Milliónyi magyar nem gondolt erre 2025-ben: koldusbotra jutnak, ha beüt a tragédia

A tegnap bemutatott hitelfedezeti biztosítás sajátsága, hogy kifejezetten valamilyen – jellemzően nagyobb összegű – hitelszerződés mellé kötik azzal a céllal, hogy megóvja az adósokat a hiteltörlesztésből adódó pénzügyi terhektől olyan váratlan események esetén, mint például haláleset, rokkantság, súlyos betegség, munkanélküliség vagy keresőképtelenség. A biztosító a fent felsorolt esetekben részben vagy teljesen átvállalja a hitel visszafizetését – természetesen a szerződésben meghatározott feltételeknek megfelelően.

Ugyanakkor érdemes hangsúlyozni, hogy nem a hitelfedezeti biztosítás az egyetlen pénzügyi termék, amely képes "védőhálót" teremteni arra az esetre, ha a jelentős tartozással rendelkező adóssal bekövetkezik a legrosszabb. Bár nem kifejezetten a hitelszerződések mellé „lett teremtve”, de többek között a fenti feladatot is tökéletesen ellátja az ún. kockázati életbiztosítás, amely a biztosított személy életére köttetik. A szerződés megkötésekor többek között megállapításra kerül a biztosított személye – amely eltérhet a szerződő személyétől – és hogy ki vagy kik legyenek a kedvezményezettek, akik a biztosított személy halála esetén megkapják a biztosítási összeget.

Fontos tisztázni, hogy most kifejezetten a kockázati életbiztosításokról – tehát egy olyan biztosítási formáról beszélünk, amely kizárólag akkor fizet, ha a szerződés ideje alatt a biztosított meghal. Ez egyúttal azt is jelenti, hogyha a biztosítottnak szerencséje volt és a szerződése úgy ér véget, hogy kutya baja, akkor a végén semmit sem kap vissza az általa befizetett összegből.

Mennyire népszerű?

Egy korábbi kutatás szerint a megkérdezettek 61 százaléka gondolta úgy, hogy életbiztosítással (is) rendelkeznie kell annak, aki a jövő váratlan kihívásaival szemben felkészültnek szeretné érezni magát, ezzel szemben mégis mindössze 31 százalék nyilatkozott úgy, hogy valóban rendelkezik is ilyen típusú biztosítással. De mi a helyzet most? Ezúttal arról kérdeztünk néhány hazai biztosítót, hogy jellemzően melyik korosztály köt kockázati életbiztosítást, illetve mekkora összegre.

Az általunk megkérdezett biztosítók mindegyike úgy nyilatkozott, hogy a kockázati életbiztosítás elsősorban a 30-as, 40-es korosztály biztosítási terméke.

Jelenleg azt tapasztaljuk, hogy a kockázati életbiztosítást kötő ügyfeleink többsége a 30-45 éves korosztályba tartozik. Ők alkotják a biztosítottak körülbelül 60%-át. Az ennél idősebb ügyfelek az összes biztosított körülbelül 20%-át képviselik" – árulta el válaszában az Uniqa Biztosító.

Hasonló átlagéletkorokról számolt be a többi biztosító is – a Generali Biztosító és a K&H Biztosító is úgy nyilatkozott, hogy az ügyfelek átlagosan 40 évesen kötnek kockázati életbiztosítást, illetve a kockázati életbiztosítással rendelkező ügyfelek átlagos életkora 40 év.

Az Uniqához hasonlóan a 30-45 éves korosztályt nevezte meg a Groupama Biztosító is, hozzátéve, hogy ezen a téren az utóbbi években némi elmozdulás volt tapasztalható:

Ügyfeleink nagyrészt a 30-45 éves korosztályból kerülnek ki. Szerencsére az elmúlt években azt tapasztaljuk, hogy a kockázati életbiztosítási szerződés megkötése egyre előrébb tolódik, a fiatalok önálló életük megkezdésekor egyre gyakrabban gondolnak arra, hogy váratlan helyzetekre felkészülve gondoskodjanak szeretteikről és önmagukról. Ez különösen egy hosszú távú elköteleződéssel járó élethelyzetben, például hitelvfelvétel esetén vagy gyermekvállaláskor fontos.

