Több ezer magyar nőt érint, mégsem beszélnek róla: luxus az intim higiénia?

Az iskolából és a munkából is rendszeresen kimaradnak fiatal lányok, nők világszinten több millióan, mert nem elérhetőek számukra az alapvető női higiénés termékek. Egyes országokban a menstruáció napjai egyenesen életveszélyesek a nőket sújtó tabuk következtében.

Még a legfejlettebb országokban, mint Magyarország sem ismeretlen probléma, hogy kamaszlányok rendszeresen kimaradnak az iskolából azokon a napokon, mert nem tudják megvásárolni az alapvető higiénés eszközöket. Ezek a hiányzások többnyire igazolatlanok, de a legnagyobb gond mégis, hogy a hátterükben az az ok áll, hogy nem tudnak menstruációs betéteket, tamponokat vásárolni, és azok helyett régi rongyokat, papírt használnak. Tehát gyakran fertőzésveszélyes körülmények között vészelik át ezeket a napokat, és nem mozdulnak ki otthonról, többek között azért sem, hogy összevérzett ruhájuk miatt meg ne szégyenítsék őket.

A sajtónyilvános beszélgetésen levetítették Klopfstein László Bálint Ciklus című díjnyertes kisfilmjét, melyben egy diáklány küzdelmeibe nyerhetünk betekintést azokon a napokon.

Váradi Mariann ismertette a #Lánybólnővé programot, elmondta, hogy 2017 ősze óta tart a szervezése, és fejlődik folyamatosan tovább. 2018-ban indították el a "Pilot" programot, Békés megyében. Ennek célja a menstruációs szegénység miatti tanórákról való hiányzások felszámolása volt, így iskolákban kezdték el ennek megvalósítását. Három havi mennyiségű intimbetétet osztottak ki a lányoknak, a fiúknak pedig tusfürdőt, melyet beszélgetések keretében adtak át a gyerekeknek.

2018 októberében volt lehetőségük - az elmaradt menekülthullám miatt - 36720 egészségügyi betétcsomag sorsáról dönteni. Végül 12 ezer felsőtagozatos lánynak sikerül kiosztani ezeket a csomagokat a "Basic" programban. 2019 eleje óta dolgoznak a programon, melynek októberben indul a megvalósítása: 13 ezer csomagnyi betétet terveznek szétosztani, nagyjából 250 oktatási intézményben, megyénként 215, összesen 4300 általános iskolás lánynak. Tanítási óra keretén belül előadásokat hallgathatnak majd a diákok, melyeknek fő témai a testi fejlődés, menstruáció, higiénia lesznek. Hogy a fiatalok merjenek kérdezni, anonim kérdések feltételére is lesz lehetőség.

A menstruációs szegénységről Havasiné Ádámszki Emília, védőnő, Salamon Adrienn, a Női Egészségért Alapítvány egyik alapítója, kuratóriumának elnöke, Krubl Yvette a Procter&Gamble kommunikációs menedzsere és Serdült Viktória, újságíró beszélgettek Nagy Gábor, a Magyar Vöröskereszt főigazgató helyettesének moderálásával.

Abban minden szakember egyetértett, hogy a probléma sokkal nagyobb rétegeket érint, mint gondolták pár éve, amikor a témával elkezdtek foglalkozni. A beszélgetés egyik nagy tanulsága volt, hogy nem csak önmagában a szegénység jelent problémát, hanem az információ hiánya is. Nem csak azért vannak kitéve veszélynek magyar nők ezrei, tízezrei, százezrei a menstruációjuk idején, mert nem jutnak hozzá az alapvető intim higiéniás termékekhez, hanem azért is, mert alapvető biológiai, egészséget érintő információkhoz sem jutnak hozzá.

A többszörös tabu

Nem elég, hogy a menstruációs szegénység manapság még mindig tabutéma, sajnos maga a menstruáció is annak számít. Salamon Adrienn elmondta, mekkora károkat okozhat, hogy a menstruációról sem lehet nyíltan és őszintén beszélni, kérdezni. Véleménye szerint a média is azt sugallja, hogy tegyünk úgy ezeken a napokon, mintha ugyanolyan napok lennének, mint bármelyik másik. Ez is hozzájárul, hogy nagy átlagban nem merünk nyíltan és őszintén, tabuk nélkül beszélni a témáról. Addig pedig a menstruációs szegénységről sem lehet beszélni.

