolt kosarát vetettük össze egy családanyáéval, aki két gyermek és két felnőtt részére vásárol be - őt nevezzük Juditnak, valamint a Marika néninek nevezett fiktív nyugdíjaséval, aki magának és szintén nyugdíjas férjének vásárol.

Fontos, hogy a kosarak összeállításánál nem azt vettük alapul, hogy Hunor, Judit vagy Marika néni hónapokra elég tartalékot halmozna fel, hanem pusztán egy átlagos, de nagyobb hétvégi bevásárlást: egy, vagy maximum két hét alatt kifogyó élelmiszereket, illetve éppen kifogyóban lévő termékeket vesznek (liszt, cukor, stb.). Úgy képzeljük, Hunor kevesebb fajta terméket vesz és kisebb mennyiségben, hiszen ritkábban és kevesebb mennyiségeket főz, mint pl. Judit, aki egy családról gondoskodik. Hunor pl. ő Marika nénivel ellentétben nem vesz fejeskáposztát, vagy szárazkolbászt sem.

Az is jellemző, hogy míg Marika néni párizsit és olasz felvágottat visz haza, Judit olasz felvágottat és gépsonkát, Hunor viszont csak párizsit. Judit sokkal több gyümölcsöt vásárol - már csak a gyerekek miatt is - narancsot, almát és banánt, de Marika néni ugyanannyi hagymát elhasznál például, mint a családanya. Lássuk, hogy milyen hatással volt a májusi kosarakra az infláció, a szezonális hatás, és nem utolsó sorban a járvány!

Kinek a pénztárcája bánta jobban a járványt, inflációt?

Hunor egy heti bevásárlást spórolósan 2020 májusában számításaink szerint 7803 forintból ki tudott hozni. Hiába nyomta fel az áprilisi árakat jelentősen a koronavírus, akkor még mindig csak 7681 forintot fizetett a kasszánál a KSH átlagárai alapján. A tavalyi év azonos időszakában (2019 májusában) pedig még csak 7016 forintot költött volna ugyanerre a kosárra. A áprilisról májusra tapasztalható áremelkedés Hunort érintette a legkevésbé hátrányosan: 1,58 százalékkal fizetett többet. (Szemben a KSH szerinti 0,7 százalékos drágulással.) Érdekes, hogy a koronavírus által leginkább érintett áprilisi hónapban Hunor járt a legrosszabbul, 2,18 százalékkal fizetett többet az előző havi (márciusi) bávásárláshoz képest.

Az előző hónapban viszont még 10,9 százalékos volt csak az egy év alatt tapasztalható drágulás Hunor esetében. Ez azért érdekes, mert márciusról márciusra még "csak" 8,4 százalék volt a fiatalember által tapasztalt áremelkedés, áprilisban ez megugrott 10,9 százalékra, de arra lehetett volna számítani, hogy májusra mérséklődik. Nem így lett.

Judit, a családanya két kiskorú gyermek, és két felnőtt számára vásárol, ő 2020 májusában 21468 forintot költött számításaink szerint alapvető élelmiszerekre a boltban. Az áprilisi árakhoz viszonyítva 2,07 százalékkal fizetett többet, mivel akkor még csak 21033 forintot fizetett volna. Így ő jobban megérezte a drágulást, kb. fél százalékponttal, mint Hunor. Hogy ez miért lehet? Ebben legfőként az idényáras gyümölcsök játszhatnak szerepet, és hogy az alapvető élelmiszerekből, aminek az ára még feljebb ment, Judit többet vásárol (mint a tej, kenyér, ásványvíz, stb.).

Tavaly májusban ugyanazokat a termékeket Judit 2035 forinttal kevesebbért tudta volna megvenni: 19433 forintért. (Áprilisról áprilisra, mikor már a koronavírus nagyban rányomta a bélyegét az árakra, 1850 forint volt a különbség, márciusról márciusra pedig "még csak" 1546 forint!) Ez így 10,47 százalékos emelkedés. Judit tehát 0,43 százalékponttal kevésbé volt kitéve az éves árváltozásnak, mint Hunor. Viszont áprilisban még 1,3 százalékpont volt köztük a különbség.

Bár Judit fizetett a legtöbbet, arányaiban mégis a fiktív nyugdíjas kosara drágult meg a legnagyobb mértékben. A nyugdíjas Marika néni egy két fős háztartás szükségletei szerint intézi a bevásárlást: 2020 májusában 18336 forintot fizetett volna a kasszánál egy jól megpakolt kosárért, míg áprilisban ugyanazokért az árukért 17791 forint lett volna a végösszeg. Májusban tehát 545 forinttal kevesebb maradt a tárcájában, mint múlt hónapban. (Megjegyzés: korábban a fiktív nyugdíjas kosarában egy üveg bor is szerepelt, ennek kikerülésével a drágulás mértéke jobban meglátszik a kosáron.)

Míg előző hónapban a nyugdíjas Marika néni és Judit bevásárlásakor tapasztalható drágulás csaknem hajszálra ugyanannyi volt, 1,2 százalék, addig márciusról áprilisra az idős hölgy 1 egész százalékponttal jobban ki volt téve az élelmiszerdrágulásnak! Ha pedig a múlt év májusához viszonyítjuk a bevásárlás értékét: akkor 16377 forintot fizetett volna ugyanazokért a termékekért. 2019 májusához képest tehát a fiktív nyugdíjas 11,96 százalékos áremelkedést tapasztalt, Hunornál 0,75 százalékponttal, Juditnál pedig 1,5 százalékponttal többet!