A fenti válaszok persze teljesen logikusak, hiszen jellemzően a 30-as, 40-es korosztályra jellemző, hogy lakáshitele és kisgyerekei vannak, amiről/akikről baj esetén egy ilyen biztosítás megkötésével szeretnének gondoskodni.

10-20 évre szerződnek az ügyfelek

Minden bizonnyal részben-egészben a fentiekkel magyarázható az is, hogy a szerződések átlagos időtartama a lakáshitelek átlagos futamidejével összevethető hosszúságú. Az Uniqa Biztosító szerint a szerződéskötéskor az ügyfelek döntő többsége 15 vagy 20 évre szerződik, míg a Generali Biztosítónál átlagosan 14 évre, a K&H Biztosítónál pedig átlagosan 10 évre szerződnek a kockázati életbiztosítást kötő ügyfelek. A Groupama Biztosító válaszából az is kiderült, hogy az életkor előrehaladtával rövidül a szerződések átlagos tartama:

A kockázati életbiztosítás hosszútávra szóló biztosítási forma, fiatalabb ügyfeleink jellemzően 10-20 éves tartamú szerződéseket választanak. Az életkor előrehaladtával a kockázati életbiztosítások szerepét fokozatosan átveszik a megtakarítások, így az idősebb korosztályban a szerződések átlagos tartama 5-10 évre rövidül.

Ami a biztosítási összeget illeti, „a kockázati életbiztosításra vonatkozóan a haláleseti fedezet esetében az átlag biztosítási összeg 10 000 000 forint” – árulta el az Uniqa Biztosító. Ennél alacsonyabb, 5 millió forintos átlagos biztosítási összegről számolt be a Generali Biztosító, illetve 4 millió forintosról a K&H Biztosító. A Groupama Biztosító nem nevezett meg konkrét összeget, ám azt elárulták, hogy miből indulnak ki az ügyfelek, amikor megválasztják a biztosítási összeget:

Az ideális biztosítási összeg mindenki számára eltérő, a haláleseti biztosítási összeg meghatározásakor ügyfeleink jellemzően a fennálló hiteltartozásukból, illetve 2-3 éves jövedelmükből indulnak ki.

A kiegészítő biztosítások is népszerűek

Végezetül arról kérdeztük a biztosítókat, hogy mennyire gyakoriak a pusztán kockázati életbiztosítások, illetve a szerződések mekkora részében van egyéb kiegészítő fedezet (baleset, rokkantság, stb.)? A biztosítók válaszai alapján az látszik, hogy az ügyfelek jellemzően valamilyen kiegészítő biztosítással együtt kötnek kockázati életbiztosítást. Erre egyébként minden lehetőség adott is, ugyanis például a Generali Biztosító 22, az Uniqa Biztosító 12, a K&H Biztosító 13 baleset- és egészségbiztosítási kiegészítő fedezetről, szolgáltatásról számolt be.

„Azt látjuk, hogy a Generali Biztosítónál az ügyfelek között elenyésző a csak kockázati életbiztosítást kötők száma – döntő többségében kiegészítővel kötik a kockázati életbiztosításokat” – árulta el a kérdéssel kapcsolatban a biztosító. A K&H Biztosító úgy nyilatkozott, hogy a kockázati életbiztosítási szerződéseik egyharmada tartalmaz egy vagy több kiegészítő fedezetet a már említett 13 lehetőség közül, míg az Uniqa Biztosító esetében éppen változás történik ezen a téren.

Utóbbi biztosító úgy nyilatkozott, hogy az eddig elérhető termékpalettán „olyan biztosítások voltak, ahol nem vagy csak kiemelt kockázatú betegség esetére lehetett kiegészítő biztosítást kötni. Ezt az opciót a szerződők 10%-ban választották.” Ezzel szemben májustól megkezdik egy új kockázati életbiztosítási termék értékesítését, amelynél „már 12 féle kiegészítő biztosítás választható és várakozásaink szerint az esetek legalább 80%-ban kapcsolódni fog hozzá kiegészítő biztosítás”.

„Egy kockázati életbiztosítási szerződés a legtöbb esetben nem csak haláleseti fedezetet, de egyéb kiegészítőket is tartalmaz, gyakori a baleseti haláleseti és a rokkantsági kiegészítő biztosítás, valamint a rettegett betegségek esetére szóló fedezet is” – ezt pedig már a Groupama Biztosító árulta el kérdésünkre.