Abban, hogy ez a tabu ledőljön, szerinte nagy szerepe lehet az influenszereknek, akik elérik a fiatal lányokat, és beszélnek a témáról. Egy következő lépés lehet, hogy a menstruációs szegénységről is fogunk tudni beszélni.

Havasiné Ádámszki Emília, védőnői tapasztalatai alapján azt hangsúlyozta, hogy az információhiány az egyik fő oka, hogy a menstruáció még mindig tabu lehet, olyan témákkal együtt, mint a fogamzásgátlás. Ráadásul kiemelte, hogy a férfiakat ugyanúgy érinti a probléma, de mivel női témának van bélyegezve, hozzájuk még annyira sem jutnak ez az információk.

Krubl Yvette is arról beszélt, hogy az általuk támogatott programok célja, hogy minél több emberhez el tudjanak jutni, felhívni a problémára a figyelmet, hogy bekerüljön a köztudatba. Mert ha már mindenki beszél róla, akkor nem ciki.

Láthatatlan tömegek

Abban a kérdésben, hogy kiket érint Magyarországon a probléma, az a konszenzus alakult ki a beszélgetés végére, hogy sokkal több lányt és nőt, mint kezdetben feltételezték. A hátrányos helyzetű települések szegény családjaiból származó iskolásokat próbálták megcélozni elsősorban, míg más programok a hajléktalan nőket segítették. Azonban egy Budapestre vidékről felköltöző egyetemistát ugyanúgy érinthet, mint egy nagyvárosban élő családanyát, akiknek változó életkörülményei ugyanúgy luxussá tehetik az intim higiéniát.

A kistelepüléseken élőket sem egyformán érinti a probléma: míg sok helyen Havasiné Ádámszki Emília szerint nagyon könnyen meg tudják oldani a családok, ahol kevés pénzből gazdálkodnak, máshol, ahová például csak mozgó bolt jár, amely drágán kínálja a városban például olcsóbban beszerezhető mentruációs termékeket, már nehezebben. Ugyanígy Budapesten is érinthet a probléma elitiskolásokat is, mert a családnak nem telik rá, viszont a diák nem tudja, hogyan oldhatná meg, ha a tampont, betétet nem tudja megvenni.

Serdült Viktória szerint 2017 óta annyiban változott a helyzet, hogy ha ma megkeres a témában bárkit, nagyobb eséllyel már tud a jelenségről, és hajlandó válaszokat is adni. Korábban a szinte teljes elutasítással találkozott, mintha a jelenség nem is létezne.

Nincs kihez fordulni

Havasiné Ádámszki Emília szerint arra is lehetőséget kellene teremteni, hogy a gyerekek meg tudják beszélni a problémáikat szakemberekkel, melynek jelenleg nincs intézményesített formája. Hiába beszélnek róla influenszerek, youtuberek, vagy különböző médiumok, ha az a gyermekekhez nem jut el. Viszont minél többen beszélnek róla, annál inkább lehet majd érzékenyíteni olyan döntéshozókat, akiknek módjukban áll tenni az edukációért, akár iskolaigazgatókat, védőnőket, orvosokat, stb.

A beszélgetés után felmerült kérdésekből és válaszokból az derült ki, hogy a különböző országok különböző megoldásokkal éltek már a probléma kapcsán, mint az intim higiéniás termékek áfájának csökkentése, vagy eltörlése, az iskolákba ingyenes "red box" kihelyezése, vagy ingyenes betét automaták elhelyezése az érintett helyeken.

Magyarországon ilyen jellegű eredményről még nem lehet beszámolni. Egyelőre még átfogó statisztikák sem állnak rendelkezésre arról, kiket érint a probléma, hányan vannak, és milyen módon lehetne megoldást találni a számukra. Miután a menstruációs szegénység megszűnt tabutémának lenni, bekerül a köztudatba, akkor lehet majd országos eredményeket elérni a kérdésben. Viszont az már most látszik, hogy szervezetek, civilek egyre többen foglalkoznak a kérdéssel, és összefogással nagy eredményeket tudtak már idáig is elérni.