Vagyis végeredményben a koronavírus-járvány és más együttes hatások miatt bekövetkezett drágulás leginkább a fiktív nyugdíjas kosarát érintette, aki többféle terméket vásárol, mint a fiatalember és a családanya, de csak két főre elég mennyiséget.

Miközben a KSH szerint idén májusban az élelmiszerek ára átlagosan 8,4 százalékkal nőtt egy év alatt, látható, hogy attól függően, pontosan milyen termékek kerülnek egy átlagos bevásárláskor a kosárba, és milyen mennyiségben, a tapasztalt áremelkedés ennél is magasabb lehet. Egy átlagos fiatal esetén 2,8 százalékponttal, egy családanya számára 2,1 százalékponttal, egy nyugdíjasnak pedig 3,56 százalékponttal is.

Ahogy minden hónapban, májusban is találunk olyan termékeket, amelyeknek az ára csökkent: a csirkemell, uborka, paradicsom, párizsi, tojás, stb. olcsóbb lett az áprilisi árakhoz képest, a káposzta vagy a vöröshagyma pedig a tavaly májusi árszinthez képest. Ezek viszont nem tudták ellensúlyozni a drasztikus áremelkedést egyes termékeknél, mint pl. a rövidkaraj 60 forintos, a szárazkolbász 230 forintos, a citrom 120 forintos, vagy az alma 70 forintos havi átlagárának emelkedését.

De a tavaly májusi árakhoz képest is a felvágottak kilója 430-480 forinttal kerül többe, az alma, narancs, paradicsom 150-215 forinttal. Alig van néhány olyan termék, amelynek csökkent vagy stagnált volna az ára, mint a burgonya, a margarin vagy az ásványvíz árak.

Kinek mi került a kosarába?

A kosarak összeállításához a KSH adatait használtuk fel, aszerint a statisztika szerint súlyozva a benne lévő termékeket, hogy az adott vásárlói perszónának (Hunornak, Juditnak, vagy Marika néninek) megfelelő korosztály (25 év alatti, 25-54 éves korcsoport és 65 felettiek), illetve háztartási leosztás (egyszemélyes felnőtt, két felnőtt két gyermekkel, ill. két felnőtt, akik közül legalább az egyikük 65 feletti) mennyit költ az adott élelmiszercsoportokra éves szinten átlagosan - ehhez 2018-as a legfrissebb kimutatás.

Így Hunor kosarába minden heti/kétheti bevásárlás során kerül 1 kiló kenyér, 3 db zsemle, negyed kg karaj, negyed kg sertéscomb, fél-fél kg csirkecomb és szárny, fél kg csirkemell, 20 dkg párizsi, 2 liter tej, 20 dkg sajt, 6 tojás, 1 db (200-250 grammos) margarin, étolaj (1l), egy citrom, egy narancs, 2 banán, 2 alma, 20 dkg paradicsom, 3 fej vöröshagyma, 1 kg burgonya, 1-1 kg cukor és liszt, 6 palack szénsavas ásványvíz (1,5l) és 1 doboz 100%-os narancslé.

Judit már többféle terméket és más mennyiségben helyez fiktív vásárlói kosarába: 1,5 kg kenyeret, 10 db zsemlét, fél-fél kg karajt és sertéscombot, 1 kg csirkemellet, fél-fél kg csirkeszárnyat és combot, de ő vásárol fél kiló szárazkolbászt is, 20-20 dkg olaszfelvágottat és gépsonkát, valamint 30 dkg pontyszeletet. 2,8%-os tejből 5 litert, trappista sajtból 40 dkg-ot vesz és 12 darab tojást is. Egy doboz margarin az ő kosarába is kerül, ezen felül még két liter étolaj vagy olívaolaj, 1 kg cukor és 2 kg liszt, 24 palack ásványvíz és 3 doboz narancslé. Egy citromot, 5 narancsot, 5 banánt, 6 almát is vesz és fél fej káposztát, 2 kígyóuborkát, 60 dkg paradicsomot, 4 fej vöröshagymát és 4 kg burgonyát.

Marika néni kosarába, úgy képzeljük, nagyobb bevásárlás alkalmával 1,5 kg kenyér, 8 zsemle, fél-fél kg karaj és sertéscomb kerül, valamint 1 kg csirkecomb és szárny. 20-20 dkg olaszfelvágott és párizsi mellé 1 kg szárazkolbászt is vesz, és 20 dkg pontyszeletet. Egy doboz margarint, 3 liter tejet, 30 dkg trappistát és 10 db tojást, 1 liter étolajat vásárol, ezenfelül pedig 2 citromot, 3 narancsot, 4 banánt, 4 almát, egy fej káposztát, 1 kígyóuborkát, 40 dkg paradicsomot, 4 fej hagymát, 3 kg burgonyát vesz. Judithoz hasonlóan 1 kg cukrot és 2 kg lisztet vásárol, de ásványvízből csak 12 palackkal, és narancsléből is csak 2 dobozzal.