Régi-új módi hódít a magyar háztartásokban: ezzel tényleg sokat spórolnak

Miért szánjunk időt a befőzésre, ha meg is vehetjük a befőtteket és lekvárokat? - merülhet fel a kérdés többekben. Bár a boltokban szélesebb választék érhető el a tartósított gyümölcs- és zöldségfélékből, mint valaha, a házi befőzés a reneszánszát éli. Ennek nemcsak az az oka, hogy pénzt spórolhatunk vele: egy saját ízlés szerint, saját kezűleg eltett finomság jobban esik, illetve remek ajándék is lehet. Ráadásul amellett, hogy már több modern eszköz gyorsítja és egyszerűsíti a befőzési folyamatot, egyre több különleges receptből válogathatunk

Itt a nagy befőtt-forradalom

A zöldségek és gyümölcsök mindig akkor a legzamatosabbak, amikor szezonjuk van, a befőzéssel pedig ezt megőrizhetjük a téli hónapokra. Az idénygyümölcsök szinte bármelyikéből készíthető befőtt, lekvár vagy kompót, de hazánkban leginkább szilvát, meggyet, barackot, esetleg körtét szokás eltenni. Míg korábban elsősorban a gyümölcsök befőzése volt elterjedt, mostanában a zöldséglekvárok és -mártások is népszerűek, mint az ajvár, a lecsóalap vagy a különféle paradicsomszószok, illetve a fűszeres zöldség és gyümölcs keverékek is kedveltek, mint a chutney. Az elkészítési technológia ezeknél is pontosan ugyanaz, mint a gyümölcsök esetében, így csak a kreativitáson múlik, hogy mit hozunk ki az alapanyagokból.

Persze ettől ez a műfaj még nem való mindenkinek, ha valaki a háta közepére kívánja az egészet, akkor nem érdemes erőltetni, aki viszont szívesen bújja az internetet különböző lekvár-, savanyúság- vagy chutney-receptek után, és szeret is ilyesmit fogyasztani, annak érdemes belevágni. Bár nem bonyolult műveletről van szó, ennek is megvannak a maga praktikái, amikre ha nem figyelünk oda, könnyen kudarcba fulladhat a befőzés.

Ezeket mindenképp szerezd be, mielőtt nekilátsz

Mielőtt a zöldségek, gyümölcsök házi tartósításába belevágnánk, nem árt előkészülni, mert ebben az esetben is igaz, hogy jó szerszámmal fele annyi idő alatt lehet végezni a munkával. Lássuk az alapvető hozzávalókat:

• tetszés szerinti gyümölcs (vagy zöldség);
• jól záródó befőttesüveg;
• tetszés szerinti édesítő;
• konyharuha;
• egy nagyobb lábas;
• kipárnázott, kibélelt hely a dunsztoláshoz.

Ezekből egyik sem jelent komoly kiadást, nagy részük otthon is megtalálható, a hiányzó kellékekből pedig már a szupermarketekben és a diszkontláncoknál is mindent egyszerre és jó áron lehet beszerezni. A Lidl például arról tájékoztatta a Pénzcentrumot, hogy a különféle befőttesüvegek, zselésítők, befőtt-tartósítók széles választéka mellett a diszkontláncál találunk befőző tölcsért, befőzési fóliát és multifunkciós konyhai reszelőt. Ezek használata nagyban leegyszerűsítheti és felgyorsíthatja a munkát.

Az automata előnyei közé tartozik többek között, hogy tartósító-, ízfokozó-, színezék- és cukormentesen, kevesebb munka- és időráfordítással készíthetünk lekvárokat, szószokat, befőtteket. A géphez mellékelt kis könyvben pedig részletesen megtalálható, hogy mit mennyi ideig és hány fokon javasolt elkészíteni.

Hasonlóan praktikus eszköz a meggymagozó, hiszen ha meggyel vagy cseresznyével dolgozunk, ezek kimagozása hosszadalmas és monoton munka. Szerencsére létezik egy gép, mely elvégzi helyettünk a piszkos munkát, ráadásul úgy, hogy a kezünk sem lesz vörös. Használata egyszerű, és ez is nagyban felgyorsítja a befőzési előkészületeket.

Három dolog, amit sokan nem tudnak

A befőzéshez nem kell akkora szakértelem, mint sokan gondolják, de ennek is megvannak az alapszabályai. Sőt, vannak olyan széles körben elterjedt hiedelmek, amelyek valójában tévesek. Hallottad már például, hogy a fonnyadt gyümölcs is tökéletes a befőzéshez, vagy azt, hogy elengedhetetlen a cukor a tartósításhoz? Lássuk, mi az igazság.

