Ijesztően gyenge teljesítménnyel működnek a hazai üzletek

Egy holland munkás kétszer annyi értéket állít elő, mint egy magyar, itt hatékonysági problémák vannak. A legfontosabb feladata a kormánynak, hogy a magyar vállalkozások többet állítsanak elő, nagyobb hatékonysággal. A vállalkozói szektorban a számok és a mindennapi tapasztalatok alapján is jókora elmaradásban vannak a magyarok. Varga Mihály és Palkovics László miniszterek beszéltek erről egyebek mellett Tusványoson.

Az elmúlt időszak magyar gazdasági teljesítményét legnagyobb súllyal a fogyasztás bővülése pumpálta felfelé - írja közleményében a blokkk.com. A keresetek növekedése kétszámjegyű, ami felfelé húzza a GDP-t is. A felületes szemlélők azonban már nem gondolnak arra, nem pusztán arról van szó, hogy a boltosnál szépen csörög a kassza, azért a kereskedőnek is van munkája és ráfordítása, költsége is bőven. A polcra való árut meg kell venni a termelőtől, gyártótól, ami a legnagyobb ráfordítás a boltban. Ki kell fizetni a bért is, az a boltokban is szépen emelkedett eddig, sokkal gyorsabban, mint az árbevétel, és minden más működési költséget is. És az áfával is el kell számolni, a nagyobbrészt 27 százalékos kulcs szépen hoz a költségvetés konyhájára is. Egyébként ez is versenyképességi tényező.

A nyugtát bogarászva a boltban hagyott pénznek mindössze a negyede a kereskedőé az átlagot tekintve, a többi a már említett módon a beszállítóké és az államé. 2017-ben a 10 426 milliárd forintnyi kiskereskedelmi forgalomból 2 710 milliárd forintja maradt a boltosnak kifizetni a különféle költségeit, ráfordításait.

Bolt és bolt nem egyforma

A legutóbbi statisztikai adatok szerint a boltok száma 132 ezer. Ebből 71 ezer olyan, ahol ez az egy szem bolt a vállalkozóé, ennyi az egy boltból álló vállalkozások száma a kiskereskedelemben. Már ebből is kitűnik, hogy a túlnyomó többség kisvállalkozás. A nagyobb láncok közül, akik húsz boltnál többel ügyködnek, 138 a számuk, 11 ezer bolttal. Ebben a körben nem csak multik, hanem a nagyobb hazai láncok is benne vannak. A külföldi tulajdonú boltok száma egyébként 10 ezer körül mozog, de köztük is vannak kisebbek.

A versenyképesség oldaláról nagyok a különbségek a boltos világban. Elöljáróban azért meg kell jegyezni, hogy a boltos kiskereskedelem sajátossága szerte a világban, hogy mindenütt fellelhetők egymás mellett a kisebb és nagyobb boltok, az arányok persze országonként eltérőek. És a kisbolt mindenütt eleve hátránnyal indul, persze nem mindegy, hogy ez mekkora. A magyar boltos világ gondja, hogy bár a kormány próbálta egyes adminisztratív korlátozásokkal fékezni a nagy láncok terjeszkedését, önmagában ez semmit sem segített javítani a kisboltok versenyképességét. Pedig ez nagyon rájuk férne, hiszen a digitalizáció előnyeit most nem is mérlegelve (a pénzügyminiszter szerint sokuknak még honlapja sincs) már az is sokat számít, hogy a meglévő, de sajnálatos módon sokszor elavult eszközeiket milyen költségekkel tudják működtetni (például hűtőberendezés, szállítóeszköz), vagy például van-e pénzük vonzóbbá tenni egy kirakatot.

És a bérköltségeket sem bírják sokan, ezért is látni sok "rögtön jövök" táblát a kisboltokban, ami annak a mutatója, hogy ott már csak egy eladó dolgozik (vagy maga a tulajdonos). A boltmegszűnések száma pedig nem csak arra utal, hogy elaprózott a magyar bolthálózat, hanem arra is, hogy versenyképességben gyengék a kicsik, évente több ezer bolt zár be végleg (az elmúlt öt esztendőben 16 ezer). Tehát lenne mit javítani a kisboltok versenyképességén, pénzt adva például a technikai fejlesztésekre (és igaza van a pénzügyminiszternek, bár apróságnak tűnik, de sok esetben még egy ügyes honlap is segítség lehet), de az adókedvezmény is rájuk férne. A kata, kiva nem kereskedelemre szabott, a már említett nagy beszerzési költségarány mellett, de egy kisboltos átalányadózás sokaknak segítség lenne, az eddiginél nagyobb járulékcsökkentésről, több kivételről nem is beszélve (még mindig jobb, ha valaki kevesebb járulékot fizet, mint ha semmit, mert be kell zárnia).

A legjobban a boltos kereskedők versenyképességbeli különbségeit az egy főre jutó árbevétel mutatja. A blokkk.com gyűjtésében az élelmiszer kereskedők körében ráadásul az általában jobban teljesítő magyar láncok vállalkozásai szerepelnek példaként, ami egyúttal azt is jelenti, hogy a különbségek ennél nagyobbak. És vannak különbségek a magyar láncokon belül is. A legjobban teljesítő magyar CBA-s Krupp és Társa valamint az Aldi között több mint kétszeres a különbség:

A multi láncok közül eddig az Aldi, a Penny és a Spar tette közzé 2017-es beszámolóját, a többiek (Auchan, Lidl, Tesco) pénzügyi fordulónapja nem december 31., hanem későbbi.