1) Mindig szép, egészséges termést válassz

Az egyik legelterjedtebb tévhit a befőzéssel kapcsolatban, hogy a sérült, fonnyadt, nem túl egészséges termés is megfelel a célnak. Az igazság viszont az, hogy ezek felhasználásával növeljük annak az esélyét, hogy romlást okozó mikroorganizmusok kerüljenek a befőttbe. Fontos tehát, hogy csak érett, egészséges alapanyagokat használjunk fel, mindent alaposan mossunk meg, és távolítsuk el a sérült részeket.

2) Ha nem figyelsz a tisztaságra, kárba veszhet a munkád

Minden eszköz - a tál, a befőttesüvegek, a fakanál, a konyharuha és a saját kezünk is - legyen teljesen tiszta és zsírmentes, hiszen a legkisebb szennyeződés vagy zsiradék is problémát okozhat. Laboratóriumi sterilizálásra persze azért nincs szükség, viszont az például nagyon fontos, hogy a befőttesüvegeket használat előtt alaposan mossuk ki tiszta, forró vízzel, majd fordítsuk le és hagyjuk megszáradni. Semmiképp sem szabad szárazra törölni, mert a véletlenül rajta maradt textilszál vagy papírdarab is tönkreteheti az egész savanyúságot vagy befőttet.

3) A cukor elhagyható

Bár a legjobb természetes tartósítószer valóban a cukor, ha egészségtudatosan szeretnénk befőzni, használjunk inkább mesterséges vagy természetes, alacsony kalóriatartalmú édesítőket, mint a nyírfacukor, a nádcukor, a méz vagy a fruktóz. Bár ez a módszer megnöveli a költségeket, az egészségünk érdekében nem érdemes ezen spórolni.

A helyes dunsztolás a tartósság igazi titka

Szintén nem mindenki tudja, hogy a tartósítószerek is teljesen elhagyhatók, mert az eszközök alapos csírátlanítása, az üvegek légmentes zárása és a dunsztolás néven ismert hőkezelés önmagában is elég a tartósításhoz. Ennek az eljárásnak két formája van: a száraz, illetve a nedves dunszt.

• A száraz dunsztolás (más néven gőzölés) során a gyümölcsöt főzéssel, hőkezeléssel csírátlanítjuk, aztán töltjük üvegekbe, ezért arra kell törekednünk, hogy az üvegek olyan lassan hűljenek ki, amennyire csak lehet. A legjobb, ha a megtöltött és légmentesen lezárt, forró üvegeket azonnal többrétegű papírba csavarjuk, majd takaróval bélelt ládába vagy hűtőtáskába szorosan egymás mellé tesszük, végül az egészet még párnákkal, plédekkel, takarókkal betakargatjuk. Az üvegeket addig hagyjuk a dunsztban, amíg maguktól ki nem hűlnek. Ha jól becsomagoltuk, ez akár 2-3 napig is eltarthat.

• A nedves dunsztolás akkor szükséges, ha nyers ételeket szeretnénk konzerválni. Ilyenkor a megtöltött, légmentesen lezárt üvegeket kell vízbe állítva forralni, hogy a baktériumok elpusztuljanak, tehát gyakorlatilag üvegestől főzzük meg a kompótot, befőttet. Egy nagyobb befőző edény aljára többrétegű papírt, konyharuhát helyezünk, és arra állítjuk az üvegeket, hogy ne érintkezzenek közvetlenül az edény forró aljával, és ne repedjenek el. A fazékba annyi vizet öntünk, hogy a benne lévő üvegeknek a háromnegyed részéig érjen, majd az edényt melegíteni kezdjük. A forrástól számítjuk a csírátlanítási időt, és mindaddig gyenge forrásban tartjuk, amíg a recept előírja. Ez többnyire 20-30 perc, de ez függ a befőtt állagától és az üvegek mértétől is. A szükséges idő letelte után a lángot lezárjuk és az edényt takaróval, pléddel letakarjuk és így hagyjuk kihűlni.

Végül ne felejtsük el a kihűlt befőttek elrakása előtt megjelölni, hogy mi van az üvegben, és azt sem árt ráírni, hogy melyik évben tettük el. Fontos, hogy a tartósság érdekében ezeket mindig napfénytől védve, száraz és hűvös helyen tároljuk.